Gáti Tibor

Vizsgálat indul az Airbus vezetői ellen

Az Airbus repülőgépgyár anyavállalata, a francia-német-spanyol tulajdonban lévő EADS vizsgálatot indít annak megállapítására, miért csúszik újabb hat hónappal az A380-as szuperjumbó szállítása – közölte tegnap Arnaud Lagardere, a cég egyik társelnöke, akinek médiacsoportja a vállalat egyik legnagyobb részvényese. A vizsgálat, mint mondta, akár azzal az eredménnyel járhat, hogy menesztik Noel Forgeard társ-vezérigazgatót, aki 2000-ben az Airbus főnökeként a projektet beindította. A tényfeltárás Gustav Humbernek, az Airbus társ-vezérigazgatójának a szerepére is kiterjed. A botrányt csak tetézte, hogy tegnapra kiderült: Forgeard és családja, valamint az EADS más csúcsvezetői a bejelentés előtt eladtak részvényeikből. Sem Lagardere, sem a másik jelentős részvényes, a német DaimlerChrysler nem tudott a gyártási problémákról, amíg az Airbus szerdán be nem jelentette az EADS kamat- és adófizetés előtti nyereségét 2007 és 2010 között évi 500 millió euróval megnyirbáló féléves csúszást. A bejelentés nyomán szerdán több mint 25 százalékkal zuhant az EADS papírjainak árfolyama és mintegy 5 milliárd euróval csökkent a cég piaci értéke. Az Airbus nem először kénytelen a szállítások késéséről beszámolni, már egy évvel ezelőtt is hat hónapos haladékot kért a vásárlóitól (NAPI Gazdaság, 2005. június 2., 5. oldal). Az ügy legnagyobb nyertese az Airbus legnagyobb riválisa, az egyesült államokbeli Boeing, amelynek részvényei az Airbus bejelentése nyomán 6,5 százalékot erősödtek. Ehhez az is hozzájárult, hogy a Singapore Airlines, amely várhatóan ugyancsak késéssel kapja meg az általa rendelt A380-asok nagy részét, bejelentette, hogy kártérítésre tart igényt, és hogy 4,52 milliárd dolláros tenderükön a Boeing 787-9 Dreamliner típusát hozták ki győztesnek, szemben az Airbus A350-es modelljével. Szakértők rámutatnak, hogy a szállítások késése miatt az Airbusnak egyre inkább a megrendelések visszamondásától kell tartania.

Egyben adná el az osztrák szakszervezet a Bawagot

Az osztrák szakszervezeti szövetség, az ÖGB egyben tervezi eladni a negyedik legnagyobb osztrák bankot, a tulajdonában lévő Bank für Arbeit und Wirtschaft (Bawag) hitelintézetet, még akkor is, ha a vevő a későbbiekben feldarabolja – nyilatkozta újságíróknak Ewald Nowotny vezérigazgató. Karl-Heinz Grasser osztrák pénzügyminiszter kedden figyelmeztette a szakszervezetet, ne adja el „pénzügyi spekulánsoknak”, így egyebek között kockázati tőkebefektetőknek vagy fedezeti alapoknak a bankot és biztosítsa, hogy az intézmény székhelye továbbra is Ausztriában maradjon és munkahelyek se szűnjenek meg. A miniszter ezzel arra reagált, hogy brit lapértesülések szerint a J. C. Flowers és a Cerberus Capital kockázati tőketársaságok érdeklődnek a Bawag iránt. A súlyosan veszteséges Bawag azután vált eladhatóvá, hogy a múlt héten peren kívüli egyezséget kötött a washingtoni hatóságokkal, amelynek értelmében 675 millió dolláros kártérítést fizet a csődbe ment Refco amerikai brókerház hitelezőinek, így elkerülheti, hogy az Egyesült Államokban pert indítsanak ellene (NAPI Gazdaság, 2006. június 7., 6. oldal). Az osztrák bank mint a Refco legnagyobb hitelezője a személyi összefonódások miatt segítséget nyújtott a brókercégnek valódi pénzügyi helyzetének eltitkolásához. Az ÖGB a Morgan Stanley befektetési bankot bízta meg az eladás lebonyolításával és a bevételből akarja kifizetni a bank adósságait. A készülő ajánlattételi felhívásban az a kikötés fog szerepelni, hogy a vevőnek friss tőkét kell bevinnie a Bawagba, ami legalább részben fedezi a 900 millió eurós állami garanciavállalást, ami az eladással érvényét veszti. Az ÖGB egyebek között még mindig adós azzal a mintegy 380 millió euróval, amennyiért a bank korábbi társtulajdonosát, a Bayerische Landesbankot kivásárolták 2004-ben. A szakszervezet összes fizetési kötelezettsége, amit a bank eladásából kíván fedezni, eléri az 1,5 milliárd eurót.

Pontosítás

A Napi Gazdaság 2006. június 14-i lapszámában megjelent, „Amerikai kézbe kerül a Bols Hungary” című cikkben közölt információk félreértésre adhatnak okot, ezért szeretnénk pontosítani, hogy a Bols Hungary Kft. jelenlegi portfóliójába tartozó márkák, többek között a Jägermeister forgalmazási joga az esetleges piaci konszolidációt követően is a Bols Hungary Kft.-nél marad.

Legközelebb már szigorít a lengyel jegybank?

Lengyelországban 0,9 százalékra gyorsult az éves infláció üteme májusban az áprilisi 0,7 százalékról, meghaladva az elemzők 0,8 százalékos előrejelzését. A havi áremelkedés 0,5 százalékos volt az áprilisi 0,7 százalék után – jelentette a varsói statisztikai hivatal. Az áremelkedés ütemének gyorsulása az elemzők szerint nem meglepetés, az energiaárak emelkedése és a gazdasági növekedés gyorsulása mind a négy közép-európai új uniós tagországban ezzel a következménnyel jár. Lengyelország annyival van kedvezőbb helyzetben a régió többi országánál, hogy az infláció így is jelentősen elmarad a jegybank 2,5 százalékos célkitűzésétől és a maginfláció egyelőre nem magas. A zloty azonban az év eleje óta 4 százalékot gyengült az euróhoz képest. A monetáris könnyítés időszaka egy időre így is lezárult, a bank valamikor jövőre minden valószínűség szerint emelni fogja az irányadó kamatot.

Az adósság fölé nőnek az orosz devizakészletek

Az orosz arany- és devizatartalékok összege idén meghaladhatja az ország külső állami és magánadósságait – jelentette ki Vlagyimir Putyin államfő egy gazdasági fórumon. A tartalékok értéke a múlt héten 247 milliárd dollár volt, a küladósságok januárban 258 milliárdra rúgtak. Oroszország tavaly 15 milliárd dollárt törlesztett a Párizsi Klubba tömörült hitelező országoknak és idén 12 milliárdos törlesztést tervez, amivel 71,4 milliárdra csökken a kormányokkal szembeni adóssága. Az orosz bankok és vállalatok tartozásai azonban tavaly 62 százalékkal, 176,2 milliárd dollárra emelkedtek, mivel – egyebek között az állami ellenőrzés alatt álló Gazprom gázmonopólium, illetve a Rosznyefty olajvállalat – jelentős hiteleket vettek fel az akvizíciók finanszírozására. Oroszország a tartalékok nagysága tekintetében jelenleg a negyedik helyen áll a világon, de azok összege – mint Alekszej Uljukajev, a jegybank elnökhelyettese nemrég közölte – havonta 5-6 milliárd dollárral nő, így Tajvan hamarosan leszorulhat a dobogó harmadik helyéről. Dmitrij Medvegyev első miniszterhelyettes szerint a dollár mellett a rubelnek is nemzetközi tartalék valutává kellene válnia, mivel az Egyesült Államok jelentős ikerdeficitje miatt nagy kockázatot jelent, hogy jelenleg egyedül az ottani fizetőeszköz játssza ezt a szerepet. A dollár idén 5,8 százalékot gyengült az euróhoz képest, míg a rubel a Bloomberg számításai szerint 6,1 százalékot erősödött és jelenleg közel hatéves csúcson van a dollárhoz képest. Az orosz jegybank az utóbbi időben már nemcsak dollárban tartja devizatartalékait, hanem növekvő arányban euróban is. A 40 éves, gazdasági reformernek tartott Medvegyev, aki egyben a Gazprom elnöke, a hírek szerint jelenleg a legesélyesebb arra, hogy Putyin utódja legyen 2008-ban, amikor lejár annak államfői mandátuma. A másik utódjelölt Szergej Ivanov védelmi miniszter, aki a Kremlen belül a fegyveres és egyéb rendvédelmi erők támogatottja.

Profitálhat a vb-ből a német gazdaság

A most zajló világbajnokság várhatóan további lendületet ad a fellendülőben lévő német gazdaságnak, miután az iparvállalatok profitálni fognak az infrastrukturális kiadások megugrásából – állítja a Threadneedle brit vagyonkezelő cég. Az út- és vasútépítésre költött 3,6 milliárd euró hatása a gazdaságra még évekig érződni fog. Az ezzel kapcsolatos várakozások miatt az Ifo gazdaságkutató üzleti bizalomindexe májusban közel 15 éves csúcsra emelkedett. David Dudding, a vagyonkezelő egyik vezetője szerint mindez a részvénypiacokra is kedvező hatást fog gyakorolni. A kedvező hatásokra mindazonáltal még várni kell. Egyelőre a negatív fejlemények határozzák meg a gazdasági hangulatot és a részvénypiaci mozgásokat is. A ZEW német gazdaságkutató befektetői bizalmi indexe a májusi 50 pontról a tegnap közzétett adatok szerint közel kétéves mélypontra, 37,8 pontra esett vissza júniusban. A ZEW jelentése szerint a bizalom csökkenéséért a magas energiaárak, az euró alapkamatának emelkedése és a gazdaságpolitika nemkívánatos fejleményei okolhatók. A jelenlegi helyzet megítélése ugyanakkor javult: a részindex a májusi 8,7-ről 11,9 pontra, több mint öt éve a legmagasabbra emelkedett. A két mutató eltérő mozgását a kutatók azzal magyarázzák, hogy Európa legnagyobb gazdasága immár elért arra a szintre, amelyen további jelentős javulás már nemigen várható. Enyhült az inflációs nyomás is: a szövetségi statisztikai hivatal jelentése szerint az áprilisi 0,4 százalék után májusban mindössze 0,2 százalékkal emelkedtek havi összevetésben a fogyasztói árak. Az éves infláció 0,1 százalékponttal, 1,9 százalékra csökkent.

Visszaállítaná az ötnapos munkahetet a VW

A Volkswagen AG (VW) az eddigi rövidített, 28,8 órás munkahétről fokozatosan vissza kíván térni a standard 35 órásra németországi gyáraiban, a bérek azonban nem emelkednek – jelentette be Horst Neumann, a német autókonszern személyzeti főnöke. A cég vezetése a hét elején már tárgyalt az IG Metall szakszervezettel a termelékenység és a hatékonyság növelését szolgáló intézkedésekről, az elsők között a munkaidő meghosszabbításáról. A négynapos munkahetet 1994-ben vezették be, hogy elkerüljék 30 ezer fő elbocsátását. A cég már korábban figyelmeztetett, hogy az éles verseny és a viszonylag magas munkaerőköltségek miatt alapvető változtatásokra lesz szükség. A munkaidő mostani meghosszabbításával párhuzamosan a tervek szerint mintegy húszezer fővel csökkentenék a VW márkát gyártó németországi üzemek jelenleg százezres létszámát. A szakszervezet – amelynek hozzájárulására szükség van a változtatásokhoz – azonnal elutasította a javaslatot, de a két fél a nyári szezon megkezdése előtt ismét tárgyalóasztalhoz ül. A munkavállalói érdekképviselet szeretné látni a részletes szerkezetátalakítási terveket, egyebek között annak eldöntésére, hogy szükség van-e a bérrendszer módosítására. A 2004 novemberében kötött megállapodás kimondja, hogy a százezres létszám nem csökkenthető kényszerelbocsátásokkal 2011-ig a hat németországi üzemben; csak azokat lehet elküldeni, akik önként elfogadják a végkielégítéssel járó elbocsátást vagy a korkedvezményes nyugdíjazást. A VW a cégnél eltöltött időtől függően 250 ezer, illetve 315 ezer eurós végkielégítést kínál azoknak, akik önként távoznak.

Kamatemelést sugall az USA termelői árindexe

A termelői árak ugyan csak 0,2 százalékkal emelkedtek májusban az áprilisi 0,9 százalék után az élelmiszerek termelői árának csökkenése miatt, az élelmiszer- és energiaárak nélkül azonban a vártnál nagyobb, 0,3 százalékos volt az emelkedés az előző hónaphoz képest. A Bloomberg és a Dow Jones elemzői konszenzusa csak 0,2 százalék volt az áprilisi 0,1 százalék után. Az éves mutató változatlanul 1,5 százalék, de a havi adat azt jelzi, hogy az energia drágulása mindjobban átgyűrűzik a gazdaság egészére. Ez növeli a valószínűségét annak, hogy a Fed nyíltpiaci bizottsága június végén újabb 25 bázisponttal, 5,25 százalékra emeli az irányadó kamatot. A kiskereskedelmi forgalom növekedése májusban a várt 0,1 százalékra lassult az áprilisi 0,8 százalékról (autóeladások nélkül 0,8 százalékról 0,5-re csökkent). Miután a fogyasztói kiadások a GDP kétharmadát adják az USA-ban, az elemzők arra számítanak, hogy a második negyedévben lassul a gazdasági növekedés.

Jól teljesít az új uniós tagállamok gazdasága

Idén gyorsult a gazdasági növekedés az új közép- és kelet-európai uniós tagállamokban a nem túl kedvező külső feltételek és a belpolitikai bizonytalanságok ellenére – olvasható a Világbank új tagállamokról szóló negyedéves jelentésében. Az olajárak emelkedése ugyanakkor egyes országokban, elsősorban a Baltikumban megnehezítette az infláció féken tartását. A felemelkedő piacokon a közelmúltban ugyan némileg romlott a hangulat, a közeljövő kilátásai azonban az eddigi mutatók és az egybehangzó előrejelzések tanúsága szerint továbbra is kedvezőek. Lettországban, Szlovákiában és Csehországban a tavalyi utolsó és az idei első negyedévben rekordütemű növekedés volt tapasztalható, Észtországban és Litvániában is gyors maradt a GDP bővülésének üteme, de Magyarországon és Szlovéniában is számottevő volt a gazdaság gyarapodása. A három legnagyobb országban, Lengyelországban, Magyarországon és Csehországban további erőfeszítésekre lesz szükség az államháztartás szerkezeti problémáinak megoldásához. Jövőre csak Szlovénia lesz képes az euró bevezetésére, a balti államokban a magas infláció miatt erre a korábban tervezettnél később kerül sor. Ennek oka részben az energiaárak, a bérek és a hitelállomány emelkedése, részben a rendkívül gyors gazdasági növekedés, ami viszonylagos elmaradottságukból fakad.