Gáti Tibor

Mégis szünetet tart a Fed?

Az USA gazdaságának lehűlésére utaló foglalkoztatási adat nyomán megnőtt az esélye annak, hogy augusztusban nem emel kamatot a Fed.

Átvették a kormányzást a Kaczynski-fivérek

Az elkövetkező napokban új pénzügyminisztert kíván kinevezni Jaroslaw Kaczynski, a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, akit a párt kormányfőnek jelölt, miután az eddigi miniszterelnök, Kazimierz Marcinkiewicz pénteken váratlanul lemondott. A parlament várhatóan a héten hagyja jóvá a kinevezést. A PiS a másik két koalíciós párttal, a populista Önvédelemmel és az erősen jobboldali, nacionalista Lengyel Családok Ligájával együtt biztos többségre támaszkodik a szejmben. A pénzügyminiszteri poszt betöltetlen azóta, hogy Marcinkiewicz két héttel ezelőtt általános meglepetésre menesztette Zyta Gilowskát. A leendő miniszterelnök szerint a kormányátalakítás nem fogja felborítani az ország költségvetési helyzetét, és a deficitet a tervezett 30 milliárd zloty alatt fogják tartani. A pártelnök a PiS tavalyi választási győzelme után lemondott arról, hogy kormányfő legyen, miután ikertestvére, Lech Kaczynski lett az államfő. Az általuk kiszemelt Marcinkiewicz megfelelő politikusnak látszott arra, hogy megvalósítsa a párt és a két Kaczynski terveit, a utóbbi hetekben azonban mind több tudósítás szólt arról, hogy mélyülnek a nézeteltérések a miniszterelnök és a pártelnök között. A kormányfő ugyanis támogatta a menesztett Gilowska és az utódjául kiszemelt Pawel Wojciechowski piacbarát politikáját. Marcinkiewicznek sikerült megnyernie a befektetők támogatását azzal az ígéretével, hogy a következő három évben 30 milliárd zloty alatt tartja a költségvetési hiányt.

Emelkedik az alkohol uniós adója

Az Európai Bizottság (EB) az ősz folyamán javaslatot tesz a szeszes italok 14 éve megállapított minimális jövedéki adószintjének emelésére – jelentette be tegnap Maria Assimakopoulou, az EB szóvivője. A nemzetileg megállapított minimális kulcs a 25 tagállam zömében magasabb az uniós minimumnál, ezért ez utóbbi emelése várhatóan nem okoz áremelkedést. Még egy 25 százalékos adóemelés sem érné el az egy eurócentes drágulást egy üveg német sör esetében – tette hozzá. A lépést az EU soros finn elnöksége szorgalmazta, hogy e tekintetben csökkenjen a különbség a tagországok között. Finnországot, ahol az EU-n belül az egyik legmagasabb kulcsot alkalmazzák, valósággal elárasztják az olcsó észt alkoholos italok azóta, hogy a balti állam 2004-ben az EU tagja lett. A bizottsági javaslatot a finn elnökség várhatóan novemberben terjeszti a pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) elé. A javaslat meg fogja határozni azt az átmeneti időszakot, amin belül a tagállamoknak érvényesíteniük kell az emelést.

Meghalt az Enron-botrány főbűnöse

Coloradói nyaralójában tegnap szívrohamban meghalt Kenneth Lay, a 2001 decemberében csődbe ment Enron Corp. energetikai társaság alapítója, majd elnök-vezérigazgatója. A 64 éves Layre – Bush elnök régi barátjára – hosszú börtönbüntetés várt, miután a houstoni bíróság májusban bűnösnek találta csalásban, bűnszövetkezetben való részvételben, de a büntetés mértékére nézve még nem hozott döntést a bíróság. A cég azt követően omlott össze, hogy kiderült, vezetői mintegy 40 milliárd dollár adósságot próbáltak eltüntetni annak érdekében, hogy tényleges pénzügyi helyzetét illetően megtévesszék a befektetőket.

Könnyebb ingatlant venni Horvátországban

A horvát parlament az Európai Unió kívánalmainak megfelelően egyszerűsítette a külföldiek ingatlanvásárlására vonatkozó eljárást. A módosított ingatlantörvény értelmében az országban ingatlant vásárolni kívánó külföldi állampolgároknak a jövőben csak a zágrábi igazságügyi minisztériumtól kell engedélyt szerezniük, míg korábban a külügyminisztérium hozzájárulására is szükség volt a vásárláshoz. Zágráb azonban ezt viszonossághoz köti, azaz a könnyítés csak azon országok állampolgáraira vonatkozik, amelyek a horvát állampolgárok számára megkönnyítik az ingatlanszerzést – derül ki az MTI tudósításából. Horvátországban az elmúlt öt évben 7300 kérelemből csak 2700-at hagytak jóvá. Az EU éppen két hónapja, a stabilizációs és társulási tanács ülésén szólította fel Zágrábot az ingatlankérdés tisztázására. Főként olasz nyomásra vették fel a napirendre, mert Róma szerint a horvátok indokolatlan bürokratikus akadályokkal nehezítik meg olasz állampolgárok horvátországi ingatlanvásárlását. Márpedig a diszkrimináció szöges ellentétben áll a társulási megállapodással, amely egyébként is reciprocitást biztosít, azaz a konkrét esetben az olaszoknak ugyanolyan jogokat kellene megadni, mint amilyeneket a horvátok élveznek egy esetleges itáliai ingatlanvásárlásnál. A horvát külügyminiszter elismerte, hogy bizonyos „intézményi” nehézségeik vannak, amelyek a tőke szabad áramlásnak útjában állhatnak, azt azonban határozottan cáfolta, hogy az olaszok kitüntetett áldozatai volnának a horvát kukacoskodásnak. Két hete az új olasz külügyminiszter, Massimo D’Alema megismételte a vádat, amikor föltette a kérdést: miért élveznek a német ingatlanvásárlók több jogot.

Kapósak a drága svájci órák

A növekvő külföldi kereslet miatt soha nem látott virágzást él át a svájci óraipar. Az export májusban éves összehasonlításban nem kevesebb mint 18,1 százalékkal, 1,23 milliárd frankra (995,9 millió dollár) nőtt az ágazati szövetség adatai szerint. Karórákból 2,1 milliót adtak el, ami 1,14 milliárd frank bevételt hozott. A legjobban a 6000 dollárnál drágább luxusórák fogynak, ezekből közel 40 százalékkal nőttek az eladások, míg a közepes árúak esetében az 5 százalékot sem éri el a bővülés. A 200 franknál olcsóbb szerkezetek értékesítése viszont ugyancsak meglódult, több mint 30 százalékkal többet adtak el ezekből. A legjobban a németországi export emelkedett: a 3000 franknál drágább órák kivitele 50 százalékkal bővült, amit a szakértők a labdarúgó-vb jótékony hatásával magyaráznak. Kínába ugyancsak jóval többet szállítottak, mint eddig, főként a kedvező adóváltozások miatt.

Északon növeli európai befolyását a Gazprom

A Gazprom gázszállítási szerződést kötött Dániával, amivel nagy lépést tett európai jelenlétének növelése felé.

A Fraporté két Fekete-tenger menti repülőtér

Az egyebek között a frankfurti légikikötőt üzemeltető Fraport AG nyerte el a Fekete-tenger partján lévő várnai és burgaszi repülőtér üzemeltetési jogát 35 évre. A német cég, amely korábban a Budapest Airport megszerzésére is pályázott, annak köszönheti a koncesszió megszerzését, hogy a bolgár kormány által kiírt pályázatot még tavaly megnyerő Copenhagen Airports A/S-től egy bírósági határozat nyomán visszavonták a koncessziót. A bíróság a Fraport panaszának helyt adva úgy ítélte meg, hogy a dán cégnek nem lett volna joga pályázni, mert nem teljesítette a tenderben szereplő feltételeket. A kormány a múlt héten döntött a győztesről, de az eredményt csak a tegnap megjelent hivatalos közlönyben tették közzé. A vevő a tender feltételeinek megfelelően 3 millió euró egyszeri díjat tesz le és a két repülőtér teljes árbevételének 19,2 százalékát fizeti ki évente. A két bolgár repülőtér tavaly 1,6 milliós utasforgalmat bonyolított le, de ha az ország az EU tagjává válik, a szám a következő években elérheti a 4 milliót. A Fraport közölte, hogy 2009-ig 176 millió eurót, a koncesszió teljes ideje alatt pedig összesen mintegy 403 millió eurót szándékozik beruházni a tengerparti üdülőhelyeket kiszolgáló két légikikötő fejlesztésébe: új terminálokat épít az elöregedett régiek helyett, kibővíti a le- és felszállópályákat, korszerű repülőtéri járműveket és berendezéseket szerez be. Az invesztícióból 215 millió jut a burgaszi és 188 millió a várnai légikikötő korszerűsítésére. A nyertes konzorciumban a Fraport 60 százalékkal, a bolgár BM Star 40 százalékkal részesedik, de a két légikikötő üzemeltetését és fejlesztését kizárólag a német cég fogja végezni. A szerződést egy hónapon belül aláírják és két hónappal később lép hatályba.

Csökkent az USA-ban az ipari termelés

Májusban 0,1 százalékot esett havi összevetésben az ipari termelés az Egyesült Államokban a gazdasági növekedés lassulása nyomán – jelentette tegnap a Fed. A kibocsátás január óta először csökkent, áprilisban még 0,8 százalékos volt a növekedés és az elemzők most is 0,2 százalékos bővülésre számítottak. A legnagyobb mértékben a gépjárműgyártás és a gépi berendezések előállítása esett vissza. Éves összehasonlításban 4,3 százalékkal emelkedett a kibocsátás. A visszaesés oka elemzők szerint az, hogy az ipar gyorsan reagált a fogyasztói kereslet esésére, amit elsősorban az energiaárak emelkedése idéz elő.