Diószegi József

Nagyszabású hálózatfejlesztés kilenc Somogy megyei településen

A T-Home 2011. február 1-jétől a marcali kistérség kilenc településén (Hollád, Gadány, Kelevíz, Libickozma, Nagyszakácsi, Nemeskisfalud, Szenyér, Tikos, Varászló) nyújt szélessávú internet-, televízió-, valamint telefonszolgáltatást. A fejlesztéssel több mint kétezer lakos érheti el a legmodernebb technológiára épülő szélessávú hálózati infrastruktúrát. Mindezt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közel 156 millió forintos támogatásának felhasználásával valósította meg a Magyar Telekom. A beruházásnak köszönhetően az érintett településeken lakók a szélessávú internet révén új lehetőségekhez, új élményekhez juthatnak, ami egyebek mellett munkavégzésüket is nagyban megkönnyítheti. A T-Home egy időben akár több tévékészüléken is elérhető, kiváló kép- és hangminőségű tévészolgáltatást, ezenkívül böngészésre, levelezésre, információgyűjtésre, kapcsolattartásra, képek letöltésére, online zenehallgatásra, jelentős adatforgalommal járó tevékenységekre alkalmas, adatforgalomtól független havidíjú internetet, személyes igényekre szabott kábeltelevíziós csomagokat, valamint kedvező havidíjú, alacsony percdíjú kábeltelefon-szolgáltatást kínál a kistérségekben élőknek.

A Magyar Telekom elnyerte a Munkahelyi Önkéntesség Díjat

A Magyar Telekom civil stratégiai partnerével közösen indított Jövő/Menő programja elnyerte a magyarországi Munkahelyi Önkéntesség Díjat. A fenntartható fejlődés lehetőségeit a munkahelyi önkéntesek segítségével bemutató Jövő/Menő a nagyvállalati és az új belépő kategóriában is győzött a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) által meghirdetett pályázaton. Az Európai Bizottság által meghirdetett "2011 - Az Önkéntesség Európai Éve" egyik kiemelt programja az Európa 22 országában lezajló munkahelyi önkéntességi pályázat, amelynek célja a leginnovatívabb és leghatékonyabb önkéntességi projektek megismertetése, valamint nemzeti és európai szintű elismerése. Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója a díjátadás kapcsán elmondta, hogy a társaság civil stratégiai partnerségének keretében egy évvel ezelőtt indította ezt a programot, együttműködésben a Szívlapát Alapítvánnyal. A díjnyertes pályázat az európai szintű versenyben Magyarországot képviselheti két kategóriában. A 2010-ben indult, háromévesre tervezett Jövő/Menő program célja, hogy egy kiválasztott terület - a Borsod megyei, mintegy 15 ezer lakosú Mezőcsát kistérség - életén keresztül mutassa be a fenntartható fejlődés megvalósulási lehetőségeit, a helyi társadalom bevonásával, közösségi programok és műsorok sorozata segítségével.

Csaknem tizenhatezer iPhone-os használja a Navigont

Alig több mint négy hónappal a bevezetése után már közel 16 ezer iPhone-os használja a T-Mobile ügyfelei számára letölthető Navigator select navigációs szoftvercsomagot. Az iPhone beépített gps-vevőjét használva Magyarországon segít a könnyebb tájékozódásban. A program számos hasznos funkciója révén autós-, kerékpáros- és gyalogosnavigációra egyaránt alkalmas. A navigációs alkalmazásért, amely a magyarországi App Store-ból iPhone 3G, 3GS és iPhone 4 készülékekre (iOS 3-as verziótól felfelé) tölthető le 2011. június 30-ig, a letöltéshez és licencellenőrzéshez szükséges adatforgalmi díjon kívül nem kell fizetni, az az aktiválástól számított két évig használható és frissíthető. Az alkalmazás népszerűségét alátámasztó adatok egybecsengenek a T-Mobile nemrégiben, több mint 900 fős mintán készült, az okos telefonok használatát részletesebben feltérképező, saját ügyfelei körében végzett felmérésének eredményével, amely szerint az iPhone-használók szinte mindegyike tölt le alkalmazásokat. Ezek között a játékok szerepelnek az első helyen, utánuk az egyéb szórakoztató és kényelmi szempontokat szolgáló alkalmazások, mint például a csevegőprogramok, a közösségi, navigációs és zenei alkalmazások következnek.

Már 16 ezer T-Mobile-ügyfél választotta a készülékbiztosítás szolgáltatást

Kedvezően fogadta a piac a T-Mobile 2010 augusztusában bevezetett egyedülálló készülékbiztosítás szolgáltatását. Mára 16 ezerre nőtt azon előfizetőik tábora, akik ilyen módon szeretnék bebiztosítani magukat mobiljuk eltulajdonítása, rongálása vagy véletlenszerű károsodása ellen. A T-Mobile és az ACE European Group közös, T-Mobile-előfizetők számára elérhető készülékbiztosítása újonnan vásárolt mobiltelefonokra igényelhető (a vásárlás időpontjában vagy - bizonyos esetekben - az attól számított 60 napon belül), két változatban. Az Alap csomag (a biztosított készülék értékének függvényében havi 490 forinttól elérhető) véletlenszerű károsodások, például elemi kár, leejtés, törés, vízbe ejtés és harmadik személy általi rongálás esetén nyújt biztonságot. Az Extra csomag (a biztosított készülék értékének függvényében havi 790 forinttól elérhető) ezenfelül lopás, így többek között rablás és betöréses lopás esetén is megoldást nyújthat a szerződésben foglalt feltételekkel. Amennyiben a biztosítási szerződésben érintett készülékkel a választott konstrukcióba tartozó káresemény történik, a szerződésben foglalt feltételek teljesülése esetén a sérült készüléket a T-Mobile megjavítja. A nem javítható vagy ellopott készüléket típusazonos készülékre cserélik. A szolgáltatás hasonló a cascóhoz, itt is van ugyanis önrész, 4500, illetve 6000 forint értékben. A cég illetékesei a szolgáltatás indításakor arra számítottak, hogy egy év alatt körülbelül húszezer előfizető veszi majd igénybe a szolgáltatást, ami főleg a nagy értékű okos telefonok esetében lehet népszerű (Napi Gazdaság, 2010. augusztus 11.).

Az útépítők az Új Széchenyi tervre alapoznak

Az út- és hídépítéssel foglalkozó vállalkozók remélik, hogy az Új Széchenyi terv (ÚSZT) mind az állami szektorban, mind a magánbefektetői körben feltámasztja a beruházási kedvet. Apáthy Endre, a Hídépítő Zrt. tulajdonosa komoly fellendülést vár, már csak azért is, mert az elmúlt években kevés új megrendelés volt, 2006-hoz képest az iparág teljesítménye felére csökkent. A Hídépítő a fellendülésre készülve vizsgálja annak lehetőségét is, hogy a cég miként kapcsolódhat majd a pályázati kiírásokhoz - például milyen fejlesztéseket, kapacitásbővítéseket hajthatnának végre az Új Széchenyi tervre támaszkodva a cég keretein belül. A Strabag becslései szerint út-, illetve infrastruktúra-fejlesztésre 600 milliárd forint fordítható a terv keretében - mondta a Napi Gazdaságnak Fényi Tibor, a társaság kommunikációs vezetője, aki hangsúlyozta, hogy ezt azonban nem az építőipari cégek, hanem megrendelőik kapják meg. A legnagyobb összegre az önkormányzatok, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt., a MÁV Zrt. és a GYSEV Zrt. pályázhat. Ez egészen biztosan élénkíteni fogja az építőipari piacot, azonban a pontos határidőket ma még megbecsülni sem tudják. Viszont szerintük ez az első reményteli program, ami véget vethet az építőipar több mint három éve tartó mélyrepülésének. Az egykori nagy útépítő cég, a Vegyépszer most egy reorganizációs folyamat közepén van, a cég lapunknak nyilatkozó operatív vezérigazgatója, Seprényi Sándor úgy látja, hogy a jelenleg száz fővel dolgozó társaságnak előbb össze kell szednie magát, aztán léphet újra a piacra - már ezért sem érinti az Új Széchenyi terv a vállalkozást. Seprényi úgy látja, hogy a terv egyfajta kiegyenlítő szeleppel rendelkezik, vagyis a korábbi időszak nagy - például útépítési - beruházásai helyett most az emberekhez közelebb lévő, kisebb utak építésére fokuszál. A vezérigazgató jónak tartja az ÚSZT-t, fontos erényének érzi, hogy az egyszerűsíti az adminisztrációt, azt viszont fájlalja, hogy szűkös a 2013-ig rendelkezésre álló forrás, s hiányolja a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban eddig elköltött pénzek elszámolását.

Költségcsökkentést tervez a Telenor

A távközlési cégekre tavaly kivetett különadó három évig marad érvényben - erről biztosította a miniszterelnök a szektor szereplőit - mondta egy tegnapi sajtóbeszélgetésen Christopher Laska, a Telenor Magyarország Zrt. néhány napja kinevezett vezérigazgatója. A Telenorhoz hasonló, tőzsdén jegyzett cégnek ez az előrejelezhetőség, kiszámíthatóság nagyon fontos, többek között a beruházásaik ütemezésénél. A vezérigazgató emlékeztetett, a különadó miatt beadvánnyal éltek az Európai Bizottságnál. Laska azt is elmondta, hogy a Telenor Magyarország megvizsgálja annak lehetőségét, hogyan tudja csökkenteni költségeit. A társaság megpróbál kedvezőbb árakat elérni a beszállítóinál és hatékonyabban működni. A cég ugyanakkor folytatni kívánja a kilátásba helyezett hálózatcseréjét, amit az adatmennyiség növekedése és a gyorsabb továbbításuk iránti felhasználói igény követel meg.

További fejlesztéseket helyezett kilátásba a Telenor

A Telenor Magyarország Rt. tovább stabilizálná helyzetét a magyar piacon - mondta a vállalat néhány napja kinevezett vezérigazgatója.

Napilapokra épített a kormány

Az állami intézmények és nagyvállalatok (a Magyar Posta Zrt., a MÁV Zrt., az MV Zrt. és a Szerencsejáték Zrt.) tavaly április és november között (az új kormány első hónapjaiban) összességében listaáron több mint 4,4 milliárd forintot költöttek reklámokra, ebből csaknem 1,9 milliárd intézményi költés – derül ki a Kantar Media adataiból. A legtöbbet napilapokban költötték el.

Az Orbán-kormány a napilapokat preferálta

Az állami intézmények és nagyvállalatok (a Magyar Posta Zrt., a MÁV Zrt., az MV Zrt. és a Szerencsejáték Zrt.) tavaly április és november között (az új kormány első hónapjaiban) összességében listaáron több mint 4,4 milliárd forintot költöttek reklámokra, ebből csaknem 1,9 milliárd intézményi költés - derül ki a Kantar Media adataiból. A minisztériumok, intézmények által elköltött összeg 24 százalékkal elmarad attól, mint amennyit 2006 hasonló időszakában, vagyis a Gyurcsány-kormány első hónapjaiban reklámra költöttek, de közel 60 százalékkal több annál, mint amennyit ilyen célokra a Medgyessy-kormány megalakulása után fordítottak. Nagyjából ezt a tendenciát követi az említett állami cégek reklámköltése is: 2006 azonos időszakához képest 31 százalékos mínuszt, a nyolc évvel korábbihoz képest 24 százalékos pluszt mutat. Ha most is folytatódik a Bajnai-kabinetet megelőző két kormányzat állami intézményeinek, illetve cégeinek reklámköltési tendenciája, a jelenlegihez képest kedvezőbb évek elé nézhetnek a hirdetésekre vágyó médiumok. A Medgyessy-Gyurcsány kormány utolsó teljes évében, 2005. április-november között ugyanis az állami intézmények médiaköltése a 2002-es összeg csaknem két és félszeresére ugrott, az említett négy állami cégé pedig több mint másfélszeresére nőtt. Szinte hajszálpontosan ugyanezek az arányok jellemezték a Gyurcsány-Bajnai kormány első és utolsó évének kormányzati kommunikációját is. A jelenlegi Orbán-kormány állami intézményei és cégei legtöbbet, listaáron több mint egymilliárd forintot (teljes reklámköltésük egynegyedét) a napilapokban költötték el. Második helyen a köztéri reklámhordozók, a harmadikon pedig az országos földi sugárzású televíziók állnak. A Gyurcsány-kormány első hónapjaiban a tévék és a napilapok fej fej mellett, 32, illetve 30 százalékkal részesedtek az állami reklámköltésekből, míg a 2002-es kormányváltás utáni hónapokban ez az arány 41-35 százalék volt a televízió javára. A Medgyessy-Gyurcsány kormány idején a televízió csak az utolsó teljes évben, 2005-ben vesztette el vezető szerepét, és csökkent a részesedése 30 százalék alá, miközben a napilapoké 35, a rádióké pedig 14 százalékra emelkedett. A Gyurcsány-Bajnai kormány idején is a tv-hirdetések álltak a fókuszban, az itt elköltött összeg pedig fokozatosan emelkedett, sőt míg a 2006-os első évhez képest 2009-re több mint duplájára nőtt, addig a napilapokban elhelyezett reklámok értéke hullámzó volt, kiemelkedőnek a 2008-as év tekinthető, listaáron csaknem 2,3 milliárd forinttal.