BUX 129728.50 -0,69 %
OTP 39800 -0,25 %
header

Diószegi József

09.
12.
00:00

Jogellenes a közmédia létszámleépítése

Jogellenesnek nyilvánította a Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnál (MTVA) lezajlott csoportos létszámcsökkentést, és meghagyásban kötelezte az MTVA-t annak felfüggesztésére. A munkaügyi bíróságra a Televíziósok és Filmkészítők Független Szakszervezete (TFSZ) nyújtott be keresetet, annak megállapítását kérve, hogy az MTVA létszámcsökkentésének végrehajtása jogszabályba ütközik, illetve az alapnak az ideiglenes üzemi tanáccsal kötött megállapodása több okból is jogsértő, ezért semmis. Az MTVA érdemi ellenkérelmet nem nyújtott be, így a a bíróság jogsértőként marasztalta el az MTVA-t, kimondva, hogy jogszabálysértő a csoportos létszámleépítés, illetve semmis az alap és az üzemi tanács közötti, június végén az elbocsátásokkal kapcsolatban született megállapodás. Az érdekképviselet úgy tudja, hogy bár a felmondóleveleket már minden érintettnek átadta az MTVA, a felmondási eljárás még szinte egy esetben sem zárult le.

Szerző(k):
Diószegi József
09.
12.
00:00

A bíróságon folytatódik a Margit híd kötbérének ügye

A Margit híd felújítási munkálatainak már csak apró jelei vannak, a megrendelő Fővárosi Önkormányzat és a kivitelező MH 2009 Konzorcium közötti jogvita azonban tovább tart és rövidesen újabb tárgyalásához érkezik. Ennek tétje, hogy a csúszás miatt kell-e kötbért fizetnie a kivitelezőnek. Úgy tudjuk, a felek álláspontja lényegesen eltér egymástól, az önkormányzat többre számít, a kivitelező csoport  szerint viszont a tervszolgáltatás késedelme okozta a csúszást, ezért a kötbér fizetése fel sem merülhet. A probléma gyökerei csaknem egy évre nyúlnak vissza, amikor az önkormányzat − egyoldalú döntéssel − le kívánta hívni a konzorcium 2,6 milliárd forintos bankgaranciáját, mivel úgy ítélte meg, hogy a beruházás első üteme nem készült el időre. A lépés azonban ellehetetlenítette volna a konzorciumot, amely ezért bírósághoz fordult, részben a bankgarancia lehívásának megtiltását kérve. A testület ennek helyt adott, így az építkezés folytatódhatott. A konzorcium annak megállapítását is kérte a bíróságtól, hogy a késés kinek róható fel, azaz a munkálatok csúszása mennyiben terheli a konzorciumot és mennyiben az önkormányzatot.

Szerző(k):
Diószegi József
09.
08.
00:00

Az ügyfelek átlagosan kevesebbet költenek mobilra

A távközlési cégek nem szívesen beszélnek arról, hogy ügyfeleik mekkora összeggel tartoznak nekik, s arról sem szólnak, hogy a kinnlevőségük hogyan változott az elmúlt időszakban. Pedig 2008 óta minden bizonnyal sok lakossági és vállalati ügyfél maradhatott adósa a kommunikációs cégeknek, amelyek természetesen igyekeznek kivédeni ezeknek a lépéseknek a következményeit, és általános szolgáltatói szerződéseikben elég egyértelműen az ügyfél tudtára hozzák, hogy mire számíthatnak, ha nem fizetnek: első lépésként korlátozzák a szolgáltatást, vagyis csak hívást fogadhatnak az ügyfelek, meg segélyhívást és hibabejelentést kezdeményezhetnek, ha pedig továbbra sem rendezik a számlát, a szolgáltató felmondja a szerződést.

Szerző(k):
Diószegi József
09.
06.
00:00

Az Adriára vihetik a balatoni hajókat

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) új számítási metódusa alapján fizetendő mederhasználati díj jelentősen megnövelné a balatoni kikötőtulajdonosok terheit. A Balatoni Hajózási Zrt. (BH) eddig a tó kisebb területének használata után fizetett évente négyzetméterenként 20-30 forintot, ami a változással − nagyobb vízfelület után − 289 forintra emelkedik − mondta a Napi Gazdaságnak Horváth Gyula, a BH vezérigazgatója. Az új számításban a déli parton átlagosan hat-nyolc hektáros kikötőterület után kell fizetnie a társaságnak, évente az infláció mértékével növelt összeget. Utóbbi Horváth szerint életidegen, hiszen a BH sem emelhette a díjakat az inflációnak megfelelő mértékben.

Szerző(k):
Diószegi József
09.
06.
00:00

Nem tudni, miért kell távoznia a BKV-vezérnek

Közös megegyezéssel távozik pozíciójából Kocsis István, a BKV Zrt. vezérigazgatója − a főváros sajtóirodájának közleménye szerint ebben állapodtak meg a Tarlós István főpolgármesterrel tartott vasárnapi találkozón. Lapunk azon kérdésére, hogy mi vezetett ehhez a helyzethez, lapzártánkig nem kaptunk választ. A közlemény szerint Tarlós nem enged végkielégítést fizetni Kocsisnak, arról pedig, hogy a korábbi városvezetés milyen szerződést kötött vele, illetve hogy a kollektív szerződés mit tartalmaz a prémiumról, a \"BKV gazdasági igazgatója ad tájékoztatást\". A főpolgármester a BKV vezérigazgatói teendőinek ellátásával ideiglenesen Várszegi Gyulát, a vállalat igazgatótanácsának elnökét, a Metrober és a MÁV volt vezérigazgatóját bízta meg, a posztra a közeljövőben pályázatot írnak ki. Kocsis 2008-ban került a BKV élére, ettől kezdve a cégvezetés számos jogsértőnek tartott esetben tett feljelentést. Kocsis ezt megelőzően 2005-től 2008-ig a Magyar Villamos Műveket, 2002-től 2005-ig pedig a Paksi Atomerőművet vezette, korábban pedig az Állami Vagyonkezelő vezérigazgató-helyettese, illetve az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója is volt.

Szerző(k):
Diószegi József