Hogy állunk a blicceléssel? - Itt vannak a számok
Idén az első fél évben összesen 72 ezer pótdíjfelszólítást küldött ki az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt., amiből eddig hatszázmillió forint bevétel származott, az előző években kiszabott pótdíjakkal együtt összesen több mint 850 millió forint − tudtuk meg a társaságtól.
Többmilliárdos uniós pénz került veszélybe
A kormány és a fejlesztéspolitikai intézményrendszer mindent megtesz annak érdekében, hogy az uniós források Magyarországon maradjanak és az államnak ne kelljen visszafizetnie lehívott uniós támogatást − válaszolta lapunknak a fejlesztési tárca, miután az Audi nyilvánosságra hozta, hogy az uniós forrásból épült gönyüi kikötő helyett Győrben építi meg logisztikai központját. Pedig korábban az állam is azt szorgalmazta, hogy a cég a Győr−Gönyű kikötő bővítésével valósítsa meg fejlesztését.
Egyre kevesebben bliccelnek a sztrádákon
Idén az első fél évben összesen 72 ezer pótdíjfelszólítást küldött ki az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt., amiből eddig hatszázmillió forint bevétel származott, az előző években kiszabott pótdíjakkal együtt összesen több mint 850 millió forint − tudtuk meg a társaságtól. A hazai gyorsforgalmi utakon nemzetközi viszonylatban csekély a \"bliccelők\" száma: az európai matricás rendszerek esetében egy−három százalék közötti az átlag. Magyarországon ez a 1,5 százalékot sem éri el. Tavaly mintegy 170 ezer pótdíjas esetet dolgozott fel az ÁAK, 2010-ben pedig az alap felszólítások száma 173 ezer, míg 2009-ben 198 ezer volt. Az elmúlt évben 1,7 milliárd forint bevétel származott a pótdíjbefizetésekből. Általánosságban is elmondható, hogy a fizetési hajlandóság a pótdíjak esetében évről évre javul, hiszen a pótdíjra felszólító levelek száma folyamatosan csökken. Akik a díjat a második felszólító levélre sem egyenlítik ki, azok ügyeit az ÁAK behajtó ügyvédi irodának adja át.
A dugódíj elnapolva?
Az országgyűlés pénteken elutasította azt a javaslatot, amely megteremtette volna a fővárosi dugódíj bevezetésének jogszabályi alapjait. Így az önkormányzat nagy valószínűséggel nem tudja azt jövő nyáron bevezetni, márpedig Tarlós István főpolgármester néhány hete azt mondta: mindenképpen lesz dugódíj, indoklása szerint azért, mert erre még Demszky Gábor korábbi városvezető kötelezettséget vállalt a 4-es metró finanszírozási szerződésében. Ennek alapján ha az önkormányzat nem vezeti be a dugódíjat, akkor eleshet az unió százmilliárd forintos támogatásától. A városvezetés szerint az új helyzetben tárgyalásokat kell kezdeni az Európai Unióval, hogy a pénz ne vesszen el. Most a városvezetés úgy látja, hogy technikailag nem is lehetne felkészülni 2013 közepére a dugódíj bevezetésére. Az új helyzetben azonban pótolni kellene azt az évi körülbelül húszmilliárd forintot, ami a dugódíjból folyhatna be. Tarlós néhány hete nem tartotta időszerűnek lapunk azon kérdését, hogy miből fedeznék ezt az összeget, ha a dugódíj bevezetése valamilyen okból meghiúsul, a főpolgármester azt mondta, hogy emellett még számos megoldást, forrást tartalmaz a főváros és a kormány közötti megállapodás.
Egy forintért eladták a Neo FM-et
Egy forintért megvásárolták a csődvédelem alatt álló Neo FM kereskedelmi rádiót üzemeltető FM1 Zrt. százszázalékos tulajdonrészét − értesült a Népszabadság. Az új tulajdonos egy ügyvédi iroda lehet. A Napi Gazdaság is úgy értesült, hogy az adásvételi szerződés csak akkor lép életbe, ha a médiahatóság hozzájárul ahhoz, hogy a vevő kifizesse a rádió 600-700 millió forint adósságát és letegye a bankgaranciát. Ez a Médiatanács korábbi közlése alapján kétséges. A hatóság ugyanis június 20-án, amikor felmondta a kereskedelmi rádió műsor-szolgáltatási szerződését, azt is közölte, hogy a rádió hiába egyenlítené ki a tartozását, az nem változtatna a helyzeten, vagyis továbbra is érvényben maradna a felmondás, a rádiónak \"csak\" fellebbezési lehetősége maradt (úgy tudjuk, ezzel élt is a csatorna). Az FM1 Zrt. a Médiatanács felmondását megelőzően egy nappal kért csődvédelmet, s az ezt bejelentő sajtótájékoztatón mondta a rádió egyik tulajdonosa, hogy egy forintért is készek eladni a céget.
Elbukhatjuk az uniós pénzeket
Elképzelhető, hogy az államnak több milliárd forintot vissza kell fizetnie az uniónak a Győr-Gönyű kikötő életképtelensége miatt , bár még keresik a megoldást.
Elsötétül a TV2 és az RTL Klub? - Hétfőn lejár a frekvenciaengedély
Hétfőtől várhatóan ugyanúgy tévézhetünk mint eddig, de a TV2-nek és az RTL Klubnak vélhetően jelentősen csökkennek a terhei.
Az Invitel nem hárítja át az adót
Az Invitel Zrt. a távközlési adó megjelenése miatt egyelőre nem tervez áremelést − jelentette be David McGowan, az Invitel vezérigazgatója. Azt, hogy a telefonadó éves szinten pontosan mekkora terhet jelent az Invitelnek, nehéz megmondani, ennek mértékére csak becslései vannak a cégnek. A társaság úgy számol, hogy ez egymillió euró lehet.
Nem emel árat az Invitel az adó miatt
Az Invitel nem terheli ügyfeleire a távközlési adót, viszont fejleszti hálózatát.
Még kiépíthető lenne az elektronikus útdíjrendszer
A hátralévő egy év alatt elvileg kiépíthető az elektronikus útdíjrendszer, de csak jelentős kockázattal − mondta tegnap F. Szabó Emese, a nemrég közgazdászokból, mérnökökből alakult civil szervezet, a FairTransfer szóvivője. Az e-útdíjjal kapcsolatos elképzelésekről nem sok minden ismert, egyelőre az tudható, hogy 2013. július 1-jétől vezetnék be és évi 150 milliárd forint bevételt várnak tőle (az évközi bevezetés miatt 2013-ban 75 milliárdot) és nyolcezer kilométert kívánnak fizetőssé tenni. A bevételi tervek reálisak lehetnek − mondta F. Szabó.
