Deák Bálint

Rekordbírságot fizethet a JPMorgan

Rekordösszegű, 13 milliárd dolláros peren kívüli bírságban egyezett meg a JPMorgan Chase & Co az amerikai igazságügy-minisztériummal − értesült a Reuters. Amennyiben a hír igaz, ez lesz a legnagyobb összeg, amelyet egyetlen vállalat egy összegben valaha is kifizetett az amerikai kormánynak peren kívüli megállapodás következményeként. Eddig a BP olajtársaság fizette a legtöbbet − 4,5 milliárd dollárt − a Mexikói-öbölben történt olajfúrótorony-katasztrófa miatt. A JPMorgannek most azért kell fizetnie, mert a bank elsőrangú minősítésű kötvényeket bocsátott ki 2005 és 2007 között nem elsőrendű (subprime) és más nagy kockázatú jelzálogkölcsönök fedezetével. Az igazságügyi vizsgálat szerint ez a módszer megtévesztette a kötvények befektetőit. Az ügyek egy részéért nem közvetlenül a JPMorgan a felelős, hanem két másik pénzintézet − a Washington Mutual jelzálogkölcsönző és a Bear Stearns befektetési bank −, amelyeket a JPMorgan 2008-ban felvásárolt. A JPMorgan ráadásul 23 milliárd dollárt tartalékol peren kívüli megállapodásokra és jogi költségekre, így további kifizetések várhatók.

Jó jelentésekre emelkedett Amerika

Új csúcson zártak pénteken az amerikai piacok, elsősorban a jó vállalati gyorsjelentéseknek betudhatóan. Az indexek emelkedését az is segítette, hogy az adósságplafon és a költségvetés kérdésének elnapolása az USA-ban rövid távon egy kockázatot szüntetett meg a piacokon. Kínából is erős GDP-adat érkezett. A Dow Jones ennek betudhatóan 0,2 százalékkal erősödött és 15 396,63 ponton zárt pénteken. Az S&P−500 ennél is többet, 0,7 százalékot emelkedett, és 1744,38 ponton fejezte be a napot. A Nasdaq 1,32 százalékkal nőtt, záráskor 3914,28 ponton állt. Ez utóbbi index elsősorban a Google több mint 10 százalékos szárnyalásának köszönhetően nőtt sokat. Az internetes cég árfolyama a jó gyorsjelentés hatására dobbantott nagyot és repülte át az 1000 dolláros álomhatárt.

Még mindig tervez akvizíciókat a Telekom

A készpénztermelés csökkenése jövőre elérheti a mélypontot a Magyar Telekomnál, ami segíthet abban, hogy a terveknek megfelelően a cég sikeres akvíziciókat hajtson végre − mondta Christopher Mattheisen, a cég vezérigazgatója a Bloombergnek. A társaság magyar kábeltársaságok és it-cégek felvásárlásában gondolkodik, valamint a privatizáció előtt álló Telekom Slovenije is érdekli. A Telekom osztaléka elsősorban a frekvenciatenderektől függ jövőre, az ár mellett azonban számít azok időzítése is − mondta Mattheisen, hozzátéve, nem tudják, hogy a negyedik mobilszolgáltató indul-e az új frekvenciatendereken. Az egyik legfontosabb kérdésről, az osztalék alakulásáról tehát sok újdonságot nem árult el a vezérigazgató, azonban megerősítette, hogy fenntartják osztalékpolitikájukat, amelynek alapján a nettó eladósodottság 30-40 százalék között mozoghat. A június végi 41,8 százalékos eladósodottsági érték így Mattheisen szerint csak egy szezonális kiugrás volt, arra azonban nem adott választ, hogy az idei év végére hol lehet az eladósodottság. Az árbevétel 2017-ig éves átlagban 2 százalékkal nőhet, aminek húzóereje a telekommunikáción kívüli tevékenység lehet, ezen belül az energiaértékesítést és a biztosításokat emelte ki, hozzátéve, a kiskereskedelmi energiaértékesítést még a második körös rezsicsökkentés sem teszi veszteségessé.

Pert vesztett az OTP a Hochtieffel szemben

Nem köteles kifizetni a Hochtief egy olyan vállalat hitelét az OTP-nek, amelyben a cég a hitel felvétele után szerzett közvetlen irányítást jelentő befolyást, de amelyet később felszámoltak − állapította meg csütörtöki ítéletében az Európai Bíróság. A luxemourgi törvényszék közleménye szerint azonban az OTP pert indíthat azok ellen Magyarországon, akik szerinte kárt okoztak neki. Az OTP azért követelte a Hochtieftől a hiteltartozás rendezését, mert a német cég a cégbíróságon nem jelentette be a tulajdonszerzését a később felszámolt cégben, márpedig a magyar jog szerint ebben az esetben a befolyást szerző cégtől is követelhető a tartozás. A magyar Kúria viszont mielőtt erről döntött volna, azért fordult a luxemburgi bírósághoz, hogy megtudja, van-e joga egyáltalán dönteni a kérdésben. Az uniós jog szerint ugyanis a német cég akkor perelhető Magyarországon, ha a per tárgya egy szerződés vagy szerződéses igény. Az OTP viszont a Hochtieffel nem áll szerződésben, csak azzal a vállalattal, amelyet a Hochtief irányított, ezért a luxemburgi bírák úgy ítélték meg, hogy ebben az ügyben a követelést nem lehet szerződéses igénynek tekinteni. Azt, hogy mekkora összegről van szó, nem lehet tudni, de a bank vélhetően képzett rá céltartalékot, így eredményt befolyásoló hatása talán nincs.

Jól teljesítettek az európai kereskedelmi cégek

Vegyesen zártak a főbb európai tőzsdék csütörtökön, hiába írta alá az amerikai elnök a friss megállapodást. A londoni FTSE−100 index 0,1 százalékot emelkedett és 6577 ponton zárt. A DAX viszont 0,4 százalékkal, 8812 pontra esett és a CAC−40 is 0,1 százalékot veszített az értékéből és így 4240 ponton zárt. Mindez azt mutatja, hogy az európai piacok nem voltak túl lelkesek az amerikai államháztartási vitában elért kompromisszummal, mivel ezzel nem múlt el teljesen a válság.

Stratégiai partnert keresnek a horvátok az állami légitársaságba

A horvát kormány stratégiai partnert keres a Croatia Airlines állami légitársaságnak − írták nemzetközi hírügynökségek, miután a horvát kormány csütörtöki ülésén döntött arról, hogy eladja a cég 49 százalékos tulajdonrészét. Az ajánlatok benyújtására 30 napjuk van a befektetőknek. A helyi lapok szerint az indonéziai Garuda, az egyesült arab emírségekbeli Etihad és a kantoni székhelyű China Southern Airlines lehet potenciális vevőjelölt. Az Etihad Airways már terjeszkedet is a régióban, hiszen augusztusban 49 százalékos tulajdonrészt szerzett a szerb nemzeti légitársaságban. A horvátok azért döntöttek a kisebbségi csomag eladása mellett, mert csak egy stratégiai partner bevonásával látják biztosítottnak a légitársaság megmaradását, ami nagyon fontos a turizmus és az egész horvát gazdaság számára − mondta Sinisa Hajdas Doncic közlekedési miniszter. A horvát állam tavaly már 113 millió euróval megemelte a társaság tőkéjét. Az idei első félévben 92,6 millió euró bevétel mellett 10,24 millió euró volt a Croatia Airlines vesztesége.

Visszavennék a horvátok az INA irányítási jogát

Az INA irányítási jogainak kérdéséről tárgyalnak várhatóan a jövő héten a Mol és a horvát kormány képviselői − értesült a Jutarnji List zágrábi napilap. A Napi Gazdaság úgy tudja, a megbeszélt menetrend szerint havonta egyszer találkozik a két fél. A horvát kormány a mostani tárgyalásokon azt szeretné elérni a helyi lap információi szerint, hogy az INA irányítási modelljét hangolják össze a horvát joggal. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ügyvezető igazgatók fontosabb döntési jogosultságai újra az igazgatósághoz kerülnének. Zágráb szerint ugyanis a jelenlegi irányítási modell, amiről még Ivo Sanader volt kormányfő és Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója állapodott meg, ellentétes a kereskedelmi társaságokról szóló horvát törvénnyel. A horvát kormány meg is erősítette a lapnak: egyik legfontosabb célja az, hogy megállapodás szülessen az új részvényesi szerződésről. Mindez azt jelenti, hogy a Molnak kemény tárgyalásra kell készülnie, hiszen a cég az INA legnagyobb részvényese, ami alapján jogosan várja el, hogy beleszólása legyen a cég életébe. Ráadásul a Mol már az első, 25 százalékos csomag megvásárlásakor is igényt tartott a vállalat vezetésén belül a fontosabb pozíciókra, ezzel biztosítva befektetésének megtérülését. Emellett a legfontosabb irányító testületben is többsége van a magyar olajtársaságnak (igaz, a hattagú felügyelőbizottságba három tagot delegálhattak, azonban szavazategyenlőség esetén az elnök szava dönt, aki szintén molos szakember.)

Optimistán várták a megállapodást a piacok

Elsősorban továbbra is az amerikai események mozgatták a vezető európai és amerikai részvénypiacokat szerdán. A nap elején a közelgő határidő és a messze lévő álláspontok miatt sokkal óvatosabbak lettek a befektetők, ezért előző napi értékük közelében nyitottak az indexek. A nap végére azonban optimistább lett a hangulat, így a francia tőzsde kivételével kisebb pluszokkal zártak a piacok. A londoni FTSE−100 index 0,33 százalék, a frankfurti DAX index 0,49 százalékkal emelkedett, míg a párizsi CAC−40 0,3 százalékos mínusszal fejezte be a napot. A francia index mínusza annak tudható be, hogy a kosárban nagy súllyal szereplő LVMH részvénye 5 százalékot gyengült. A luxuscikk-forgalmazó a várakozásoknál rosszabb árbevételi számok miatt hullt a mélybe. Nem szerepelt fényesen a Danone sem, a 2,2 százalékos esés itt is a vártnál rosszabb gyorsjelentésnek tudható be.

Több sebből vérzik Szlovákia kiskereskedelme

Szlovákia kiskereskedelmi forgalma máig nem heverte ki a 2008 őszén kirobbant válság hatását, míg a csúcsévnek számító 2008-ban 20 milliárd euróra rúgott a kiskereskedelem forgalma, addig napjainkban éves szinten ez csak 17-18 milliárd euróra tehető − közölte Pavol Konstiak, a Szlovák Kiskereskedelmi és Idegenforgalmi Szövetség (ZOCR) elnöke. Idén ugyan néhány hónapban a forgalom volumene meghaladta a tavalyi szintet (április és július között), azonban összességében 2013-ban is legfeljebb a tavalyi szinten teljesít az ágazat − mondta az elnök a pozsonyi Intraco ágazati konferencián. A szakember szerint a válság gyökeresen megváltoztatta a fogyasztók viselkedését: a vevők jóval óvatosabbakká és takarékosabbá váltak, a vásárlás visszafogása különösen az élelmiszerek szegmensében érhető tetten. Konstiak úgy véli, gyakorlatilag az ár lett az egyetlen meghatározó tényező. \"Az emberek a legolcsóbb termékeket választják, nem azt nézik, hogy az adott áru hazai vagy külföldi, hanem azt, hogy mennyibe kerül\" − magyarázta a ZOCR első embere. Ezért a szlovák kiskereskedelem vezetői árgus szemekkel figyelik a reálbérek alakulását.