A Napi Gazdaság cikke
Idén már az őszi a tárgyalások megkezdése előtt megjelentek a munkavállalói és a munkaadói oldal közötti törésvonalak, melyek októberben könnyen szakadékokká nőhetnek. Nagy harc várható - mondta lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Mindkét oldal szerint kiszámíthatóbb, tervezhetőbb rendszer kellene az adózásnál és a járulékfizetésnél, mert a hároméves időszak alatt a egyezségében rögzített megállapodás alapfeltételei megváltoztak.
A munkavállalói oldalon eddig két koncepció - egy kétéves és egy hároméves megállapodás - lehetősége merült fel. Ennél hosszabb távú egyezséget nem vállalna senki, mert a munka világa annyira változékony, hogy nem lehet bízni abban, hogy egy ötéves prognózis alapján kialakított együttműködés megállja a helyét - véli Hernádvölgyi Andrea, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) alelnöke. A hároméves együttműködés előnye volna, hogy átnyúlik a kormányzati cikluson. Annyi bizonyos, hogy mindenki által elfogadott prognózis alapján kell kialakítani az OÉT-beli együttműködést, továbbá bármilyen politikai erő alakít kormányt 2010-ben, a megállapodást és annak garanciális feltételeit tartani kell. Az őszi tárgyalássorozat sarkalatos pontjai azonban számunkra már biztosak: a minimálbér, valamint a garantált bérminimum intézményének fenntartásából nem engedünk, továbbá általános célunk a szakmunka elismertetése és a munkavállalói oldal bruttó jövedelmének emelése, valamint a teljesítményekhez igazított bérnövekedés is - mondta az MSZOSZ alelnöke.
A munkaadói oldal szerint viszont nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy egy több évre szóló béregyezséget aláírnának. Okos, méltányos bérmegállapodást kell kötni, ugyanis a kifutó hároméves verziónak nem volt semmi pozitív hozadéka. Ráadásul a túllicitált minimálbér felszaporíthatja a feketemunkát és a munkanélküliséget is, valamint elvész a munkaadók számára a munkaerő differenciált bérezésének, ösztönzésének lehetősége is - véli Dávid, aki ugyan csak a VOSZ nevében nyilatkozott, viszont a jelenlegi helyzetben a többi munkaadói szervezet számára sem lát más lehetőséget az őszi OÉT-tárgyalásokon való állásfoglalásra. Az első fontos lépés, hogy a segélyezést meg kell különböztetni a munkabértől, de ezt nem a minimálbér emelésével kell megoldani, mert ez a lépés rövid távon is nehéz helyzetbe hozná a munkaadói oldalt, továbbá a minimálbér adómentessége is kérdéseket vet fel - tette hozzá Dávid.
A két oldal véleménye abban azonban megegyezik, hogy a kerettörvények ismerete nélkül nem tudnak pontos számokat mondani. A bérmegállapodás nagyban függ a GDP mértékétől, a foglalkoztatástól és a nemzetgazdasági szintű munkatermelékenységtől, valamint a fogyasztói árszínvonaltól, csak ezek tudatában tudunk javaslatot tenni a vitaindító bruttó keresetnövekedés értékére - erősítette meg Herczog László, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős szakállamtitkára.
