Elérték Magyarországot azok az árhullámok, amelyek az elmúlt időszak esőzései nyomán indultak a Felső-Tisza vízgyűjtő területeiről, de az utánpótlás az előrejelzések szerint elmarad, mert az elmúlt huszonnégy órában nem esett, és az előrejelzések szerint a következő hat napban nem várható komolyabb csapadék. A költségek már jóval százmillió forint fölött vannak, de az elmúlt évek tapasztalatainak és az árvízvédelmi szakemberek előkészítő munkájának köszönhetően sehol sem fenyegeti árvíz a lakott területeket - mondta tegnap Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter Kóthay László vízügyi szakállamtitkárral és Láng Istvánnal, az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) vezetőjével közös sajtótájékoztatóján.
A Hernád a vártnál lassabb áradás miatt nem tetőzött a korábban hétfő reggelre jelzett időpontban, de a folyó szintje valószínűleg bőven a 474 centiméteres rekord alatt marad. A felső szakaszon sikerült elkerülni a helikopteres beavatkozást, viszont vasárnaphoz képest újabb 350 kilométeres részen kellett elrendelni árvízvédelmi készültséget. Emiatt hétfőn reggel a Tisza tizenegy szakaszán harmadfokú, hét szakaszán másodfokú készültséget rendeltek el és ezeken a területeken a következő napokban a harmadfokú szintet meghaladó készültségre számítanak a szakemberek. Már jóval az árhullám érkezése előtt kialakították az ideiglenes védelmi rendszert; a termőföldek védelme érdekében két helyen bontották meg a töltéseket, amivel mintegy 2,5 millió köbméter vizet tereltek vissza az apadó Hernádba. Harmadfokú készenlét várható a Krasznán is, míg a Szamoson a Tisza visszaduzzasztó hatása okoz gondot: a vásárosnaményi torkolati részen első fokú a készenlét, egyelőre figyelőszolgálatot tartanak a vízügyi szakemberek. Áradással fenyeget a Tisza középső szakasza is. Hétfőn reggel Szolnoknál 487 centiméteres vízállást mértek, a tetőzés mára várható, hétszáz centiméternél magasabb vízállásnál. A hét második felében első fokú árvízvédelmi készültség lesz a Tiszafüred és Csongrád közé eső szakaszon is, ami közlekedési korlátozásokat vonhat maga után - a folyó felsőbb szakaszain már tegnap leálltak a kompok -, folyamatosan ellenőrzik a védvonalak állapotát, a töltésen átnyúló műtárgyakat, azok zárását. Az árhullám a jövő hét végéig valószínűleg elönti a tiszai strandokat, a hullámtéri területeket és a szolnoki hullámtéri kerteket is, ami nagy mennyiségű hordalék lerakódását is eredményezheti.
Az idén induló uniós fejlesztéseknek köszönhetően néhány éven belül jóval könnyebbé válik majd az árhullámok kezelése. Az állandó védelemhez szükséges körtöltések kialakításának becsült költsége 2,1 milliárd forint, erről az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretén belül már megszületett a megállapodás az önkormányzatok és az állam között. A munkálatok várhatóan 2009 folyamán kezdődnek, jelenleg a programok előkészítése zajlik. Árvízvédelmi fejlesztésekre 2007 és 2013 között 150 milliárd forint összegű európai uniós támogatást kap a magyar állam, amiből 110 milliárdot a Vásárhelyi terv továbbfejlesztésére (VTT) szántak. A még Vásárhelyi Pál által tervezett rendszerre építő, az árvíztől védendő területekre is továbblépő projekt keretében a kormány június végén 157 millió forint céltámogatást adott a beregi árvízvédelmi töltések komplex fejlesztését célzó beruházás előkészítésére. A Vásárosnamény és Lónya közti területet érintő munkálatok során 2011 végére tizenkilenc település árvízvédelmi biztosítása valósul meg. A VTT végleges költsége ebben a térségben várhatóan eléri a 6,3 milliárd forintot.
Csajági Mátyás