Csaba Ferenc

Egészségre káros!

A karácsonyi bevásárlás a szülők részéről fokozott óvatosságot igényel, az üzletekben kapható játékok között ugyanis még mindig sok a veszélyes. Az egyesült államokbeli U.S. Public Interest Research Group (PIRG) jelentése szerint 2004-ben az Egyesült Államokban 16 gyermek halt meg és 210 ezer esetben kellett az orvosi ügyeletet felkeresni játékbaleset miatt. A legtöbb halálos kimenetelű balesetet a kisméretű játékok – többnyire luftballonok –, illetve szétszedett játékok alkatrészeinek lenyelése okozta. Az USA-ban szövetségi törvény tiltja, hogy 3 éven aluli gyermekek számára lenyelhető méretű vagy ekkora részekre szedhető játékokat hozzanak forgalomba. A PIRG szerint még a lufiknál is veszedelmesebb az a vízzel töltött golyókkal készült jojó, amely lasszóként forgatható a fej felett, aminek következtében fennáll a veszélye annak, hogy a gyermek nyaka köré tekeredik. A kutatók megállapították, hogy bizonyos elektromos játék gitárok maradandó halláskárosodást okozhatnak, egyes műanyag játékok anyagában pedig – annak ellenére, hogy mellékelt tájékoztatójuk ezt kifejezetten tagadta – egészségre káros vegyületeket találtak.

Felbátorodtak a fogyasztók az USA-ban

A Conference Board gazdaságkutató fogyasztói bizalomindexe az októberi 85,2-ről novemberben 98,9 pontra ugrott, elsősorban az üzemanyagárak csökkenése és a javuló foglalkoztatási kilátások hatására. Az index ilyen mértékű emelkedésére nem volt példa több mint két éve. Ugyancsak kedvező hír az USA gazdasági kilátásai szempontjából, hogy a tartós fogyasztási cikkek rendelésállománya a vártnál jobban, havi összevetésben 3,4 százalékkal, 214,39 milliárd dollárra nőtt októberben. Szeptemberben még 2 százalékos volt a visszaesés. A növekedés elsősorban a másfélszeresére nőtt légiipari megrendeléseknek köszönhető.

Arccal az atomenergia felé!

Nincs egyetemes nukleáris politika, de ahogy a nyolcvanas-kilencvenes években a világ elfordult az atomerőművektől, most úgy van visszafordulóban hozzájuk. Sok oka van ennek: az első, hogy az akkori, hordónkénti 10 dollárról 60 dollárra nőtt a kőolaj ára, a földgázé is csillagászati, vagyis a nukleáris lett a legolcsóbb energia. Mellette szól a kiotói egyezmény is, amely nem légszennyező kategóriába sorolja, vagyis megkönnyíti a kiszabott kvóták teljesítését és enyhíti a kétes stabilitású térségekből érkező olaj- és gázimporttól való függőséget. Ezek a tényezők gyökeres fordulatot hoztak, így Finnországban – amely nem éppen környezetszennyezéséről híres – 14 év után újabb nukleáris reaktor épül. Az Egyesült Államokban, ahol 26 éve épült az utolsó, Bush elnök szerint az évtized vége előtt megkezdődik az új atomerőművek létesítése. Nagy-Britanniában újragondolják, hogy az erőműveket, egy kivétellel, 2023-ig bezárják. Németországban egyelőre a szociáldemokraták álláspontja győzött, folytatódik tehát az a program, amelynek keretében 2020-ig fokozatosan leállítják az atomerőműveket, de vannak ennek ellentmondó hírek is. Franciaországban, ahol a legnagyobb a szerepe az atomenergiának, 2012-re egy 1600 megawattos erőművet állítanak üzembe. Japán 2010-ig 5 új atomerőmű üzembe állítását tervezi, ezzel az ország energiaellátásában az atomenergia aránya a jelenlegi 30 százalékról 40 százalékra nő. A legdinamikusabban a kínai atomenergia-ipar bővül: az ország egyre nagyobb energiaszükségletének fedezésére 2020-ig harminc új reaktor áll munkába.

Támad a ThyssenKrupp

A legnagyobb német acélgyártó, a ThyssenKrupp AG közel 10 százalékot ígért rá az Arcelor SA által a kanadai Dofasco Inc.-re tett 3,75 milliárd dolláros ellenséges ajánlatra. A Dofasco azután kezdett tárgyalni ThyssenKupp-pal, hogy a világ második számú acélgyártója, a luxemburgi székhelyű Arcelor SA megtette a múlt keddi részvényárfolyamhoz képest közel 30 százalékos prémiumot jelentő ajánlatát (NAPI Gazdaság, 2005. november 24., 5. oldal). A cég részvényárfolyama, amely már az Arcelor közeledésének hírére szárnyra kapott, a német gyártó gálánsabb, 4,1 milliárd dolláros ajánlatára több mint 8 százalékos emelkedéssel reagált. A ThyssenKrupp befektetői között az akvizícós terv kevésbé népszerű: a cég részévényárfolyama közel 2 százalékkal csökkent. Az aggodalmakat az elemzők egy része is osztja, és arra figyelmeztet, nem biztos, hogy a túlságosan magas vételár a sziner-giák révén megtérül. A Dofasco forgalmának több mint egyharmadát az autószektorban éri el. Azért is vonzó célpont az Arcelor számára, mert az európai autógyártás legnagyobb acélszállítójaként a kanadai cég megvásárlásával az amerikai piacon is komoly pozíciót szerezne. Amennyiben megvalósul, az ügylet az idén már a második óriásakvizíció lesz az iparágban: a Mittal Steel az év elején 4,5 milliárd dollárt adott az egyesült államokbeli International Steel Groupért, az indiai Lakshmi Mittal cége ennek eredményeként lett a világ legnagyobb acélgyártója.

Visszaesett a csúcsról az Ifo-index

A tegnapi német adatok nem könnyítik meg az ECB kamatemelésre készülő döntéshozóinak helyzetét: visszaesett az Ifo bizalmi indexe, az infláció pedig az előzetes adatok alapján mérséklődni látszik.

Csehország egy évvel kitolta a céldátumot

A cseh kormány elfogadta az átdolgozott konvergenciaprogramot, amelyben az euró bevezetésére az eredeti tervekhez képest egy évvel későbbi, 2010. január 1-jei céldátum szerepel. Bohuslav Sobotka pénzügyminiszter szerint mindazonáltal nincs szó lemaradásról. A politikus Magyarországot és Lengyelországot említette, amelyek korábban még 2007-es és 2008-as euróbevezetést terveztek, a jelenlegi állás szerint azonban egyik ország csatlakozása sem várható 2010 előtt. Az ország az öt – az árstabilitásra, a költségvetési deficitre, az államadósságra, a hosszú távú kamatlábra és az árfolyam-stabilitásra vonatkozó – maastrichti kritériumból hármat már teljesített, ezzel pedig a visegrádi országok között a legjobban áll: Szlovákia kettővel, Magyarország és Lengyelország viszont eggyel sem dicsekedhet. A cseh költségvetési deficit még meghaladja ugyan a GDP 3 százalékát, de a tervek szerint már az idén alatta marad az eredetileg tervezett 4,7 százaléknak, 2007-re pedig 2,8 százalékra csökken. A másik problémás terület az infláció, amely októberben 2,6 százalékra emelkedett. A jegybank egyelőre nem tart komoly veszélytől: a kormányzótanács az október végi 25 bázispontos emelés után tegnap változatlanul hagyta a jelenleg 2 százalékos alapkamatot.

Ütemhátrányban a Nintendo

A hordozható videojáték-gyártás terén piacvezető japán Nintendo Co. Ltd. üzemi nyeresége a szeptember 30-án zárult üzleti félévben éves összehasonlításban kevesebb mint a felére, 19,61 milliárd jenre (165 millió dollár) csökkent. Az árbevétel 6,2 százalékos visszaesése mellett a profitot a DS-játék és a jövőre piacra kerülő, egyelőre Revolutions munkanevet viselő játék rekordnagyságú fejlesztési költsége csökkentette. Az egy évvel ezelőtt piacra dobott két képernyős DS árát a verseny miatt jelentősen csökkenteni kellett, a 2001-ben piacra dobott magasabb profitrátájú, de a videojátékok piacán jelenleg már csupán 14 százalékos piaci részesedést elérő GameCube pedig már kifutóban van. A DS ráadásul nem is váltotta be a hozzá fűzött reményeket: a cég a korábbi 12,4 millióval szemben a jelenlegi üzleti évben már csak 12 millió eladását tervezi, de 2,8 millióról 2,4 millióra csökkentette a GameCube értékesítési előirányzatát is. A Nintendo részvényárfolyama, amely az elmúlt hat hónapban sem tudott lépést tartani a Nikkei szárnyalásával, a bejelentések nyomán 0,85 százalékkal csökkent. A videojátékok piacán a közeljövőben egyre élesebb verseny várható; a Microsoft új XBoxa e héten került az üzletekbe, a Sony a tavaly decemberben piacra dobott Playstation Portable után jövő tavaszra már a Playstation 3-at ígéri. Mindkét nagy rivális játéka alkalmas dvd-lejátszásra és internetkapcsolatra is. A nagyok közül a Nintendo rukkol elő utoljára újdonságával: a Revolutions meglehet, csak a jövő év végén kerül a boltokba.

Nintendo-adatok

(milliárd jen) 2004. I. félév* 2005. I. félév* Árbevétel 188,01 176,36 Üzemi eredmény 40,01 19,61 Adózott eredmény 79,22 56,82 EPS (jen) 349 282 *szeptember 30-án zárult üzleti félév Megj.: 1 dollár=118,64 jen Forrás: Dow Jones

Almunia szerint kitolódnak az euró-céldátumok

Az Európai Unió pénzügyi biztosa, Joaquín Almunia úgy véli: az eurózónához csatlakozni kívánó országok közül várhatóan több is hamarosan bejelenti, hogy későbbire módosítja a jelenlegi céldátumot. A politikus az észt Postimees napilapban megjelent cikkében a maastrichti küszöbérték fölötti inflációt és költségvetési hiányt jelölte meg mint legfőbb problémát, aminek következtében nem csupán lehetséges, de valószínű is, hogy egyes EU-tagállamok a tervezettnél későbbi időpontban tudják csak bevezetni a közös valutát. Almunia már szeptemberben jelezte, hogy az Európai Bizottság nem kíván engedményeket tenni az euróaspiránsoknak, és ragaszkodni fog a maastrichti kritériumok teljesítéséhez. Ez azonban nem jár büntetéssel és nem jelent visszaesést – a közös valuta bevezetése fontos és visszafordíthatatlan döntés – írta, és figyelmeztetett: a túlzott sietség jogilag lehetetlen és gazdaságilag katasztrofális lenne. Litvánia, Észtország és Szlovénia 2007-ben, Ciprus és Málta 2008-ban, Szlovákia pedig 2009-ben tervezi az euró bevezetését, Csehország, Lengyelország és Magyarország ennél későbbi időponttal számol. A balti államokban az infláció jelenti a legnagyobb problémát. Az euró bevezetésének egyik feltétele ugyanis az, hogy a csatlakozást megelőző 12 hónapban az átlagos havi pénzromlás legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációjú EU-tagállam adatának átlagát. Málta és Ciprus a magas államadóssággal, Magyarország és Lengyelország a GDP 3 százalékában rögzített maximumot jelentősen meghaladó költségvetési hiánnyal küzd.