Csaba Ferenc

Igazhitű alapok Malajziában

A malajziai értékpapír-felügyelet nyilvánosságra hozta az iszlám ingatlanbefektetési alapok működésére vonatkozó irányelveket. Az ez idáig példátlan szabályozás bevezetése az ország stratégiájába illeszkedik, amelynek célja, hogy Malajzia az iszlám pénzügyi piac regionális központjává váljon. A szabályozás az egyre nagyobb számú nemzetközi, de iszlám eredetű befektetési alap malajziai működésének ad Allahnak is tetsző keretet. Az irányelvek rögzítik az iszlám törvények által is elfogadható befektetések körét, amelyből hiányoznak a kamatfizetést követelő pénzügyi szolgáltatások, a biztosítási szolgáltatások, a szerencsejáték, a szállodaipar és az idegenforgalom, valamint az iszlám által tiltott áruk forgalmazása.

Kanadában terjeszkedne az Arcelor

A világ második legnagyobb acélgyártója, a luxemburgi székhelyű Arcelor SA 3,8 milliárd dolláros vételi ajánlatot tesz a kanadai központú Dofasco Inc.-re. A készpénzes ellenséges ajánlat több mint 27 százalékkal haladja meg a Dofasco keddi részvényárfolyamát, a két héttel korábbi, a tervezett ügyletről szóló hírek megjelenése előtti kurzushoz képest pedig közel 50 százalékos prémiumot jelent. Az Arcelor közölte: 50 százaléknál kisebb tulajdoni hányaddal nem éri be. A spanyol Aceralia, a francia Usinor és a luxemburgi Arbed összeolvadásával 2002-ben létrejött Arcelor az elmúlt három évben visszafizette adósságai nagy részét, amivel megteremtette egy nagyobb befektetés feltételeit. A jelenleg 13 milliárd euró piaci értékű cég az európai, a Dofasco pedig az észak-amerikai autógyártók első számú beszállítója, ezen a piacon így az akvizíció eredményeként az Arcelor pozíciója jelentősen megerősödhet. Elemzők rámutatnak: az ügylet újabb lépés az acélipar gyors, a piacvezető Mittal Steel és az Arcelor által diktált konszolidációjában.

Veszteségesek voltak a Disney-filmek

Több mint két százalékkal esett a Walt Disney Co. részvényárfolyama, miután a médiaóriás bejelentette: az október 1-jén zárult negyedik üzleti negyedévben az egy évvel korábbihoz képest 27 százalékkal kisebb, 379 millió dolláros nettó nyereséget könyvelt el. A társaság mozifilmjei – a Gwyneth Paltrow-val és Anthony Hopkinsszal készült, Arany Oroszlánra jelölt Proof (amely idén még nem kerül a magyar mozikba), valamint a már nálunk is bemutatott Fekete víz és a Grimm – nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, a stúdió az egy évvel korábbi 23 millió dolláros nyereség után 313 millió dolláros üzemi veszteséget könyvelt el. Jobban ment a televíziós részlegnek: az ABC új sorozatai, a Lost (Eltűntek) és a Született feleségek népszerűsége nyomán a divízió nyeresége 41 százalékkal, 632 millió dollárra nőtt. A témaparkok a hongkongi Disneyland építésének magas költségei ellenére az egy évvel korábbit 10 százalékkal meghaladó, 309 millió dolláros profitot hoztak. A teljes negyedéves árbevétel az egy évvel korábbi 7,542 milliárd dollárról 7,734 milliárd dollárra emelkedett.

IPO-privatizációk Oroszországban

Az orosz kormány új típusú privatizáció bevezetését fontolgatja: eszerint az állami vállalatok lehetőséget kapnának arra, hogy tőkéjüket részvények kibocsátásával emeljék. A bevétel így nem a költségvetésbe, hanem közvetlenül a cégekhez kerülne – fejtette ki German Gref gazdasági miniszter az Izvesztyijának adott interjújában. A politikus, aki jelenleg Tokióban tárgyal Oroszországnak a WTO-ba való felvételéről, határidőt ugyan nem jelölt meg, de bejelentette: a kormány a közeljövőben mintegy tíz privatizációs projekt, többek között a Rosznyefty olajcég és a teherautókat gyártó Kamaz ügyében hoz döntést. A részvénykibocsátás során a cégeknek fokozott óvatossággal kell eljárniuk, a többségi tulajdonosnak ugyanis – amíg másképp nem dönt – az államnak kell maradnia. A legnagyobb nemzetközi érdeklődés a Gazprom részleges privatizációját kíséri. Az igazságügy-minisztérium pénteken hagyta jóvá azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi, hogy a világ legnagyobb földgáztermelő cégének tulajdonosai között külföldi befektetők is megjelenjenek. A tervezet november 23-án kerül a duma elé. A Gazprom-papír így hamarosan az MSCI globális fejlődő piacokra vonatkozó indexének legnagyobb súlyú részvénye lesz. A liberalizációnak mindazonáltal határai vannak: a pénzügyminisztérium a múlt héten törvényjavaslatot terjesztett a kormány elé, amely az állami tulajdonú cégek számára kormányzati jóváhagyáshoz kötné a külföldi kölcsönök felvételét. Az orosz cégek az idén eddig több mint 34 milliárd dollár értékű külföldi kölcsönt vettek fel, amivel nem csupán a hazai pénzkínálatnak, de az inflációnak is lökést adtak. A gazdasági fejlesztési és kereskedelmi minisztérium előrejelzése szerint az év végére 11-11,5 százalékos infláció várható, szemben a tervezett 8,5 százalékkal.

Az internetet továbbra is az USA felügyeli

Meghiúsult az Európai Unió – több, unión kívüli ország által is támogatott – kísérlete, hogy az internet felügyeletét kivonja az Egyesült Államok érdekeltségi köréből. Az internetet az USA-ban hozták létre, a címzési rendszer felügyelete és a domaintartományok kezelési jogának kiosztása még ma is egy kaliforniai nonprofit szervezet, az ICANN kezében van. A szervezet, amelynek igazgatótanácsában több nemzet is képviselteti magát, 2006 végéig szerződéses viszonyban áll az USA kereskedelmi minisztériumával. Az európai félnek az sem tetszik, hogy a felmerülő vitákat nem a nemzetközi, hanem a kaliforniai jog égisze alatt kell rendezniük. Az ENSZ november 16–18-i, Tuniszban megrendezett internet-csúcsértekezletének előestéjén az európai félnek mindazonáltal sikerült elérnie egy szerény részeredményt: ennek értelmében hamarosan létrejön egy Internetfelügyeleti Fórum (IGF), amely folyamatosan nyomon követi az internet működtetésével kapcsolatos problémákat. A 160 tagállam legmagasabb rangú képviselői által aláírt megállapodás Viviane Reding információs EU-biztos szerint az első lépés az internet felügyeletének nemzetközivé tétele útján. Az USA kormányának képviselője a Timesnak adott interjújában szintén üdvözölte a magállapodást, de hozzátette: „a megbízhatóságot és a stabilitást” továbbra is az USA kormánya biztosítja. A világ lakosságának jelenleg mindössze 14 százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel, az USA-ban ez az arány 62 százalék.

A HP folytatja a leépítést

A világ második legnagyobb számítógépgyártója, az egyesült államokbeli Hewlett-Packard Co. az október 31-én zárult negyedik üzleti negyedévet az egy évvel korábbinál 62 százalékkal kisebb, 416 millió dolláros nettó nyereséggel zárta. A profit, amit a leépítések és az átszervezés költségei 1,1 milliárd dollárral csökkentettek, még így is meghaladja az elemzői várakozásokat. A cég, amely 15 300 dolgozóját, az alkalmazottak mintegy 10 százalékát bocsátja el, az átszervezéstől évi 2 milliárd dolláros megtakarítást remél. A legjobban a szervereket gyártó részleg teljesített, amelynek forgalma 10 százalékkal, 4,5 milliárd dollárra nőtt, de a PC-divízió is jelentősen, 9 százalékkal növelte bevételét. A nyomtatóüzletág árbevétele szerényebb mértékben, 4 százalékkal emelkedett, de még így is közel egyharmadát teszi ki a cég teljes, 7,1 százalékkal 22,91 milliárd dollárra nőtt forgalmának. A HP részvényárfolyama, amely idén eddig – a Dow Joneson jegyzett papírok között a legnagyobb mértékben – 37 százalékkal erősödött, a bejelentés nyomán újabb 5 százalékkal emelkedett.

Az internetet továbbra is az USA felügyeli

Meghiúsult az Európai Unió – több, unión kívüli ország által is támogatott – kísérlete, hogy az internet felügyeletét kivonja az Egyesült Államok érdekeltségi köréből.

Disney-adatok

(milliárd dollár) 2004. IV. n.-év 2005. IV. n.-év Árbevétel 7,542 7,734 Adózott eredmény 0,516 0,379 EPS (cent) 25 19

Meglódult a francia gazdaság

A várakozások fölötti mértékben, az április-júniusi idüőszakhoz képest 0,7 százalékkal bővült a harmadik negyedévben a francia gazdaság - jelentette be az INSEE statisztikai hivatal.