Csaba Ferenc

LG.Philips: kilencszeres profitemelkedés

A dél-koreai-holland LG.Philips LCD Co. Ltd. a negyedik negyedévben az egy évvel korábbi több mint 9-szeresére, 328 milliárd vonra (333,2 millió dollár) növelte nettó nyereségét.

Ötéves csúcsra húz a lapos tévé

A tokiói tőzsde Nikkei 225 indexe csütörtökön 81,60 ponttal 16 445,19 pontra - több mint ötéves csúcsra - , a szélesebb merítésű Topix 0,71 százalékkal 1684,34 pontra emelkedett.

Nasdaq: egyelőre hibátlan

Jól kezdték az évet az amerikai indexek: a Dow az idei hét napot egy kivétellel emelkedéssel zárta, az egyelőre hibátlan Nasdaq tegnap már az ötéves csúcsot ostromolta.

Milliárdok a német gazdaságnak

A német kormány 37 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomagot fogadott el – jelentette be tegnap Peer Steinbrück pénzügyminiszterre hivatkozva az ARD állami tévécsatorna. Az összeg egyharmadát a szövetségi kormányoknak kell előteremteniük, 25 milliárdot a központi költségvetés áll. Steinbrück a köztévének elmondta: a kormány tagjai között teljes az egyetértés abban, hogy a költségvetés hiányát néhány éven belül a maastrichti kritériumoknak megfelelő szintre kell csökkenteni. A gazdaságra nem csupán a sokmilliárdos állami támogatás, de az elemzők és a befektetők körében tapasztalható optimizmus is jótékony hatást gyakorolhat. A mannheimi ZEW gazdaságkutató üzleti bizalmi indexe a decemberi 61,6 pontról januárban kétéves csúcsra, 71,0 pontra ugrott. Az adat meghaladja a 65 pontos elemzői konszenzust. A jelenlegi helyzet megítélésének indexe mínusz 44,4-ről mínusz 31,6 pontra ugrott, ez a mutató ennél magasabban utoljára 2001 júniusában állt. Wolfgang Franz, a ZEW elnöke, a kormány öt vezető gazdasági tanácsadójának egyike szerint az ország gazdasága idén akár 1,5 százalékkal is bővülhet. Az „öt bölcs” varázsgömbje tavaly novemberben még egyszázalékos GDP-növekedést mutatott.

Európa kapujában a madárinfluenza

Az európai halálesetek után újabb tanulmányok és elemzések mutatnak rá egy esetleges világméretű madárinfluenza-járvány hatásaira. A legnagyobb piaci kapitalizációjú európai bank, a brit HSBC Plc például arra számít, hogy egy járvány kitörése esetén alkalmazottainak 50 százaléka betegség vagy beteg családtagok ápolása miatt kénytelen otthon maradni. A világ 77 országában jelen lévő pénzintézet előre felkészíti munkatársait arra, hogy krízishelyzetben az interneten keresztül, otthonról is elvégezhessék feladataikat. Bob Pigott válságmenedzser a Financial Timesnak adott interjújában elmondta: több más bankról is tud, amely hasonló arányú munkaerő-kiesésre készül. A HSBC aggodalma talán túlzottnak tűnhet – a WHO előrejelzése szerint egy világméretű járvány közvetlenül vagy közvetve a népesség 25 százalékát érintheti –, egy svéd kutatócsoport adatai szerint mindazonáltal könnyen lehetséges, hogy a fertőzöttek száma jóval nagyobb, mint ahány esetről a média beszámolt. A Karolinska Institute orvosai 46 ezer lakost vizsgáltak meg Vietnam járvány sújtotta területein, és aggasztó következtetésre jutottak. Az utóbbi hónapokban csaknem minden ötödik embernek voltak influenzaszerű tünetei, közülük a madárinfluenzás esetek száma akár a 750-et is elérheti. Ezzel szemben a WHO „mindössze” 93 (köztük 42 halálos) vietnami fertőzésről tud. Törökországban, ahol az emberre is veszélyes H5N1 vírus a múlt héten szedte első európai áldozatait, a hatóságok már több mint 100 ezer baromfit elpusztítottak, de még közel 100 faluba egyáltalán nem jutottak el. A helyzetet súlyosbítja, hogy a baromfitartók jelentős része nem hajlandó végrehajtani a „halálos ítéletet” az állatokon. Az egészségügyi minisztérium felvilágosító kampánnyal és Tamiflu-készletek felhalmozásával próbál úrrá lenni a helyzeten. Az ország vezetése nem is annyira a baromfiágazat, sokkal inkább az évente mintegy 10 százalékkal bővülő idegenforgalom miatt aggódik. A vírus népszerű nyaralóhelyek közelében is megjelent, egy esetleges pánik pedig jelentősen megkurtíthatja az ország tízmilliárd dollár fölötti, idegenforgalomból származó devizabevételét. Európában is az utazási irodák és a légitársaságok érezték meg legerősebben a járványveszélyt. Európa legnagyobb utazási irodája, a német TUI részvényárfolyama tegnap 3,1 százalékkal, a Lufthansa és az Air France-KLM kurzusa pedig 1,9, illetve 2,1 százalékkal esett.

Japánban új plazmaképernyő-gyár épül

A világ legnagyobb szórakoztatóelektronikai vállalata, a Panasonic termékekről ismert Matsushita Electric Industrial Co. 180 milliárd jenes (1,58 miliárd dollár) beruházással új, plazmaképernyőket (PDP) gyártó üzemet épít. A gyár a tervek szerint a 2008 áprilisában kezdődő üzleti évben már teljes kapacitással működik majd, és egy év alatt 6 millió 42 inches, illetve annál nagyobb átlójú képernyőt állít elő. Ez félmillióval több, mint amennyit tavaly a becslések szerint világszerte összesen előállítottak; a Matsushita tavaly decemberben 300 ezer készüléket gyártott. A plazmatévék rohamosan bővülő piacán a Matsushita 75 százalékos tulajdonában lévő Matsushita Plasma Display Panel Co. a legsikeresebb. A tavalyi év első kilenc hónapjában a cég világpiaci részesedése a DisplaySearch adatai szerint 26 százalékos volt, csaknem akkora, mint a második LG Electronicsé (15 százalék) és a harmadik Samsung Electronicsé (13 százalék) együtt. Az új gyár beindításával a Matsushita néhány éven belül 40 százalékra kívánja növelni részesedését.

Egyelőre a gáz a legolcsóbb energiaforrás Európában

Az orosz–ukrán gázviszály egyik tanulsága sokak szerint az, hogy a kontinens energiaellátása a kívánatosnál nagyobb mértékben függ az orosz szállítóktól. Az Európai Bizottság utolsó, 2002-es adatai szerint az Európában felhasznált elektromos áram 31,9 százalékát atom-, 29,7 százalékát szén-, 18 százalékát pedig gáztüzelésű erőművekben állították elő (a fennmaradó részt a megújuló források, főként a vízenergia adja). A gáz aránya a teljes energiafogyasztásban – vagyis a fűtést is figyelembe véve – azonban már 23,9 százalék. Az oxfordi energiagazdálkodási intézetben dolgozó Jonathan Stern szerint a gáz nem a legésszerűbb, csupán a legegyszerűbb és rövid távon a legolcsóbb választás. A legnagyobb szállítóval, Oroszországgal többé-kevésbé rendezett az EU viszonya, a szintén komoly készletekkel rendelkező Irán esetében azonban ez nem mondható el és a jövőben sem igen lehet változásra számítani. Irán legnagyobb megrendelője Törökország, az iráni–török gázkereskedelemben pedig mindennapos az olyan csapelzárás, illetve -megnyitás, mint amilyennel az év elején Moszkva bírta „jobb belátásra” Kijevet. A gáz mellett szóló legfőbb érv, hogy rövid távon alig van alternatívája. A szén ugyan továbbra is fontos forrása az európai energiaellátásnak – a Németországban fogyasztott áramnak például több mint a felét széntüzelésű erőművek állítják elő –, a magas szén-dioxid-kibocsátás miatt azonban ez nem lehet a jövő útja. A környezetvédők tiltakozása miatt több európai országban az atomerőművek is bezárásra ítéltettek. A kontinens tizenhárom országában jelenleg 153 nukleáris reaktor üzemel, közülük 59 Franciaországban. A zöld pártok, illetve civil szervezetek nyomására Olaszországban, Svédországban és Lengyelországban már diszkvalifikált atomenergia az elemzők többsége szerint mindazonáltal továbbra is az egyetlen hosszú távú megoldás, amennyiben a kontinens tartani akarja magát a kiotói egyezményhez, csökkenteni kívánja a költségeket és – nem utolsósorban – nem akarja, hogy energiaellátása túlságosan függjön Moszkvától. Több országban az atom az energiapolitika alapja. Franciaország például továbbra is az ország áramszükségletének 78 százalékát fedező atomerőművekben gondolkodik, és – Chirac elnök közelmúltban tett bejelentése szerint – élen kíván járni azok negyedik generációs technológiájának kifejlesztésében is. Sokan úgy vélik, hogy az Angela Merkel vezette német kormány is felül fogja vizsgálni az előző kabinetnek az atomerőművek fokozatos bezárására tett ígéretét. Az alternatív energiaforrások egyelőre túlságosan drágák. Egy kilowattóra áram előállításának fajlagos költsége egy szélerőműben 8,1 eurócent, miközben a gáztüzelésű erőművekben ugyanez átlagosan 3,2, az atomerőművekben 3,4, a széntüzelésű erőművekben pedig 3,7 centbe kerül. Szakemberek szerint mindazonáltal a szélenergia tíz-tizenöt éven belül már valódi alternatívává válhat. Az éltanuló ebben a tárgyban Svédország, ahol azt tervezik, hogy 2020-ra az ország energiaszükségletét teljes egészében megújuló forrásokból fogják fedezni.

Az interaktív szoftverek terén erősít a Microsoft

A szoftverpiacon egyre erősödő versenyben interaktív programok kifejlesztésével lehet előnyre szert tenni – jelentette ki a világ legnagyobb szoftvergyártójának, a Microsoft Corp.-nak elnöke a Las Vegas-i szórakoztatóelektronikai vásáron tartott beszédében. Bill Gates szerint az újabb programoknak egyre inkább a videojátékokra kell hasonlítaniuk, az interaktív elemek segítségével a programoknak egyre „szociálisabb” jellegűnek kell lenniük. Gates kijelentette: a szoftverpiacon egyre élesedő versenyben ennek a gondolatnak a megvalósítása komoly előnyt jelenthet. A kijelentésben a Windows operációs rendszerrel kapcsolatban az utóbbi napokban megjelent kedvezőtlen híreken kívül az is szerepet játszik, hogy a legfőbb rivális Google Inc. részvényárfolyama tavaly több mint kétszeresére nőtt, miközben a Microsofté 2,1 százalékot esett. Az internetes keresőprogramok között az egyértelmű piacvezető a Google, amelynek részesedése a ComScore Networks Inc. adatai szerint novemberben 40 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 35 százalékról. A Microsoft piaci részesedése ugyanezen idő alatt 2 százalékponttal, 14 százalékra csökkent. Ezen a helyzeten kíván javítani az év második felében piacra kerülő Windows Vista operációs rendszer, amelyben – többek között – az Internet Explorer is megújul. A csomag része lesz a Photo Gallery nevű program is, amely a remények szerint felveszi a versenyt az Adobe Photoshop Albumjával és a Google Picasájával is. A Microsoft-show szereplőjeként a színpadra lépett Justin Timberlake is, a csattanót pedig két Microsoft-vezér küzdelme jelentette: Gates és Steve Ballmer vezérigazgató az Electronics Arts Inc. Fight Night játékprogramjában mérte össze erejét. A győztes a Muhammad Alit mozgató Gates lett.

Oroszországban erősít az Ikea

A világ legnagyobb bútor-kiskereskedelmi vállalata, a svéd Ikea Group a következő néhány évben több mint 30 milliárd korona (3,2 milliárd euró) értékben épít Oroszországban új áruházakat. Az összeg közel egynegyede a cég teljes globális beruházás-előirányzatának. A 135 milliárd svéd koronás büdzsé 81 százalékából az európai, 16 százalékából az észak-amerikai, 3 százalékából pedig az ázsiai és ausztráliai hálózatot erősítik. Európában a legnagyobb értékű befektetéssel a németországi áruházláncot fejlesztik. Ingvar Kamprad elnök – a Forbes szerint a világ hetedik leggazdagabb embere – a stockholmi TV4 televízióban bejelentette: Oroszországban évente átlagosan legalább két új áruházat nyitnak. Három új áruházat ősszel adnak át Szentpéterváron, illetve a város környékén. Az utódját még mindig kereső, 79 éves Kamprad saját bevallása szerint igen jó erőben van: mint beszámolt róla, oroszországi útja során naponta 18–24 órát dolgozott.