Csaba Ferenc

Csúszik a Microsoft Vista premierje

A vezető számítógép- és félvezetőgyártók részvényárfolyama szinte kivétel nélkül visszaesett, miután a Microsoft Corp. bejelentette: új operációs rendszere, a Windows Vista november helyett csak jövő januárban kerül az üzletekbe. A nyolc-tíz hetes késés a Gartner piackutató cég szerint az év végén körülbelül 30 százalékos forgalomcsökkenést okoz, ami a globális PC-üzletágnak mintegy 4 milliárd dolláros bevételkiesést jelent. A bejelentés nyomán a félmilliárd dolláros mínusszal számoló Microsoft részvényárfolyama 3 százalékkal esett, de fekete napot könyvelhettek el a számítógép- és chipgyártók is: a Dell kurzusa 0,8, a HP-é 1,6, az Intelé 1,2, az AMD-é pedig 1,2 százalékkal csökkent. A világ két legnagyobb memóriachip-gyártója, a Samsung Electronics és a Hynix Semiconductor árfolyama 3 százalékot zuhant. A Microsoft, amely árbevételének 31 százalékát a világ számítógépeinek 90 százalékán futó Windows értékesítéséből nyeri, utoljára 2001-ben jelentkezett a népszerű operációs rendszer új verziójával. A Windows XP utódjának szánt Vista hat – három egyéni felhasználói, két üzleti és egy egyszerű, a fejlődő országok piacára szánt – változatát eredetileg 2005-re ígérte, de a határidőt többször is módosította. Az új rendszer számos újdonsága mellett támogatja a nagy felbontású internetes televíziózást is. A Microsoft az új, immár utolsónak tekintett csúszást azzal indokolta, hogy javítani akar a program a biztonsági jellemzőin; a Vista béta verzióját viszont kétmillió kiválasztott felhasználó már a következő negyedévben elkezdheti tesztelni.

Kaszálnak a Bertelsmann-tulajdonosok

Németország vezető médiacsoportja, a világviszonylatban negyedik helyen álló Bertelsmann AG 2005-öt az előző évinél 12,7 százalékkal nagyobb, 1,61 milliárd eurós üzemi nyereséggel zárta. A Bertelsmann család és a belga Groupe Bruxelles Lambert (GBL) tulajdonában lévő cég árvevétele 5 százalékkal, 17,9 milliárd euróra nőtt. Legnagyobb divíziója a Magyarországon is jelen lévő RTL műsorszolgáltató 5,11 milliárd eurós bevétel mellett a 2004. évit 13 százalékkal meghaladó, 756 millió eurós profitot könyvelt el. A bevétel szempontjából legkisebb egység, a Random House könyvkiadó 19 százalékkal, 166 millió euróra növelte nettó nyereségét. A BMG zenei részleg a forgalom több mint 16 százalékos visszaesése ellenére is javítani tudott: nyeresége 9 százalékkal, 177 millió euróra nőtt. A tulajdonosok tehát elégedetten dőlhetnek hátra: a zárt részvénytársaságként működő Bertelsmann a GBL-nek 120 millió euró, a Bertelsmann családnak pedig 167 millió euró osztalékot fizet.

Drágulnak az evőpálcikák is

A kínai kormány április 1-jétől új fogyasztási adók kivetésével, valamint a régiek megemelésével próbálja csökkenteni az olajtermékek, a környezetet veszélyeztető áruk és a luxuscikkek forgalmát. Az utóbbi 12 év legnagyobb korrekciójának számító változások legérzékenyebben az autóvásárlókat érintik. A 4 liternél nagyobb hengerűrtartalmú autók után fizetendő adó 8 százalékról 20-ra emelkedik; kisebb mértékben, de nő a középkategóriájú modellekre kivetett adó is, az egy-másfél literes gépkocsik esetében viszont 5 százalékról 3 százalékra csökken. A motorkerékpárok esetében is hasonló elv érvényesül: a negyedliteresnél kisebb robogókra kivetett fogyasztási adó az eddigi egységes 10 százalékról 3 százalékra csökken, a nagyobb motorok esetében viszont nem változik. Az olajtermékekre literenként 0,1, illetve 0,2 jüan jövedéki adót vetnek ki, és ilyen módon emelik egyes luxustermékek árát is: a jachtokat, a golfütőket és -labdákat 10, a drága órákat 20 százalékos adó terheli. Újdonság az (egyszer használatos) evőpálcikákra kivetett 5 százalékos adóteher is, amitől a kormány az ország faállománya rohamos csökkenésének lassulását várja – evőpálcikák gyártására ugyanis évente mintegy 1,3 millió köbméter fát használnak el. A pénzügyminisztérium által kidolgozott reform a Kínai Kommunista Párt által a 2006–2010-es időszakra kidolgozott ötéves, a fenntartható növekedést és a társadalmi igazságosság erősítését célzó program része.

Feketelistás légitársaságok

Ország Cégek száma Kongói Demokratikus Köztársaság 50 Sierra Leone 13 Egyenlítői Guinea 11 Szváziföld 6 Libéria 3 Kazahsztán 2 Kirgizisztán 2 Afganisztán 1 Észak-Korea 1 Thaiföld 1 Ruanda 1 Comore-szgk 1 Forrás: Európai Bizottság

A Microsoft lesz a Deutsche Telekom digitális partnere

A Microsoft által kifejlesztett IPTV Edition programmal kínálja a Deutsche Telekom idén nyáron induló, felújított hálózatán át elérhető televíziós és video-on-demand (az ügyfél által kiválasztott időpontban lehívható és lejátszható műsor) szolgáltatását. A világ legnagyobb szoftvergyártójának Microsoft TV nevű divíziója a tegnap bejelentett megállapodással története legnagyobb üzletét ütötte nyélbe. Az összegről egyik fél sem nyilatkozott, elemzők azonban emlékeztetnek arra, hogy a T-Home digitális televíziós szolgáltatás az egyik fő projekt a Deutsche Telekom 50 német várost érintő, a jövő év végéig befejezni kívánt, 3 milliárd eurós fejlesztési programjában. Az első tíz nagyváros, köztük Berlin, Hamburg, Köln és München, már idén nyáron csatlakozik a főként videó- és televíziós szolgáltatásokat nyújtó VDSL-hálózathoz. (A VDSL a „nagyon gyors” DSL rövidítése, ez másodpercenként 50 megabit átviteli sebességet jelent, a jelenlegi átlag mintegy tízszeresét.) A Deutsche Telekom abban reménykedik, hogy a szolgáltatás megrendelőinek száma a jövő év végére eléri az egymilliót. A legnagyobb német távközlési cég hálózatának korszerűsítésében a Microsoft mellett három nagy cég vesz részt. A munka oroszlánrésze a Microsoft TV-vel partneri kapcsolatot ápoló francia Alcatelnek jutott, egyes részfeladatokkal pedig a német Siemenst és az izraeli ECI Telecomot bízták meg.

Bulgáriában terjeszkedik a CEZ

A cseh állami villamos művek, a CEZ 339,2 millió euróért megvásárolja a várnai hőerőművet – jelentette be a bolgár privatizációs hivatal. Az 1260 megawattos erőmű 100 százalékos tulajdonára kiírt pályázat első számú esélyesének az orosz UES számított, amely azonban visszavonta 579 millió eurós ajánlatát. A CEZ által ajánlott végső vételár 206 millió euró, a cég ezen felül 133,2 millió eurós befektetésre kötelezte el magát; a vételár 14 millió euróval, a befektetési kötelezettség 40 millióval haladja meg a korábbi ajánlatot. A CEZ nagy reményeket fűz a bolgár piachoz: 2004-ben három áramszolgáltatót is vásárolt és pályázott a ruszei 400 megawattos erőműre is. Ezen a tenderen, amelyet a bolgár kormány utóbb visszavont, a CEZ (szintén az UES mögött) második lett. A várnai erőmű eladása lendületet adhat a bolgár energiaszektor nem éppen rohamléptekben haladó privatizációjának, és hozzájárulhat ahhoz, hogy a 2007-ben EU-taggá váló ország a külföldi befektetők körében népszerűbb célponttá váljon. Az Európa második legnagyobb villamosenergia-exportőreként is nyilvántartott CEZ konszolidált nettó nyeresége 2005-ben az előző évi több mint másfélszeresére, 22,3 milliárd koronára (782,5 millió euró) nőtt. Az árbevétel közel 22 százalékkal, 125,08 milliárd koronára emelkedett. A profithoz 1,7 millió koronás egyszeri tétellel járult hozzá a román Electrica Oltenia áramszolgáltató, amelyet a CEZ tavaly vásárolt meg. A cég folyamatosan erősíti pozícióit a térségben: két lengyel erőmű megvásárlásáról is megegyezett, bár ezeket az ügyleteket egyelőre nem véglegesítették.

Az USA olajiparának közel harmada külföldi kézben van

Az Egyesült Államok olajiparának közel 30 százaléka van külföldi társaságok tulajdonában – jelentette az Energetikai Információs Hivatal (EIA). Az adat nem sokkal azután jelent meg, hogy az egyesült arab emírségekbeli, állami tulajdonban lévő Dubai Ports szelet vetett és vihart aratott, amikor bejelentette: meg akarja vásárolni az USA hat stratégiai fontosságú kikötőjét. A cég végül politikai nyomásra kénytelen volt lemondani e tervéről. Ugyanakkor az EIA statisztikái szerint az Egyesült Államokban működő 145 olajfinomítóból 27 külföldi tulajdonban van; 2003-ban a külföldi társaságok az olajfinomításban 28,2 százalékos, az USA területén folyó kitermelésben 13,6 százalékos részesedéssel rendelkeztek. A külföldi cégek közül a legkönnyebben azonosítható a brit BP és a holland–brit Royal Dutch Shell leányvállalata, a Shell Oil jelenléte; egy-egy finomítót működtet a francia Total, a kanadai Suncor Energy és az izraeli Delek U.S. Holdings; a mexikói PEMEX állami olajcég a Shell-lel közösen működtet egy finomítót. A legnagyobb részt mindazonáltal a Petroleos de Venezuela állami tulajdonú olajtársaság mondhatja magáénak, amely leányvállalata, a Citgo révén van jelen az USA-ban. A Citgo Texasban, Louisianában és Illinois-ban saját finomítót működtet, de több másik finomítóban is résztulajdonos; érdekeltségei együtt naponta 859 ezer hordó olajat dolgoznak fel, ami a teljes USA-termelés több mint 5 százaléka. Szaúd-Arábia az állami tulajdonú Motiva Enterprises céggel képviselteti magát, amely a Shell Oillal közösen három, együttesen 725 ezer hordó napi kapacitású finomítót működtet.

A Volvóé a Nissan Diesel többségi tulajdona

A világ második legnagyobb teherautó-gyártója, a svéd Volvo AB a Nissan Diesel Motor Co. fő részvényesévé válik, miután 1,5 milliárd koronáért (195 millió dollár) megvásárolta a negyedik legnagyobb japán teherautó-gyártó 13 százalékos pakettjét a Nissan Motor Co.-tól. Az eddigi fő részvényes Nissan Motor mindössze a piaci ár 14 százalékát kérte a részvényekért. A kedvezményes vételár a Nissan Diesel problémái mellett – a cég 1999-ben még a csőd szélén állt – azzal is magyarázható, hogy az ügylet lényegében „családon belül” köttetett meg: az összekötő láncszem a francia Renault, amely a Nissan Motorban 44, a Volvóban 20 százalékos részesedéssel rendelkezik (a Volvo gyártja a Renault márkájú teherautókat is). A Volvo részvényárfolyama a bejelentés után 1,3 százalékkal emelkedett; a befektetők főként abban reménykednek, hogy az ügylet nyomán a cég előtt komoly lehetőségek nyílnak Ázsiában, mindenekelőtt a kínai piacon, ahol a Nissan Diesel a Dongfeng Motor Corp.-pal működik együtt.

CEZ-adatok

(milliárd korona) 2004 2005 Árbevétel 102,7 125,08 Üzemi eredmény 19,8 29,42 Adózott eredmény14,3 22,3 Forrás: Reuters