Csaba Ferenc

A ProSieben felé kacsintgat a Springer

Európa piacvezető lapkiadó csoportja, a német Axel Springer AG ellenőrző pakettet próbál szerezni a legnagyobb német kereskedelmi tévétársaságában, a ProSiebenSat.1 Media AG-ben – értesült a Der Spiegel. A lap információja szerint a jelenleg 12 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező Axel Springer vezérigazgatója és pénzügyi igazgatója Los Angelesben tárgyal Haim Sabannal, aki befektetői csoportjával együtt a ProSieben-részvények 50,6 százalékát és a szavazati jogok 89 százalékát birtokolja. A Financial Times úgy tudja, hogy egyes befektetői csoportok ProSieben-részvényeik eladását tervezik, a Financial Times Deutschland pedig már azt is tudni véli, hogy az Axel Springer a Deutsche Bankot kéri majd fel az esetleges üzlet finanszírozására. Az Európa nyolc országában jelen lévő, Magyarországon 21 magazint, kilenc napi- és egy vasárnapi lapot megjelentető Axel Springer egyelőre nem hajlandó kommentálni a „spekulációkat”. Elemzők szerint mindazonáltal kevéssé valószínű, hogy Saban könnyen kiengedi kezéből az érdekeltséget. A ProSieben nézettsége tavaly 0,5 százalékkal nagyobb volt ugyan a legfőbb riválisnak számító RTL-csoporténál, de reklámbevételei 2000 óta 17 százalékkal visszaestek. A híresztelések nyomán a tévétársaság részvényárfolyama több mint tíz százalékot emelkedett, az Axel Springeré nem változott.

Kínai pénz a Juganszk visszaállamosítására

Kína 6 milliárd dolláros kölcsönt ad Oroszországnak, hogy az állami kézben lévő Rosznyefty olajvállalat végleg megszerezhesse a Juganszknyeftyegazt, a Jukosz decemberben kényszeraukcióra bocsátott fő olajkitermelő egységét. A kölcsönt közelebbről meg nem nevezett kínai bankok folyósítják, és a szerződés része, hogy a Rosznyefty 2010-ig 48,2 millió tonna olajat szállít a legnagyobb kínai olajcégnek, a China National Petroleum Corp.-nak (CNPC). Ha ez a tétel teljes egészében a kölcsönt törleszti, az azt jelenti, hogy Kína hordónként 17 dollárért, a jelenlegi világpiaci ár kevesebb mint feléért kapja majd az orosz olajat. A világ második számú olajfogyasztójává előlépett ázsiai országot a szakemberek szerint elsősorban nyersanyagszükségletének hosszú távú biztosítása érdekli. A CNPC-ről – és egyes indiai olajtársaságokról – már korábban felröppent a hír, hogy kisebbségi tulajdont szereznek a Juganszkban, erre vonatkozóan azonban a kölcsönről szóló megállapodást bejelentő Alekszej Kudrin pénzügyminiszter nem árult el részleteket. Az elemzők szerint a Rosznyefty – amely a tervek szerint még az idén egyesül a Gazprommal – csak akkor használhatja a Juganszk által kitermelt olajat a kölcsön fedezetéül, ha már visszafizette azt az egymilliárd dolláros hitelt, amit a Jukosz hasonló konstrukcióban nyugati bankoktól vett fel. Egyelőre azonban azt sem lehet tudni, hogy a kölcsön fejében a Rosznyefty a saját vagy a Juganszk olaját szállítja-e Kínába.

Visteon-adatok

(millió dollár) 2003. IV. n.-év 2004. IV. n.-év Árbevétel 4460 4700 Adózott eredmény –829 –115 EPS (dollár) –6,60 –0,92 Forrás: Dow Jones

Megveszi a Gillette-et a Procter & Gamble

Az elmúlt év legnagyobb vállalatfelvásárlásának keretében a Gillette 57 milliárd dollárért a Procter & Gamble tulajdonába kerül.

Milliárdos mentőöv a Mitsubishinak

Újra kisegíti anyacége a nehézségekkel küzdő japán autógyártót, a Mitsubishi Motors Corp-ot (MMC). A Mitsubishi ipari és pénzügyi csoport három meghatározó tagja – a Mitsubishi Corp., a Mitsubishi Tokyo Financial Group (MTFG) és a Mitsubishi Heavy Industries Ltd. – 2,63 milliárd dollár összértékben vásárol újonnan kibocsátott részvényeket. Az MFTG vezető bankja, a Bank of Tokyo-Mitsubishi ezenfelül részvények fejében az MMC mintegy félmilliárd dolláros adósságát is elengedi. A csoport tagjai – más befektetőkkel karöltve – már tavaly júniusban is nyújtottak egy 4,8 milliárd dolláros gyorssegélyt, a mostani terv tehát, amelynek részeként az MMC teljes felső vezetését is leváltják, azt jelzi, hogy az akkori mentőakció sikertelen volt. A Mitsubishi eladásai Japánban főként azután estek vissza, miután tavaly kiderült, hogy a cég eltitkolta a Pajerok bizonyos hibáit. Az amerikai piacon a japánéval egyező mértékben, 37 százalékkal csökkentek az eladások. A március 31-ével végződő pénzügyi évre a cég 1,337 millió autó eladását tervezi, ez 190 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, és 63 ezerrel kevesebb az októberi tervnél is. Előreláthatóan több száz millió dollárba kerül majd az a visszahívás is, amely a – cégben 37 százalékos részesedéssel rendelkező és már szintén többször segítséget nyújtó – DaimlerChryslerral közösen gyártott teherautókat érinti. Elemzők szerint az MMC-nek a kisautók piacára kellene összpontosítania, jelenleg ugyanis ez kecsegtet a legtöbb lehetőséggel, és a cégnek vannak is tapasztalatai ezen a területen. Az MMC gyárai a Nissan Motor Corp. számára már régóta gyártanak kisautókat, és februárban véglegesítenek egy hasonló együttműködési megállapodást a Peugeot–Citroënnel is.

Lassul az USA gazdasága?

Az USA gazdasága 2004 utolsó negyedévében az előző év hasonló időszakához képest a vártnál lassabban, 3,1 százalékkal bővült, ez 2003 első negyedéve óta a legkisebb GDP-növekedés. A kormányjelentés mindazonáltal hozzáteszi: a teljes 2004-es évre már sokkal fényesebb a kép: a 4,4 százalékos bővülés négyéves rekord, és csaknem másfélszerese a 2003. évi 3 százaléknak. Az utolsó negyedév gyenge eredményét az export 6,9 százalékos visszaesésével magyarázzák. A lakossági fogyasztás, amely a GDP körülbelül kétharmadát teszi ki, a negyedik negyedévben éves szinten 4,6 százalékkal bővült ugyan, de ez is elmarad a harmadik negyedévi 5,1 százaléktól. Egyre erősebbek az inflációs veszélyre utaló jelek is: az Alan Greenspan Fed-elnök által irányadónak tekintett mérce – a személyes fogyasztásra vásárolt termékek ára az élelmiszer- és energiaárak nélkül – 1,6 százalékos pénzromlást mutat, ez pedig csaknem kétszerese a harmadik negyedévi adatnak. A munkáltatói költségek ugyancsak emelkedtek. A fellendülés gyengülésére utal az a hír is, hogy az országban a tartós cikkekre érkezett megrendelések szezonálisan korrigált összege tavaly decemberben az előző hónaphoz képest csupán 0,6 százalékkal nőtt, szemben a Wall Street 1,2 százalékos előrejelzésével. Az összesen 200,35 milliárd dollár értékű decemberi megrendelés 2003 decemberéhez képest 10,9 százalékos növekedést jelent, 2003-ban ez az adat 3 százalékos bővülést, egy évvel korábban 1,9 százalékos csökkenést mutatott. Tavaly decemberben a katonai repülőgépekre adott megrendelések estek vissza a legnagyobb mértékben, 32,3 százalékkal. A hadiipari termékeket leszámítva a megrendelések összege 1,2 százalékkal volt nagyobb, mint egy hónappal korábban. A gépjárművekre és gépjárműalkatrészekre leadott megrendelések havi összehasonlításban 4,6, a számítástechnikai és elektronikai termékekre vonatkozók pedig 6,4 százalékkal bővültek.

Meglepő kamatcsökkentés Prágában

A cseh központi bank általános meglepetésre tegnap huszonöt bázisponttal csökkentette kamatait, az irányadó, tizennégy napos repokamat így 2,25 százalékra csökkent. A bank vezetői a lépést a korona erősödésével indokolták. A korona/euró árfolyam szerdán több mint kétéves csúcsot ért el, egy euróért mindössze 29,975 koronát adtak. A bejelentés után az árfolyam 30,285-re emelkedett. Az elemzők hasonló lépésre inkább a többi kelet-európai országban számítottak, amelyekben az infláció magasabb, mint a 3 százalék körüli cseh pénzromlás. A bankárokkal ellentétben, akik következetlenséggel vádolták a jegybankot, a politikusok üdvözölték a kamatcsökkentést. Martin Jahn gazdasági miniszterelnök-helyettes szerint ez a lépés elősegíti a gazdasági növekedést és hozzájárul a nemzeti valuta stabilitásához.

Külföldön terjeszkednek a legnagyobb áruházláncok

Az USA hipermarketjei uralják a világ legnagyobb kiskereskedelmi láncainak 250-es listáját, melyet a Deloitte az árbevétel alapján állít össze rendszeresen. A legújabb összesítésbe 104 egyesült államokbeli cég került be, közülük öten az első tízbe is bejutottak. A 250 legnagyobb lánc 2003-ban összesen 2600 milliárd dollár árbevételt ért el, ez a világ kiskereskedelmi forgalmának körülbelül egyharmada. A legnagyobb árbevételre az élelmiszer-kiskereskedők tettek szert; az első tízből kilenc ilyen vállalat. A legnagyobbak elsősorban külföldön erősítenek: a Wal-Mart USA-n kívüli egységei 2003-ban 17 százalékkal növelték forgalmukat, a brit Tesco árbevétele külföldön 30 százalékkal, míg Nagy-Britanniában csupán 7 százalékkal nőtt. Kelet-Európa mellett a terjeszkedés legfőbb célpontja Kína: az ázsiai országban a top 250-ből már 31 nem kínai cég jelen van. A legkeményebb verseny több országban is a Wal-Mart és a Tesco között folyik – az elemzők a kisebbik, vagyis a brit cég esélyeit látják nagyobbnak: Nagy-Britanniában, Dél-Koreában és Japánban egyaránt sikerrel veszi fel a versenyt az amerikai óriással. A brit cég termék- és nemzetközi stratégiája egyaránt eltér fő vetélytársáétól. Míg a Wal-Mart elsősorban élelmiszer-kínálatát, a Tesco inkább a nagyobb profitrátájú egyéb termékek körét bővíti. A Wal-Mart a 80-as és a 90-es években a minél szélesebb nemzetközi hálózat kiépítésére helyezte a hangsúlyt, a Tesco a 90-es évek második felében kevesebb piacra és a kisebb kockázattal is megszerezhető profitra koncentrált.

Az árakkal együtt csökkent a Sony bevétele

A december 31-ével zárult harmadik negyedévben a japán szórakoztatóelektronikai óriásvállalat, a Sony Corp. árbevétele a tavalyihoz képest 7,5 százalékkal, 2148 milliárd jenre (20,85 milliárd dollár), üzemi nyeresége pedig 13 százalékkal, 138,2 milliárd jenre (1,342 milliárd dollár) esett vissza. A nettó nyereség mindazonáltal – az USA-beli adóterhek csökkenése miatt – 55 százalékkal, 143,8 milliárd jenre (1,39 milliárd dollár) nőtt. A Sony hordozható CD-lejátszóit és walkmanjeit az Apple iPodjai letaszították a trónról. A sík képernyős televíziókészülékek piacán a cég az általános árcsökkenés áldozata lett, a videojáték-divízió viszont a Sony egyik legnyereségesebb egysége maradt. A filmgyártó részleg – a Pókember 2 sikerének köszönhetően – szintén jelentős, 12 százalékos bevételnövekedést könyvelhetett el.