Csaba Ferenc

Fő reklámhordozóvá váló mobilok

A mobilkommunikációs eszközök, mindenekelőtt a mobiltelefonok már a közeljövőben az első számú reklámhordozóvá válnak. A jóslatot Andrew Robertson, az Omnicom-csoporthoz tartozó BBDO reklámügynökség vezérigazgatója fogalmazta meg cégének kutatásaira támaszkodva. A BBDO, a világ harmadik legnagyobb reklámügynöksége 15 országban közel 3000 embert kért fel arra, hogy állítsa fontossági sorrendbe a kommunikációs eszközöket. A megkérdezettek 45 százaléka a személyi számítógépét, 31 százalékuk a mobiltelefonját tartotta a legfontosabbnak, a televízióra csupán 12 százalék szavazott. Megdöbbentően kevesen, a megkérdezettek mindössze 4 százalék szavazott a tévére Kínában, 61 százalék a mobiltelefont, 30 százalék pedig a PC-t preferálta. Robertson mindazonáltal elismerte: az új médium hirdetési célú kiaknázása nem tűnik könnyű feladatnak. A mobilozást nem lehet – a tévéműsorokhoz hasonlóan – reklámokkal megszakítani, hiszen a „műsorról” a tulajdonos önállóan dönt. Olyan, mobiltelefonról elérhető tartalomszolgáltatást kell tehát nyújtani, amely az olvasót annyira megragadja, hogy akár a reklámmegszakítások okozta kellemetlenséget is vállalja. Ha pedig valamire „ráharapnak” az emberek, arra nem sajnálják az időt – jelentette ki Robertson. A BBDO felméréséből az is kiderült, hogy a mobilkészülékek tulajdonosainak több mint hatvan százaléka napi 20 óránál is hosszabb ideig tartja bekapcsolva készülékét, további 15 százalékuk esetében ez az időtartam 16–20 óra. A mobiltelefonok térhódítása az óragyártóknak is sok fejtörést okoz. A svájci óragyártók az év első két hónapjában csupán 1,2 millió karórát értékesítettek, ez pedig 25 százalékkal kevesebb a 2004. január–februári adatnál. A gyártók ezért mindenekelőtt a mobiltelefonok elterjedését okolják: a fiataloknak már nincs szükségük karórára, hiszen a maroktelefonjuk mindig náluk van, és az is mutatja az időt – panaszkodott egyikük a Baselben megrendezett nemzetközi óra- és ékszervásáron.

Az olasz törvényhozás ratifikálta az EU alkotmányát

Olaszországban – az EU alapító tagjai közül elsőként – elfogadták az új uniós alkotmányt. Az alsóház által már januárban ratifikált alaptörvényt a szenátus tegnap 217 igen szavazattal, 16 ellenében, tartózkodás nélkül szavazta meg. Giancarlo Fini külügyminiszter szerint az alaptörvény nagy lépést jelent a közös európai jog- és értékrend kialakítása felé. A döntés annak ellenére a parlament hatáskörében maradt, hogy az Északi Liga népszavazást követelt az ügyben. A kormánykoalíció részét képező Liga tagjai nemmel szavaztak, a balközép ellenzék – amelynek vezetője Romano Prodi, az Európai Bizottság korábbi elnöke – viszont támogatta az alkotmányt. Az alaptörvényt mind a huszonöt tagállamban ratifikálni kell. A következő nagy próbatétel a május 29-ei franciaországi népszavazás lesz, és még ebben az évben megtartják a referendumot Hollandiában, Luxemburgban és Portugáliában is. A hagyományosan euroszkeptikus Nagy-Britannia lakói 2006 elején járulnak az urnákhoz.

Kényszerhelyzetben az ECB

Az Európai Központi Bank (ECB) tegnap az elemzői várakozásokkal összhangban változatlanul hagyta a jelenleg két százalékon álló irányadó kamatát. Az eurózóna monetáris politikájáért 1999. január 1-je óta felelős intézmény utoljára 2003 júniusában változtatott, amikor 2,5 százalékról a jelenlegi szintre csökkentette a hitelköltségeket. Jean-Claude Trichet elnök úgy nyilatkozott, hogy az infláció mértéke egyelőre nem riasztó, de fokozott figyelemre van szükség. Az Eurostat előzetes becslése szerint a pénzromlás márciusban is a februári 2,1 százalékos szinten maradt az eurózónában, és Trichet szerint egyelőre nem is várható, hogy a plafonnak tekintett 2 százalékos szint alá süllyed. A fogyasztói árak további emelkedésének egy kamatemelés elejét vehetné, ám a drágább kölcsönök az eurózóna cammogó gazdaságát még nehezebb helyzetbe hoznák. Az Európai Bizottság a hét elején csökkentette 2 százalékról 1,6 százalékra az eurózóna idei gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzését. A 12 ország ipari termelése márciusban negyedéves mélypontra süllyedt. Különösen aggasztó a helyzet az unió legnagyobb gazdaságában: a német ipari termelés a gazdasági minisztérium jelentése szerint februárban az előző hónaphoz képest 2,2 százalékkal esett vissza, ez pedig több mint két éve a legnagyobb mértékű havi csökkenés. Tegnap a Bank of England is változatlanul, 4,75 százalékon hagyta alapkamatát, a Bank of Japan pedig szerdán hozott hasonló döntést. A világ vezető jegybankjai közül a Fed az egyedüli kivétel: az USA központi bankja március 22-én 25 bázisponttal, 2,75 százalékra emelte alapkamatát.

A gyenge dollár fenyegeti a fejlődő világot

A Világbank szerint a gyenge dollár leginkább a fejlődő országok gazdaságát fenyegeti. A világ 132 fejlődő országának valutatartaléka 2003-ban 292 milliárd dollárral bővült, 2004-ben pedig, amikor a fejlődő világ gazdasága rekordütemben, átlagosan 6,6 százalékkal nőtt, 378 milliárd dollárral emelkedett – áll a Világbank 2005-ös globális jelentésében. A dollár árfolyamának további gyengülésével ezeknek az országoknak jelentős veszteséget kellene elkönyvelniük. A megoldás az lehet, ha az ázsiai valutákat összehangolt módon felértékelik, elősegítve a világgazdaság kiegyensúlyozottabb növekedését. Ezzel párhuzamosan erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy leszorítsák az USA költségvetési hiányát és gyorsuljon a növekedés Japánban és az eurótérségben. Miközben a Világbank az ázsiai valuták felértékelését javasolja, Washington mind nagyobb nyomást gyakorol Kínára a jüan felértékelése és a dollárhoz rögzített árfolyam feladása érdekében. Kína mindeddig ellenállt a nyomásnak, a pekingi külkereskedelmi minisztérium szóvivője tegnap közölte: az USA-nak a saját gazdaságában kell keresnie a magas külkereskedelmi és költségvetési hiány okait. Eljön az idő, ígérte, amikor a dollár/juan árfolyamot a piac határozza majd meg, de a folyamat siettetése túlságosan nagy megrázkódtatást jelentene a kínai gazdaságnak.

Újratárgyalnák a toryk a csatlakozási szerződést

A britek konzervatív pártja azt ígéri, hogy ha a májusban esedékes választásokon győznek, felülvizsgálják az Európai Unióval megkötött megállapodásokat. John Redwood, a toryk árnyékkormányának tagja szerint Nagy-Britanniának fel kell mondania az uniós halászati egyezményt, és a bevándorlási, valamint a szociális és a foglalkoztatási ügyekben is saját politikáját kell érvényre juttatnia. A Financial Timesnak adott interjújában a politikus kifejtette: ha nyernek, a konzervatív kormány „újratárgyalási csomaggal” látogat majd Brüsszelbe, és pozíciójukat az uniós alkotmány várható elutasítása is erősíteni fogja. Az alkotmányról a toryk már ősszel megtartanák a népszavazást, a kormányzó Munkáspárt azonban egy későbbi időpontot tartana megfelelőnek. Redwood elutasította azt a munkáspárti feltételezést, hogy pártja az EU-ból való kilépést szorgalmazza, ők csupán – mint mondta – kedvezőbb feltételeket szeretnének Nagy-Britannia számára kiharcolni. Hallatszanak persze erőteljesebb hangok is: egy euroszkeptikus csoport honlapja Andrew Rosindellt, a konzervatív párt alelnökét idézi, aki szerint az országnak teljesen új alapokra kell helyeznie az unióhoz fűződő kapcsolatait. Rosindell szerint az Európai Parlamentet fel kellene oszlatni és elfogadhatatlan, hogy az uniós jogszabályok felülírják az ősi angol szokásjogot. A nyilatkozat komoly politikai visszhangot váltott ki: Jack Straw külügyminiszter várhatóan Michael Howard konzervatív elnöktől fogja követelni, hogy – amennyiben kitart álláspontja mellett – távolítsa el magas párttisztségéből Rosindellt.

Jól fialnak Berlusconi érdekeltségei

A világ leggazdagabb megválasztott politikusa, Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök idén akár 264 millió eurónyi osztalékot is zsebre tehet. Ennek forrása az Arnoldo Mondadori Editore SpA kiadóvállalat és a Mediaset SpA médiaóriás által megtermelt nyereség. A két cégben Berlusconi holdingcégének, a Fininvest SpA-nak 57, illetve 50 százalékos részesedése van. A három országos televíziós csatornát működtető Mediaset tavaly 35 százalékkal, 540 millió euróra növelte nettó nyereségét, a legnagyobb olasz könyv- és újságkiadó Mondadori profitja pedig 27 százalékkal, 104,1 millió euróra nőtt, és mindkét cég jelentősen emelte az osztalékot. A Fininvest 85 százaléka a 68 éves politikus, a fennmaradó 15 százalék két legidősebb gyermeke, Marina és Pier Silvio kezében van. Berlusconi vagyona tavaly 20 százalékkal gyarapodott és meghaladta a 9,3 milliárd eurót, ezzel a legmódosabb olasz öt hellyel előrelépve a 25. helyre került a világ leggazdagabb embereinek Forbes-féle listáján. A politika területén azonban kevésbé rózsásak a miniszterelnök kilátásai: a hétfőn lezárult regionális választásokon az ország 13 tartományából 11-nek az élére ellenzéki jelölt került, ami meglehetősen kedvezőtlen előjel az egy éven belül esedékes választások előtt.

Késik a fellendülés az eurózóna szolgáltató szektorában

Csak kismértékben nőtt márciusban az eurózóna szolgáltatási szektora: az NTC Research 2000 cég megkérdezése alapján összeállított indexe 53 ponton állt, akárcsak februárban. Az egyre magasabb energiaárak és a növekvő munkanélküliség a jelek szerint továbbra is gátat emel az eurózóna gazdaságának egyharmadát adó szektor számottevő bővülése elé. A szolgáltatócégek mindazonáltal kedvezően ítélik meg a kilátásokat: az üzleti várakozásokat mutató részindex a februári 64,3 pont után egyéves csúcsra, 67,5 pontra emelkedett. Európa legnagyobb utaztatója, a TUI AG vezetői például úgy vélik, az idei év idegenforgalmi szempontból „kifejezetten pozitív” lesz, a Bitkom-csoport pedig a német információtechnológiai piac 3,4 százalékos bővülésére számít. Az eurózónán kívül, úgy tűnik, lényegesen jobban megy a szolgáltatóknak. Nagy-Britanniában a szektor aktivitását mérő index a februári 55,1 pontról 57-re ugrott, ami tavaly május óta a legmagasabb érték. Hasonlóan jó a helyzet az Egyesült Államokban is: az Institute of Supply Management (ISM) múlt pénteken nyilvánosságra hozott indexe - főként a rendelésállomány felduzzadása nyomán - 3,3 ponttal, 63,1 pontra emelkedett.

Három évet kapott a magyar cracker

A stockholmi városi bíróság ipari kémkedés miatt három év börtönre ítélte az október óta előzetesben ülő 26 éves Richter Csabát. A cracker 2002 márciusa és 2004 júniusa között többször is behatolt a Telefon AB LM Ericsson számítógépes rendszerébe, ahonnan olyan ipari, illetve részben katonai információk birtokába jutott, amelyek továbbadásával – az ítélet szerint – akár a svéd állam biztonságát is fenyegethette volna. A nem jogerős ítélet kihirdetése csupán néhány nappal előzte meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök svédországi látogatását. A bíróság enyhítő körülménynek találta, hogy Richter titokban tartotta az információkat, miként azt is, hogy mindvégig készségesen együttműködött a hatóságokkal. A kiberkalóz azzal védekezett, hogy ő csak fel akarta hívni a figyelmet az óriáscég rendszerének hibáira, sőt, fel is ajánlotta, hogy helyrehozza azokat – igaz ugyan, hogy ajánlatát a biztonsági szakembereknek írt zsarolólevelekben közölte. Az egyébként sok esetben jövedelmező irodalmi műfajban azonban nem járt sikerrel, elhelyezkedéséről nem az Ericsson, hanem a svéd büntetés-végrehajtás gondoskodik.

Román áramszolgáltatót vásárolt az E.On

A német E.On AG 100 millió euróért megvásárolja a román államtól az Electrica Moldova (EM) áramszolgáltató többségi tulajdonát. A megállapodás értelmében az E.On az első lépésben 31,4 millió eurórért egy 24,62 százalékos paketthez jut, majd egy – a terv szerint június 30-áig végrehajtandó – tőkeemelést követően további 68,9 millió dollárért annyi új részvényt vesz, amennyivel a részesedése 51 százalékra emelkedik. Az EM-nek 1,3 millió ügyfele van, évente 4,1 megawattórányi áramot értékesít. Az energiaszektor privatizációját a román államnak kölcsönöket folyósító hitelintézetek mellett az Európai Unió is szorgalmazza, amelyhez az ország 2007-ben kíván csatlakozni. A kelet-európai terjeszkedésben pedig nem csupán az E.On lát fantáziát: Románia nyolc regionális áramszolgáltatója közül kettőt már tavaly megvásárolt az olasz Enel, és most írták alá azt a szerződést is, amelynek értelmében az Electrica Oltenia a cseh CEZ tulajdonába kerül. Ennek pénzügyi részleteit nem hozták nyilvánosságra, a helyi média úgy tudja, hogy a vételár 150 millió euróra rúg.