Csaba Ferenc

Lassul a világkereskedelem bővülésének üteme

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szerint idén lassul a világkereskedelem bővülésének üteme. A genfi székhelyű szervezet prognózisa szerint a globális áruforgalom volumene a tavalyi 9 százalék után 2005-ben legföljebb 6,5 százalékkal fog növekedni. Ezt a globális gazdaság bővülésének 2004 második felében bekövetkezett megtorpanása okozza. A világkereskedelem bővülése a szakemberek szerint hozzávetőlegesen a globális GDP-növekedés kétszerese, ami összhangban áll a WTO prognózisával, miszerint a világgazdaság a tavalyi 4 százalék után az idén legfeljebb 3-3,5 százalékkal fog bővülni. A WTO jelentése ugyanakkor kiemeli: ha valóra válik az az előrejelzés, amely szerint a világkereskedelem volumenének mintegy 13 százalékát kitevő információs és telekommunikációs termékek forgalma az idén jelentősen visszaesik, akkor a teljes áruforgalomra vonatkozóan akár még a 6,5 százalékos prognózis is túlzónak bizonyulhat.

Az EB jobb negyedévre számít

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az eurózóna gazdasága a második negyedévben az előzőhöz képest 0,3–0,6 százalékkal bővül, ami némileg magasabb az első negyedévi, 0,2–0,6 százalékosra becsült növekedésnél. Számos elemző szerint azonban az eurózóna gazdasága a második negyedévben még az első negyedévi szerény lendületéből is veszíteni fog, mindenekelőtt az erős euró és a magas olajár miatt. Az Európai Központi Bank ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy a drága olaj – amellett, hogy inflációs kockázatot jelent – veszélyezteti a gazdaság növekedését. Az ECB márciusi előrejelzése szerint a Brent-olaj hordónkénti átlagára 2005-ben 44,70 dollár lesz, amihez a jelenlegi 50, de a múlt héten még 58 dolláros árfolyamnak jelentősen csökkennie kellene.

Az IBM átszervezi európai működését

A világ legnagyobb számítástechnikai vállalata, az IBM Business Services Európában teljes átszervezést tervez, és ez akár 2500 álláshely megszüntetését is jelentheti – adta hírül a WirtschaftsWoche német gazdasági lap. A cég már március elején közölte, hogy be fogja zárni hannoveri és schweinfurti telephelyeit. Az 580 németországi munkahely megszűnésével járó lépés a lap értesülései szerint egy általános átszervezés része. A kisebb európai egységeket szeptember végére bezárják, feladataikat a két nagy közép-európai központ, a székesfehérvári és a brnói üzem veszi át. Az európai központ – amely egyelőre Párizsban székel – szintén megszűnik, az észak-európai ügyeket a tervek szerint a jövőben Londonból, a dél-európaiakat pedig Zürichből irányítják. Az IBM szóvivője nem kommentálta a cikk állításait, azt azonban megerősítette: az európai, közel-keleti és afrikai régió korábbi irányítója, Hans-Ulrich Märki feladatait a jövőben Dominique Cerutti és Colleen Arnold között osztják meg. Cerutti Nyugat- és Dél-Európáért, valamint Afrikáért, Arnold Észak- és Dél-Európáért, továbbá a közel-keleti régióért felel, Märki pedig az európai régió elnöki tisztét tölti majd be.

Az IMF 4,3 százalékos növekedésre számít

A világgazdaság a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint idén 4,3 százalékkal fog bővülni. Az alap már a legutóbbi, tavaly szeptemberben kiadott féléves gazdasági jelentésében is ugyanezt az előrejelzést adta, ám az egyes országok, illetve régiók GDP-növekedésére vonatkozóan a jelenlegi adatok lényegesen eltérnek a tavalyiaktól – tudta meg a Reuters, amely a hivatalos nyilvánosságra hozatal előtt megszerezte a dokumentumot. Az Egyesült Államok gazdaságát illetően az IMF most bizakodóbb, mint fél éve volt: 3,5 százalékról 3,6 százalékra emelte az előrejelzést. Az amerikai, és a szintén fölfelé módosított kínai GDP-növekedés pedig a jelentés szerint ellensúlyozza az eurózóna és Japán gyengébb teljesítményét. Az eurózónára vonatkozó korábbi, 2,2 százalékos prognózisát az IMF 1,6 százalékra rontotta le, ami elsősorban a német gazdaság gyengélkedésével magyarázható: Európa legnagyobb gazdaságától az IMF a fél évvel ezelőtti 1,8 százalék helyett már csak 0,8 százalékos bővülést vár. Az eurózónában a jelentés szerint mindenekelőtt a túlságosan erős euró, a gyengülő német export és a – főként a magas olajár miatt – csökkenő hazai kereslet akadályozza, hogy a gazdaság stabil növekedési pályára álljon. Az Európai Központi Banknak ennek megfelelően egyelőre ki kell tartania a jelenleg is képviselt szigorú monetáris politika mellett – szögezik le az IMF elemzői.

Rekorddeficit az USA-ban

Az Egyesült Államok külkereskedelmi mérlegének deficitje februárban 61,0 milliárd dolláros történelmi csúcsot ért el. Ez 4,3 százalékkal több a januári 58,3 milliárd dollárnál, és 2 milliárd dollárral meghaladja a Wall Street elemzői konszenzusát is. A korábbi csúcs a tavaly novemberi 59,4 milliárdos hiány volt. A gazdasági minisztérium jelentése szerint az export továbbra is erős, december óta folyamatosan 100 milliárd dollár fölött van. Az import azonban több kategóriában – többek között az autók, az autóalkatrészek, az ipari eszközök és alapanyagok területén – rekordot döntött, ami az amerikai kereslet erejére utal. A Kínából származó import 10 hónapos mélypontra zuhant, annak ellenére, hogy az ázsiai ország textilipari termékeiből februárban az előző hónaphoz képest csaknem 10 százalékkal több érkezett. A kereskedelmi minisztérium a hónap elején indított vizsgálatot, amelynek végeredménye az elemzők szerint az lesz, hogy a kínai ruházati cikkekre – a hazai termelők követeléseinek megfelelően – rendkívüli védővámokat vetnek ki.

Nem megy jól a nagy európai áruházláncoknak

A legnagyobb európai áruházlánc, a Magyarországon csomagküldő szolgálatot is működtető német KarstadtQuelle a tavalyi évet 1,63 milliárd eurós EBTA-veszteséggel zárta, ez lényegesen nagyobb a tavaly őszi 1,3 milliárd eurós előrejelzésnél. A 2003-as évben ugyanez az adat még 225,2 millió eurós profitot mutatott. Az átszervezési költségeket nem számítva a veszteség 190,7 millió euró, ami viszont csaknem százmillióval kevesebb mind az elemzői várakozásoknál, mind a cég előrejelzésénél. Ez utóbbi tény lehet a magyarázata, hogy a KarstadtQuelle részvényárfolyama a bejelentés nyomán 4,2 százalékot emelkedett. Harald Pinger pénzügyi igazgató – aki a múlt héten lemondott Christoph Achanbach helyett egyelőre a vezérigazgatói teendőket is ellátja – úgy nyilatkozott: a cég történetének legsúlyosabb válságát élte át 2004-ben. Pinger folytatja az átszervezést, amelynek keretében a harmadik negyedévig 75 áruházat fognak eladni, és amelynek eredményeként 2005-re a 2003. évit meghaladó nyereséget igér. Gondokkal küzd a legnagyobb brit ruházati kereskedelmi áruházlánc, a Marks & Spencer Group Plc. (M&S) is, amely tegnap jelentette be: árbevétele a negyedik pénzügyi negyedévben 4,9 százalékkal csökkent. Ez zsinórban a hatodik negyedév, amelyben csökken a cég forgalma, a legnagyobb visszaesést a nagyvárosok bevásárlóközpontjaiban regisztrálták. A Magyarországon az S-Modell Rt.-n keresztül 8 áruházat működtető M&S a teljes pénzügyi évre 610–625 millió font adózás előtti nyereséget vár. A profit-előrejelzés megfelel az elemzők várakozásának, akik azonban úgy vélik: az M&S várhatóan veszíteni fog piaci részesedéséből, mivel sem az olcsóbb termékeket kínáló Primarkkal, sem a divatosabb Nexttel nem képes lépést tartani.

Lemond a cseh kormányfő

Stanislav Gross cseh miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy lemond posztjáról, lehetővé téve, hogy helyreálljon a korábbi hárompárti kormánykoalíció, a lemondás időpontját azonban egyelőre nem közölte. A szociáldemokrata párt vezetése szombaton tervet hagyott jóvá a koalíció reformjáról, amelynek értelmében új kormányfőt választanának és a három koalíciós párt – a szociáldemokraták, a kereszténydemokraták (KDU-CSL) és a Szabadság Uniója – vezetői nem kapnak posztot az új kabinetben. Gross Jan Kohoutot, az ország jelenlegi uniós nagykövetét javasolta utódául. A korábbi koalíció a miniszterelnök tisztázatlan ingatlanügyei miatt bomlott fel és a kisebbségbe került kormányt április elején csak a kommunista frakció szavazati mentették meg a bukástól. A politikai bizonytalanság esetleges megszűnése mellett kedvező hír a gazdasági kilátások szempontjából, hogy a pénteken közzétett adatok szerint a februári 1,7-ről szintről márciusban 15 havi mélységbe, 1,5 százalékra csökkent az éves infláció. Az adat alacsonyabb a prágai jegybank előrejelzésénél és az elemzői várakozásoknál, és a jegybank várakozásai szerint a közeljövőben nem is emelkedik 2 százalék fölé. Az olaj árának további emelkedése mindazonáltal növelheti az inflációs veszélyt. A jegybank idén kétszer is csökkentette az irányadó kéthetes repokamatot, amely jelenleg az eurózóna alapkamatával megegyező szinten, 2 százalékon áll (NAPI Gazdaság, április 1., 2. oldal).

Eladható a Marionnaud

Ázsia leggazdagabb embere, a hongkongi Li Ka-sing zöld jelzést kapott az Európai Bizottságtól, így létrejöhet az üzlet, amelynek keretében az AS Watson – a Ka-sing által birtokolt Hutschison Whampoa Ltd. óriásvállalat kiskereskedelmi egysége – 530 millió euróért megvásárolja a gondokkal küszködő francia Marionnaud Parfumeries SA parfümérialáncot. A részvényeket a Watson többek között Marcel Frydmantól, a Marinnaud vezérigazgató-főrészvényesétől és a Credit Agricole-tól vásárolja meg. Ezzel létrejön a világ legnagyobb luxusparfümöket forgalmazó hálózata, amelynek a Marrionnaud 1226 üzletével összesen 5662 tagja lesz. Az AS Watson által működtetett üzletláncok többsége Ázsiában működik, európai egységeik főként szépségápolási és egészségügyi cikkeket forgalmaznak. Hollandiában, Belgiumban és Luxemburgban ezeken felül az AS Watson részét képező ICI Paris XL nevű üzletlánca árul minőségi kozmetikumokat. Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon pedig mind a Marionnaud, mind a Watson jelen van. Emiatt merült fel a gyanú, hogy az ügylet esetleg megsérti az unió antitröszt szabályozását. A vizsgálódás pénteken kihirdetett eredménye szerint a Marionnaud és a Watson áruházláncai „földrajzilag nem fedik egymást”, a közép-európai országokban működő üzletekről pedig azt állapították meg, hogy a meglévő átfedések ellenére együttes piaci részesedésük olyan csekély, hogy a piaci viszonyokat együtt sem képesek lényegesen befolyásolni.

Globális lassulásra számít az OECD

A januári 104,0-ról februárban 103,8-re csökkent a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vezető indikátora (CLI), amely a harminc OECD-tagállamra vonatkozóan egyesít számos, a GDP növekedését rövid távon befolyásoló mutatót. A párizsi központú szervezet szerint mind az eurózóna, mind az Egyesült Államok növekedési kilátásai rosszabbodtak, az index Kanada kivételével valamennyi vizsgált gazdaságban csökkent. Az év elején még biztatóbbak voltak a kilátások, ekkor ugyanis Japánban, Nagy-Britanniában, Németországban és az USA-ban egyaránt bővült az ipari termelés, ez a folyamat azonban februárban megtorpant. A jelentés szerint a féléves GDP-növekedés üteme az eurózónában és annak legnagyobb gazdaságában, Németországban immár 14 hónapja folyamatosan csökken, Franciaországban 12 hónapja nem sikerül lendületet venni.