Az Európai Központi Bank (ECB) tegnap az elemzői várakozásokkal összhangban változatlanul hagyta a jelenleg két százalékon álló irányadó kamatát. Az eurózóna monetáris politikájáért 1999. január 1-je óta felelős intézmény utoljára 2003 júniusában változtatott, amikor 2,5 százalékról a jelenlegi szintre csökkentette a hitelköltségeket. Jean-Claude Trichet elnök úgy nyilatkozott, hogy az infláció mértéke egyelőre nem riasztó, de fokozott figyelemre van szükség. Az Eurostat előzetes becslése szerint a pénzromlás márciusban is a februári 2,1 százalékos szinten maradt az eurózónában, és Trichet szerint egyelőre nem is várható, hogy a plafonnak tekintett 2 százalékos szint alá süllyed.
A fogyasztói árak további emelkedésének egy kamatemelés elejét vehetné, ám a drágább kölcsönök az eurózóna cammogó gazdaságát még nehezebb helyzetbe hoznák. Az Európai Bizottság a hét elején csökkentette 2 százalékról 1,6 százalékra az eurózóna idei gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzését. A 12 ország ipari termelése márciusban negyedéves mélypontra süllyedt. Különösen aggasztó a helyzet az unió legnagyobb gazdaságában: a német ipari termelés a gazdasági minisztérium jelentése szerint februárban az előző hónaphoz képest 2,2 százalékkal esett vissza, ez pedig több mint két éve a legnagyobb mértékű havi csökkenés. Tegnap a Bank of England is változatlanul, 4,75 százalékon hagyta alapkamatát, a Bank of Japan pedig szerdán hozott hasonló döntést. A világ vezető jegybankjai közül a Fed az egyedüli kivétel: az USA központi bankja március 22-én 25 bázisponttal, 2,75 százalékra emelte alapkamatát.
Csaba Ferenc