Csaba Ferenc

Csúsznak a Kia- és Hyundai-beruházások

A dél-koreai Kia Motors Co. határozatlan időre elhalasztja 1,2 milliárd dolláros egyesült államokbeli beruházását a vállalatot, valamint anyacégét, a Hyundai Motors Co.-t egyre mélyebben fenyegető vesztegetési botrány miatt. A georgiai gyár a Kia első egyesült államokbeli beruházása lenne, amelyben az eredeti tervek szerint 2009-ben indult volna meg a gyártás. A teljes kapacitással évi 300 ezer gépkocsit előállító és mintegy 2500 embernek munkát adó gyár megnyitásának eredeti határidejét a Kia már nem garantálja és elmarad az ünnepélyes alapkőletétel is. A halasztás oka a Hyundai körüli egyre dagadó korrupciós botrány. Csung Mong Kut, a cég elnökét a dél-koreai hatóságok kedden helyezték vád alá. Csungot és a cég több más vezetőjét azzal gyanúsítják, hogy egy 103,4 milliárd vonos (109,6 millió dollár) „megvesztegetési alapot” hoztak létre, amelyből többek között a közlekedési minisztérium és a szöuli városvezetés tisztségviselőitől vásároltak üzleti előnyöket. Vizsgálat folyik Csung Mon Ku fia, Csung Eui Szun, a Kia elnöke ellen is. Milan Urban ipari és kereskedelmi miniszter tegnap Szöulban aláírta ugyan a megállapodást Kim Dong Dzsinnel, a Hyundai elnökhelyettesével a tervezett csehországi üzemről, de a beruházás megkezdését Csung „távollétére” hivatkozva lebegtetik. A cég a héten jelentette be, hogy – ugyancsak határozatlan időre – elhalasztja csehországi beruházását (NAPI Gazdaság, 2006. május 17., 6. oldal). Az Ostrava melletti Nosovicében felépülő gyárban a teljes kapacitás elérésekor 3500-an dolgoznának és 300 ezer gépkocsit állítanának elő, ez 2010-től elemzői becslések szerint mintegy 2,5 százalékponttal járulna hozza az éves GDP-növekedéshez.

Almunia nem félti az európai gazdaságot

Az európai gazdaság a magas energiaárak és az árfolyamok kedvezőtlen alakulása ellenére sem veszít lendületéből – jelentette ki Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi EU-biztos. A politikus szerint a globális gazdaság idén 4,5 százalékkal, a tavalyival megegyező mértékben, az eurózóna gazdasága pedig a tavalyi 1,3 százalék után 2,1 százalékkal bővül. A német és a francia álláspontra utalva, amely szerint az euró dollárral szembeni erősödése kedvezőtlenül hat az európai exportra, Almunia kijelentette: az Európai Bizottságnak nem csupán a dollárral, de minden más valutával szembeni euróárfolyamot is figyelemmel kell kísérnie, és meg kell győznie a világgazdaság minden szereplőjét, hogy globális érdek a valutaárfolyamok fokozatos kiigazítása, nem pedig hirtelen árfolyamváltozások erőltetése. A politikus elismerte, hogy a globalizáció egyes európai cégeket is a termelés külföldre telepítésére ösztönöz, ennek azonban szerinte makroökonómiai szinten csupán korlátozott hatásai vannak. A legsürgetőbb teendők közül Almunia a Gazdasági és Monetáris Unió erősítését, nyílt, dinamikus és egységes piac létrehozását jelölte meg, amihez a szolgáltatások területén, valamint a pénzügyi és a munkaerőpiacon is átfogó strukturális reformokra van szükség. A reformok szükségességét hangsúlyozta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet főtitkárjelöltje, Angel Gurria is, aki szerint az európai gazdaságnak az USA-val szembeni hátránya részben a rövidebb európai munkaidőből ered.

Csúszik a cseh euróbevezetés is?

A két hét múlva esedékes cseh parlamenti választások után nem okozna meglepetést, ha az eredetileg 2010-re tervezett euróbevezetés időpontja néhány évvel későbbre tolódna – vélekedik több cseh gazdasági szakember. Az euró támogatottsága a lakosság körében 45 százalékra esett vissza, a korona árfolyama stabil (a héten mind az euróval, mind a dollárral szemben történelmi csúcsra erősödött), az alapkamat 0,5 százalékponttal alacsonyabb az euróénál, inflációs veszély pedig nem fenyeget: az elemzők szerint mindezek arra figyelmeztetnek, hogy a közös valuta bevezetését nem szabad elkapkodni. Jirí Paroubek baloldali kormánya ragaszkodik ugyan a 2010. január 1-jei céldátumhoz, a kormányalakításra inkább esélyesnek tartott jobbközép polgári demokraták álláspontja szerint azonban nem az euró bevezetése az ország elsőszámú érdeke. Ha az általuk propagált adócsökkentések életbe lépnek, akkor a költségvetési hiány – amely a tavalyi 2,6 százalékról idén a hivatalos prognózisok szerint is a GDP 3,6 százalékára emelkedik – az elemzők szerint jövőre sem fog megfelelni a 3 százalékos maastrichti kritériumnak. Az euró bevezetése előtt az aspiránsoknak legalább két évet kell tölteniük az ERM II árfolyam-mechanizmusban. Csehországnak – amennyiben nem változik a céldátum – az év végéig jelentkeznie, 2007 elején pedig csatlakoznia kell.

Vége az egyéves tilalomnak, újra szabad a kínai vállalatok tőzsdére vezető útja, ám ezt szigorú feltételekhez kötik.

Újra szabad a kínai vállalatok tőzsdére vezető útja: az értékpapír-felügyelet – az egyéves tilalomnak véget vetve – mától újra engedélyezi az IPO-kat. A tilalom eltörlése újabb lendületet adhat a sanghaji tőzsdének, amely a Bloomberg szerint az elmúlt hónapban 17,3 százalékos emelkedéssel globális összevetésben a legnagyobb rallyt produkálta. A részvénykibocsátást mindazonáltal szigorú feltételekhez kötik: a tőzsdére kívánkozó cégeknek legalább három éve működniük kell, és az utolsó három évben legalább 30 millió jüan (3,7 millió dollár) nettó nyereségről kell beszámolniuk. (A kínai államtanács természetesen fenntartja a jogot, hogy kivételt tegyen.) A cégeknek a jóváhagyást követő hat hónapon belül el kell adniuk a felkínált részvényeket. A részvényeladásból származó bevételt a vállalatok nem fektethetik értékpapírokba, és olyan cégben sem vásárolhatnak tulajdoni hányadot, amelynek fő tevékenysége az értékpapírokhoz kapcsolódik. A reménybeli részvényvásárlók között a kínai háztartásokra is számítanak, amelyek együttes megtakarítását 1900 milliárd dollárra becsülik. Az Industrial & Commercial Bank of China és az Air China az elsők között jelezte, hogy él a lehetőséggel. A felügyelet mindenekelőtt az olajcégektől, a légitársaságoktól, a bankoktól és az internetes cégektől számít hasonló lépésre.

Gyenge hajrával is jó évet zárt az Air France-KLM

A világ árbevétel tekintetében legnagyobb légitársasága, az Air France-KLM a március 31-én zárult negyedik üzleti negyedévben az egy évvel korábbitól 30 százalékkal elmaradó, mindössze 7 millió eurós nyereséget ért el. A hagyományosan leggyengébb negyedévben is szerénynek számító eredményért mindenekelőtt az üzemanyagárak emelkedése okolható – az üzemanyag-kiadások éves összevetésben 41 százalékkal, 871 millió euróra emelkedtek –, de szerepet játszott az is, hogy a húsvét idén áprilisra esett. Az Air France a többletkiadások egy részét az utasokra hárította át: a cég az elmúlt 18 hónapban ötször emelte meg az üzemanyagpótdíjat. A teljes üzleti évre vonatkozó kép mindazonáltal jóval biztatóbb: a nettó nyereség (a KLM nyugdíjalapjának az egy évvel korábbi profitot közel 1 milliárd euróval megdobó többletét figyelmen kívül hagyva) 29,3 százalékkal, 913 millió euróra nőtt, miközben az árbevétel 10 százalékkal, 21,45 milliárd euróra emelkedett. Az utasforgalom éves összevetésben 8,6 százalékkal nőtt.

Hivatalos Mittal-ajánlat az Arcelorra

A világ legnagyobb acélgyártója, a Mittal Steel bejelentette: érvénybe lépett a legnagyobb riválisára, a luxemburgi székhelyű, francia, spanyol, belga és luxemburgi acélgyártók összeolvadásával 2002-ben létrejött Arcelor SA-ra tett 19 milliárd eurós ellenséges ajánlata. A negyedrészben készpénzből, háromnegyed részben Mittal-részvényekből álló ajánlatról az Arcelor részvényeseinek június 29-ig kell dönteniük. A Mittal nagyszabású, a világpiacon több mint 10 százalékos részesedéssel rendelkező óriásvállalat létrehozását célzó terveiről az első hírek január végén jelentek meg. Az Arcelor igazgatótanácsa akkor egyhangúan elutasította, a múlt hónap végén azonban Joseph Kinsch elnök már engedékenyebb hangot ütött meg, amikor közölte: amennyiben a Mittal tisztán készpénzes, az Arcelor piaci értékének megfelelő ajánlattal áll elő, akkor készek felülvizsgálni álláspontjukat. A cég az üzengetés mellett más eszközöket is bevet, így például – egy múlt heti bejelentés szerint – a piaci ár felett 5 milliárd eurós értékű részvény-visszavásárlást tervez. A Mittal erre reagálva tegnap közölte: ebben az esetben csökkenteni fogja az ajánlat összegét.

Air France-KLM-adatok

(milliárd euró) 2005* 2006* Árbevétel 19,45 21,45 Üzemi eredmény 0,553 0,936 Adózott eredmény 1,7 0,913 *március 31-én zárult üzleti év Forrás: Dow Jones

Egyelőre támogatják részvényesei a BAA-t

A világ legnagyobb repülőtér-üzemeltetője, a brit BAA Plc továbbra is elutasítja a spanyol Ferrovial vezette konzorcium 8,75 milliárd fontos (16,5 milliárd dollár) vételi ajánlatát. Az elemzők szerint a BAA egyelőre elég eredményesen működik ahhoz, hogy részvényesei keveselljék a spanyol ajánlatot. A több londoni repülőteret – többek között a Heathrow-t –, valamint a Budapest Airportot is üzemeltető cég a március 31-én zárult üzleti évet az egy évvel korábbitól 17 százalékkal, de az elemzői várakozásoktól alig elmaradó, 757 millió fontos adózás előtti nyereséggel zárta. Az utasforgalom 2 százalékkal, az egy utasra eső bevétel 2,9 százalékkal nőtt; a jelenlegi üzleti évben a BAA 3,65 százalékos forgalombővülésre számít.

Júniusban debütál a Sony Blue-ray laptopja

A japán Sony Corp. júniusban dobja piacra az első olyan laptopot, amely az új optikai Blue-ray technológiával működik. A Vaio márkanevű notebookok előreláthatóan 3600 dolláros áron kerülnek a boltokba. A nagy memóriakapacitású technológia – egy Blue-ray lemezen 35 cd vagy 5 dvd anyaga fér el – legfőbb konkurense a Toshiba által támogatott HD dvd-formátum; a Toshiba előnye, hogy az új típusú laptopokat már a múlt héten piacra dobta. Elképzelhető, hogy a Sony befektetői is tartanak attól, hogy az elemzők által a 70-es és 80-as évek VHS kontra Betamax „háborújára” emlékeztető rivalizálás veszi kezdetét. A cég részvényárfolyama ugyanis 1,3 százalékkal csökkent, annak ellenére, hogy azt is bejelentette: hamarosan piacra dobja új, kisebb könyv méretű palmtopját, amelynek a Microsoft Origami-projektjének keretében kifejlesztett parányi számítógépekkel kell versenyre kelnie.