Csaba Ferenc

Történelmi csúcson az egycentes

A színesfémek drágulása miatt az Egyesült Államok történetében példa nélküli módon az egycentes és ötcentes érmék előállítási költsége meghaladja a névértéküket – tájékoztatta a szövetségi pénzverde a kongresszus tagjait. Az év eleje óta a cink ára 76 százalékkal, a rézé 68 százalékkal, a nikkelé 42 százalékkal drágult, emiatt a szeptember 30-án záruló költségvetési évben egy egycentes érme előállítása a pénzverde becslése szerint átlagosan 1,23 centbe, egy ötcentesé pedig 5,73 centbe kerül. Az egycentes előállítási költsége az előző évhez képest 27, az ötcentesé 19 százalékkal növekszik, ami a pénzverde „nyereségét” 730 millió dollárról 45 millió dollárra apasztja. (Az USA jegybankjának szerepét betöltő Fed névértéken fizet az érmékért, a pénzverde akkor ér el nyereséget, ha az előállítási költség kisebb, mint a névérték.) A szakértők mindazonáltal nem tanácsolják az érmék beolvasztását: az egyes fémek kinyerésének idő- és költségigénye a jelenlegi árak mellett ugyanis egyelőre nem térül meg. Az alacsony címletek gyártása Magyarországon is veszteséges: az 1 és 2 forintosok előállítási költsége mintegy ötszöröse forgalmi értéküknek, az 5 és 10 forintosoké pedig kétszerese (NAPI Gazdaság, 2006. május 16., 2. oldal).

Visszaesett az ipari rendelésállomány az eurózónában

A februári 3,4 százalékos havi bővülés után márciusban 2,4 százalékkal visszaesett az ipari rendelésállomány az eurózónában – jelentette az Eurostat. Az adat meglepte az elemzőket: a Reuters szakértői 0,3 százalékos, a Wall Streeten 0,2 százalékos növekedést prognosztizáltak. Éves összevetésben a rendelések összértéke 12,1 százalékkal nőtt. A legnagyobb mértékben, havi összevetésben 3,1 százalékkal a kohászati és gépipari rendelésállomány esett vissza, de csökkent a textil- és a vegyipari megrendelések összege is. A legnagyobb havi visszaesést (6,1 százalék) Olaszországban könyvelték el, Franciaországban a rendelésállomány 2,0 százalékkal csökkent, Németországra vonatkozóan az Eurostat nem közölt adatot. Az Európai Unió egészében a rendelésállomány februárhoz képest 1,7 százalékkal esett vissza, 2005 márciusához viszonyítva azonban 11,1 százalékkal bővült.

Lassú a bolgár közigazgatási reform

A bolgár kormány tavaly augusztus óta 3500 fővel csökkentette a közigazgatásban dolgozók létszámát, de ez év közepéig várhatóan összesen csupán 4500 főt fog leépíteni, ami megfelel az IMF előirányzatának, de jóval elmarad a saját 10 ezres célkitűzésétől. A közigazgatási reformért felelős miniszter, Nyikolaj Vasziljev szerint a kemény intézkedések nélkül a százezer fős hivatalnoki állomány nem csökkent, hanem – legalább 5 ezer fővel – bővült volna. Az Európai Unióhoz 2007-ben vagy 2008-ban csatlakozó országban a folyó fizetési mérleg hiánya magas ugyan, a költségvetés azonban rendben van: az idei többlet a tervek szerint eléri a GDP 3 százalékát is, és jövőre is szufficitre számítanak. A fiskális szigornak azonban nagy ára van, mivel a lepusztult infrastruktúra fejlesztése egyre kevésbé tűri a halasztást. A 7,7 milliós ország a reformokkal – a leépítésekkel a büdzsé mintegy 25 millió levát (12,8 millió euró) takarít meg – éppen a csatlakozás után számára megnyíló 11 milliárd euró összegű uniós alapok lehívásához szükséges önrészt igyekszik biztosítani. Vasziljev mindazonáltal szkeptikus a jövőt illetően, attól tart ugyanis, hogy mind az egyetértés, mind az elszántság hiányozni fog a reformok folytatásához a balközép kormánykoalíció pártjaiban.

A baba-mama termékek piacán erősít a Philips

A legnagyobb európai fogyasztói elektronikai csoport, a holland Royal Dutch Philips 460 millió fontért (675 millió euró) megvásárolja a baba-mama termékeiről ismert brit Avent Holdings Ltd.-t a Charterhouse Capital Partnerstől. A harmadik negyedévben véglegessé váló ügylet a Philips egészségügyi és wellness-cikkeket gyártó egységét erősíti. A részleg tavaly 750 millió dollárért vásárolta meg az egészségügyi riasztóberendezéseket gyártó egyesült államokbeli Lifeline Systems Inc.-et. Az Avent-akvizíciót a tőzsde is elégedetten nyugtázta: a Philips részvényárfolyama a bejelentés után közel 3 százalékkal emelkedett. A világszerte 60 országban jelen lévő, 1984-ben alapított Avent főként a csecsemőgondozás területén használatos holmikat gyárt – többek között cumisüvegeket, sterilizátorokat és monitorokat. A cég éves árbevétele tavaly 165 millió euró, üzemi nyereségrátája 22 százalékos volt. Az Avent megvásárlása összhangban áll Gerard Kleisterlee vezérigazgató stratégiájával, amelyben a hangsúly egyre inkább a stabil növekedési kilátásokkal rendelkező divíziókra helyeződik. A Philips a baba-mama termékekben komoly potenciált lát: az Avent által megcélozható piac nagyságát jelenleg 7 milliárd eurósra becsüli, a következő öt évben pedig a fejlett országokban évi ötszázalékos, a fejlődő világban pedig 10 százalékos növekedésre számít.

M&S-adatok

(millió font) 2005* 2006* Árbevétel 7490 7798 Adózás előtti eredmény 505,1 745,7 Adózott eredmény 586,2 523,1 EPS (penny) 29,1 31,4 *április 1-jén zárult üzleti év Forrás: Dow Jones

Negyedszázados csúcson a német termelőiár-emelkedés

Huszonnégy éve nem látott mértékben, az előző hónaphoz képest 1 százalékkal emelkedtek áprilisban a termelői árak Németországban – jelentette a szövetségi statisztikai hivatal. Az éves összevetésben 6,1 százalékos drágulást mindenekelőtt az energiaárak 20,4 százalékos megugrása idézte elő, az energiát figyelmen kívül hagyva az áremelkedés mindössze 0,6 százalékos (éves szinten 1,8 százalékos) volt. Márciusban a termelői árak az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal, 2005 márciusához viszonyítva pedig 5,9 százalékkal emelkedtek; a Reuters elemzői áprilisra 0,7, illetve 5,8 százalékot prognosztizáltak. Az energián kívül a nyersanyagárak is jelentősen nőttek: az ólom, a cink és az ón például az elmúlt 12 hónapban több mint 70 százalékkal drágult. A fogyasztói árak emelkedését előrevetítő adatból az elemzők arra következtetnek, hogy erősödik az inflációs veszély az eurózónában, ahol az átlagos áremelkedés áprilisban 2,4 százalékos volt és már 15. hónapja meghaladja az Európai Központi Bank által előirányzott „kevéssel 2 százalék alatti” szintet. Az infláció nem csupán Európa problémája: a múlt héten nyilvánosságra hozott jelentés szerint az Egyesült Államokban a fogyasztói árak áprilisban az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal emelkedtek. Ez az adat minden fontos tőzsdére negatív hatást gyakorolt: a Dow Joneson jegyzett harminc cég piaci értéke egy nap alatt átlagosan több mint 2 milliárd dollárral csökkent, az S&P 500-as indexe 2,4, a Nikkei 2, a DAX pedig 3 százalékkal gyengült.

Felülmúlja a várakozásokat a japán GDP-adat

A várakozásokat messze meghaladó 0,5 százalékkal bővült az első negyedévben a japán gazdaság a tavalyi utolsó negyedévhez képest. Az annualizáltan 1,9 százalékos GDP-növekedés csaknem kétszerese az 1,1 százalékos elemzői várakozásoknak, bár jelentősen elmarad a tavaly év végi 4,3 százalékos növekedéstől. Japán immár második világháború utáni történelmének második leghosszabb növekedési ciklusában van. A GDP 55 százalékát kitevő lakossági fogyasztás negyedéves összevetésben 0,4 százalékkal, a vállalati befektetések volumene pedig 1,4 százalékkal bővült, ami 0,3, illetve 1,3 százalékponttal haladja meg az elemzői várakozásokat. A szakértők mindazonáltal úgy vélekednek, hogy a jegybank leghamarabb júniusban emeli meg a kamatot a hat éve változatlan, lényegében 0 százalékos szintről.

Mérsékelten bővült a francia gazdaság

A francia gazdaság az első negyedévben 2005 utolsó három hónapjához képest 0,5 százalékkal bővült – jelentette az INSEE statisztikai hivatal. Az eurózóna első részletes GDP-jelentése szerint Európa második legnagyobb gazdaságát mindenekelőtt a lakossági fogyasztás negyedéves összevetésben 0,9 százalékos, valamint az export 3 százalékos bővülése húzta. A növekedés üteme mindazonáltal a 0,6 százalékos eurózónaátlagtól és – szintén 0,1 százalékkal – az elemzői várakozásoktól is elmarad. A statisztikai hivatal ugyanakkor 0,2 százalékponttal lerontotta a 2005-ös év egészére korábban kiadott, 1,4 százalékos adatot. Kedvező hír viszont, hogy a költségvetési hiány 2005-ben a GDP 2,9 százalékára csökkent, vagyis – 2001 óta először – megfelelt a maastrichti előírásoknak.

Már nem az Intel a Dell kizárólagos chipszállítója

Több mint 14 százalékkal emelkedett az Advanced Micro Devices Inc. (AMD) részvényárfolyama, miután a világ legnagyobb személyiszámítógép-gyártója, a Dell Inc. bejelentette: 22 éves exkluzív együttműködés után a jövőben már nem tekinti az Intelt kizárólagos beszállítójának, és egyes szervereibe az év végétől az AMD 64 bites Opteron processzorát építi be. A Dell a nagy számítógépgyártók közül az utolsó, amelynek az AMD nem szállított, a mostani döntés így komoly lehetőséget nyit a kaliforniai székhelyű cég előtt arra, hogy legnagyobb riválisa, az Intel kárára újabb piacokat szerezzen. Az AMD a szerverekben használt chipek piacán ér el különösen jó eredményeket: részesedése az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest 6 százalékponttal, 22 százalékra nőtt. A bejelentés a globális piaci előnyéből folyamatosan veszítő Intelt is érzékenyen érintette. A világelső chipgyártó részvényárfolyama, amely az év eleje óta több mint 20 százalékot esett, a bejelentés után további 5 százalékkal gyengült. A Dell ugyanakkor közölte: az első üzleti negyedévben nettó nyeresége az egy évvel korábbihoz képest 18 százalékkal, 762 millió dollárra csökkent. Az árbevétel 6 százalékkal, 14,2 milliárd euróra nőtt. A profitcsökkenés oka az egyre agresszívabb árverseny. A társaság részvényárfolyama a bejelentések után 5 százalékkal emelkedett.