Csaba Ferenc

A Sony részvényesei jóváhagyták Stringer kinevezését

A Sony Corp. részvényesei szerdán jóváhagyták Howard Stringer kinevezését. A walesi születésű Stringer lesz az elektronikai és szórakoztatóipari óriás első nem japán vezérigazgatója.

Pepsi lesz a Coca-Cola hűtőiben

Az Európai Unió versenyhivatalának mai döntése értelmében a Coca-Colának nem kell ugyan bírságot fizetnie, de változtatnia kell eddigi, a verseny tisztaságán foltot ejtő gyakorlatán.

Távol-keleti zárások: felfelé

A tokiói tőzsde indexei az acélgyártók problémái ellenére emelkedtek, a Toyota megint jó napot zárt.

Riadót fújt a Ford

A Ford Motor Corp. lerontotta idei profitelőrejelzését, és bejelentette: a gyenge egyesült államokbeli eladásokat ellensúlyozandó költségcsökkentő lépésekre kényszerül.

A félvezetőszektor élteti a reményt

Az amerikai részvények közül csak a technológiai papírok árfolyama emelkedett, a Dow Jones blue chipjeit a magas olajár és a befektetői pesszimizmus is lefelé húzta.

A „textilháború” első fél éve

Peter Mandelson sanghaji tárgyalásán megegyezés született ugyan az EU-ba érkező kínai textiltermékek mennyiségének korlátozásáról, de ezzel az európai textilipar csupán lélegzetvételnyi időhöz jutott.

A nagy cégek győztek a szoftverszabadalmi vitában

Az Európai Parlament (EP) jogi bizottsága elutasította azokat a javaslatokat, amelyek megszigorították volna a szoftverekkel kapcsolatos szabadalmak bejegyzésének feltételeit. Mark MacGann, az egyebek között az Intelt, a Microsoftot, a Nokiát, a Motorolát, a Siemenst, a Philipset, az SAP-t, a Sonyt és a Sunt tagjai közt tudó Eicta szakmai szervezet elnöke üdvözölte a döntést, amelyet még az EP egészének is jóvá kell hagynia. A képviselők általában elfogadják a bizottsági javaslatokat, bár ebben az esetben a döntés sokuk számára meglepetést jelentett. A szoftverszabadalmak problémája az iparágat is megosztja. A nagy cégek – élükön a Microsofttal, amely még a kettős egérkattintást is szabadalmi oltalom alá helyeztette – amellett érvelnek, hogy a szellemi alkotások minél szélesebb körű védelmére van szükség ahhoz, hogy a kutatásra és fejlesztésre fordított dollármilliók valóban a cégek hasznára váljanak. A szabadalmaztatási eljárás szigorításával ugyanis számos, eddig védett termékük a rivális fejlesztők szabad prédájává válna. A kisebb cégek – amelyek jelentős része a nagyok programjainak továbbfejlesztéséből él – ezzel szemben a liberalizálás hívei. Számukra a legfőbb problémát a „tiszta szoftvereknek”, például egy operációs rendszer programkódja egy-egy sorának levédése jelenti, mivel ez aránytalanul megdrágítja a programfejlesztést. Az új direktíva az utóbbi típusú szabadalmakat egyértelműen kizárja ugyan, de akadnak, akik úgy vélik, hogy a meglehetősen szabadon értelmezhető előírások túlságosan sok kiskaput hagynak.

Kovács László gyorsítaná a társaságiadó-harmonizációt

Kovács László, az Európai Unió adóügyi biztosa a La Tribune francia pénzügyi napilapban tegnap megjelent interjújában közölte: bízik benne, hogy három éven belül elkészül a tervezet arról, hogy a tagállamokban egységesítik a társasági adóalap számítását. A javaslat először az Ecofin, a pénzügyminiszterek tanácsa elé kerül, és ha minden jól megy, további két éven belül törvényerőre emelkedhet. Kovács kijelentette: az elképzelést az üzleti élet képviselői szinte egyhangúan támogatják, de elismerte, hogy öt tagállam egyelőre ellenzi, mivel nem kívánnak változtatni jelenlegi adózási gyakorlatukon. A terv támogatói szerint az egységes adóalap-számítás csökkentené az adminisztrációs terheket, egyszerűsítené az ellenőrzést, emellett új munkahelyek teremtését is elősegítené. Kovács emellett közölte: nem egyszerű annak a francia kérelemnek a teljesítése, hogy csökkenthessék az éttermi ételek áfakulcsát, mert bár az Európai Bizottság nem ellenzi, az összes tagország hozzájárulására van szükség a megállapodás létrejöttéhez. Az uniós pénzügyminisztereknek a hónap elején mindenesetre nem sikerült megegyezniük a kérdésben. Jacques Chirac elnök még a 2002-es választási kampányban tett ígéretet, hogy jóval a jelenlegi 15 százalékos minimum alá csökkenti az éttermi ételek áfáját. Kovács szerint ennek megvalósítása nem sértené a versenyt, mivel senki sem megy egy másik országba vacsorázni csak azért, mert ott alacsonyabb az áfa.

Milliárdos kínai ajánlat a Maytagre

A legnagyobb kínai hűtőgépgyártó, a Haier Group – két amerikai befektetési céggel karöltve – 1,28 milliárd dollárt kínál a Hoover márkájú porszívóiról ismert egyesült államokbeli Maytag Corp.-ért. Az összeg 14 százalékkal haladja meg a Maytagre szintén pályázó Ripplewood Holdings LLC ajánlatát. A híreket egyelőre egyik fél sem kommentálta, de a Maytag részvényárfolyama 7 százalékkal emelkedett. A Haier nevét akkor ismerték meg az USA-ban, amikor 2001-ben 14,5 millió dollárért megvásárolta a Greenwich Bank patinás New York-i épületét. A Maytag megvásárlása idén már a második milliárdos üzlet lenne, amelynek során kínai cég amerikai vállalatot vásárol; korábban a Lenovo Group Ltd. 1,25 milliárd dollárért szerezte meg az IBM személyiszámítógép-részlegét. A legnagyobb üzletet azonban a CNOOC Ltd., a legnagyobb kínai offshore olajtermelő kötheti meg, ha az USA hetedik legnagyobb olajvállalata, az Unocal Group elfogadja ugyancsak tegnap tett 20 milliárd dolláros ajánlatát.