Bana Péter

Negyedével nőtt a Dell profitja

Az amerikai Dell Computer Corp. üzleti évének augusztus elsején véget ért második negyedében 24 százalékkal, 621 millió dollárra növelte nettó profitját, és 19-ről 24 centre részvényenkénti nyereségét, ami megfelelt a Wall Street-i konszenzusnak. Az árbevétel 16 százalékkal, 9,78 milliárd dollárra emelkedett. A Hewlett-Packarddal a PC-piac első helyéért harcban álló cég a folyó negyedévben 10,5 milliárd dollár árbevétel mellett - ugyancsak az elemzői konszenzussal megegyezően - 26 cent részvényenkénti profitot vár. Michael Dell alapító-vezérigazgató szerint a PC-árak az elmúlt negyedévben már olyan mélyre süllyedtek, hogy az egyéni felhasználók és a kisvállalatok elérkezettnek látták az időt a vásárlásra, de a nagy cégek még mindig kivárnak, így egyelőre nem lehet a kereslet megugrására számítani. A PC-piac jelenleg mintegy 17,8 százalékát uraló Dell azonban nagyobb szeletet fog kihasítani a tortából, ha a folyó negyedévben céljának megfelelően 25 százalékkal tudja növelni PC-szállításait éves összevetésben, miközben az iparág egésze csak 7-8 százalékkal.

Online zene a Microsofttól is

A Microsoft Corp. zenei letöltőprogramot indított útjára Európában, miután az Apple Computer Inc. hasonló szolgáltatása hatalmas sikert aratott az USA-ban. A világelső szoftvergyártó a disztribúciós jogokat birtokló Peter Gabriel OD2 vállalatával szövetkezett. A Microsoft MSN Music Club program segítségével jelenleg Nagy-Britanniában, Franciaországban és Németországban tölthetők le zeneszámok egyenként 75 pennyért, illetve 99 eurócentért (az Apple ugyanezért 99 dollárcentet - 62 pennyt - kér). Az európai vevők több mint 200 ezer zenemű közül válogathatnak, ami hozzávetőleg megegyezik az Apple kínálatával. A számok zöméhez az egységáron lehet hozzájutni, az átlagnál népszerűbbekért azonban 99 pennyt, a rádióállomásokkal egy időben bemutatott, de a boltokba csak később kerülő művekért 1,19 fontot kell fizetni. Teljes CD-k letöltéséért 7,99 fontot, illetve 12,49 eurót kér a szoftvercég.

Teljesen leállhat a dél-iraki olajexport

Az áramkimaradások miatt felére csökkent a nyersolaj kivitele a dél-iraki területekről, és a villamos távvezetékekhez használt réz ellopása már azzal fenyeget, hogy a térségből származó olaj exportja teljesen leáll. A jól szervezett bandák fényes nappal kulcsfontosságú vezetékeket tönkretéve lopják el a rezet, amit aztán teherautókra raknak és Iránba csempésznek. Az ország jelenleg már napi 1,1 millió hordó exportjára lenne képes - miután a korábban a robbantások miatt működésképtelenné vált csővezetéken megindult az olajszállítás a törökországi kikötőbe -, de ez a mennyiség az áramellátási zavarok miatt nem tartható fenn. Az Egyesült Államok az év végére napi 2 millió hordóra kívánja fellendíteni a termelést, ezért még augusztusban 1 milliárd dollár értékű szerződést ítélnek oda az infrastruktúra helyreállítására. A déli területekről eddig napi 500 ezer hordó export származott, de az iraki illetékes becslése szerint ez mostanra 200-300 ezer hordóra esett vissza. Dél-Irak az ország olajkitermelésének mintegy kétharmadát adja, illetve exportálja, de az olaj egy részét külföldre csempészik. Bászrában a helyiek szeme láttára rakják teherautóról hajókra az olajat a tolvajok, miközben hiány van benzinből és akadozik az áramellátás. A különböző csővezetékek megcsapolása napi 2000-2500 tonna olajtermék kicsempészésével jár együtt, de az amerikai parancsnokság szerint ennél is nagyobb problémát jelent, hogy május vége óta legalább tizenöt alkalommal támadtak meg olajvezetékeket és az akciók részben a termelés megbénítására irányulnak.

Ismét recesszióban a német gazdaság

Az első negyedévi 0,2 után a második negyedévben további 0,1 százalékkal zsugorodott a bruttó hazai termék (GDP) Németországban. A két egymást követő negyedévben elszenvedett visszaesés azt jelenti, hogy a német gazdaság technikai értelemben recesszióba süllyedt. Ez ezt megelőzően 2001 második félévében fordult elő az eurózóna legnagyobb gazdaságában. Éves összehasonlításban az első negyedévben még 0,4 százalékkal nőtt, a másodikban viszont már 0,6 százalékkal zsugorodott a GDP. A piaci konszenzus negyedéves összevetésben 0,1 százalékos, éves összevetésben 0,2 százalékos GDP-csökkenést valószínűsített. A statisztikai hivatal előzetes hivatalos becslése részletes adatokat ugyan nem tartalmazott, de a kiadott jelentés szerint a második negyedévi visszaesést az okozta, hogy a GDP egyharmadát adó export az erős euró miatt elmaradt az importtól és ezt nem tudta ellensúlyozni a belső kereslet enyhe javulása és a vállalati beruházások mérsékelt emelkedése. Az euró május végén 1,193 dollárral történelmi csúcsot ért el, a közös pénz a félév folyamán 10 százalékot izmosodott az amerikai fizetőeszközhöz képest. Gerhard Schröder kancellár és Wolfgang Clement gazdasági csúcsminiszter tegnap egyaránt úgy nyilatkozott, hogy a német gazdaság nincs recesszióban, csak stagnál, és az összes előremutató jelzőszám fellendülést valószínűsít a második félévben. A kormány mindenesetre még mindig ragaszkodik előrejelzéséhez, hogy a GDP 0,75 százalékkal bővül az idén, noha a vezető német gazdaságkutató intézetek többsége egyáltalán nem számít növekedésre - jegyezte meg a Reuters. A hivatalos prognózis teljesülése is azt jelentené, hogy a német GDP a harmadik egymást követő évben nőne 1 százaléknál kisebb mértékben, ami a Bundesbank adatai szerint 1950 óta nem fordult elő. Szakértők szerint még a fogyasztói és az üzleti bizalom javulása ellenére is valószínűtlen, hogy a jövőre előrehozott 15,6 milliárd eurós adócsökkentés már az idén gazdasági fordulatot hozna, annál is kevésbé, mert az export nagyrészt az euró árfolyamától függ. A HVB elemzője a negyedik negyedévre teszi a növekedés beindulását, a negyedéves ütem azonban szerinte nem fogja meghaladni a 0,3 százalékot.

Ismét nyereséges az Allianz

Egy év után először nyereséges negyedévet zárt a német Allianz AG, miután növelte díjbevételét, csökkentette költségeit és 853 millió euró egyszeri adóhitelt könyvelhetett el. A Magyarországon a Hungária Biztosító Rt. tulajdonosaként jelen lévő csoport a második negyedévben elért 622 millió euró nettó nyereség folytán a félév egészére is profitot tudott kimutatni, ami ugyan csak a töredékére rúgott az egy évvel korábbi szintnek, de felülmúlta a piac által várt 269 milliós veszteséget. A részvény árfolyama ugyan tegnap délelőtt közel 3 százalékot esett, de a márciusi mélypont óta így is több mint duplájára nőtt. A biztosítási díjbevétel az első félévben az elemzői konszenzusnak megfelelő volt, a Dresdner Bank AG azonban még sok fejfájást fog okozni Michael Diekmann-nak, az Allianz tavasszal kinevezett új vezérigazgatójának. A két évvel ezelőtt 24 milliárd euróért megvett Dresdner a félévben 437 millió euró nettó veszteséget szenvedett el. Az Allianz az egész évre nullszaldót vár a negyedik legnagyobb német banktól és ennek érdekében felgyorsítja a költségcsökkentést, ami a kiszivárogtatások szerint a már bejelentett 11 ezer főn felül további 4700 alkalmazott két éven belül történő elküldését jelenti. A piaci értéke alapján a második legnagyobb európai biztosítótársaság a második félévben a díjbevétel-növekedés ütemének valamelyes lassulására számít, de Diekmann szerint valószínűtlen, hogy a teljes évet veszteséggel zárják. A vezérigazgató egyúttal közölte, hogy nincs napirenden a Dresdner Kleinwort Wasserstein befektetési bank újra és újra felmerülő értékesítése, hiszen már három negyedéve folyamatosan nyereséges és két éven belül a csoport egyik ékköve lesz.

Időjárást vegyenek!

A mind szélsőségesebbé váló időjárás hatására megnőtt az igény a derivatív időjárási termékek iránt. A brit hadsereg meteorológiai részlege, a Met Office ennek nyomán a chicagói árutőzsdével (CME) közösen olyan kontraktusokat hoz létre, amelyek révén az érintettek fedezhetik magukat a nem kívánt időjárás hatásai ellen. A még idén bevezetendő határidős termékek és opciók alapját az európai időjárási változók adják, így például az átlaghőmérséklet és a fűtési szükséglet. A PwC tanácsadó cég számításai szerint az eddig tőzsdén nem jegyzett időjárás-derivatívák forgalma 2002 áprilisa és 2003 májusa között mintegy 4,2 milliárd dollárt tett ki. Jelenleg a legnagyobb játékosok valószínűleg a közművek az egyik, a bankok a másik oldalon, de a szabványosítás nyomán a kis spekulánsoknak is lehetőségük lesz akár az eladói, akár a vételi oldalra állni, ha egy adott napon például a kontraktusban szereplőnél magasabb, illetve alacsonyabb hőmérsékletet várnak.

A brit jegybank csökkentette inflációs előrejelzését

A brit jegybank (BoE) 2001 novembere óta első ízben módosította lefelé középtávú inflációs előrejelzését, ami arra utal, hogy a monetáris politikai tanács (MPC) nem fog sietni a közel fél évszázados mélyponton, a legutóbb 1955-ben látott 3,5 százalékon álló irányadó kéthetes repokamat emelésével. A BoE negyedéves inflációs jelentése szerint a 12 havi infláció az áprilisi 3 százalékos tetőpontról jövőre a kormány által az MPC elé kitűzött 2,5 százalék alá esik és valószínűleg a 2 százalékot sem éri el. Ez azonban gyakorlatilag annak lesz a következménye, hogy decembertől az eddig számolt RPIX indexet az eurózónában használt HICP váltja fel. Az RPIX ugyanis tartalmazza az ingatlanárak alakulását is, márpedig ez a tényező az utóbbi években erősen felfelé nyomta a mutatót. A HICP júliusban mindössze 1,3 százalékon, míg az RPIX 2,9 százalékon állt. Mervyn King, a BoE kormányzója szerint az áttérésnek ugyan nem lesz nagy hatása az irányadó kamatra, de sokkal nehezebbé válik majd az MPC döntéseinek megértetése. A piac mindenesetre egyelőre értetlen, hiszen a három hónapos kamat decemberi határidős jegyzése tegnap hét bázisponttal, 3,69 százalékra csökkent. A jelentés az ez évi GDP-növekedési ütemet a sokévi trendnek megfelelő 2-2,5 százaléknál valamivel alacsonyabbra teszi, de a jövő év elején közel 3 százalékra számít, majd azt követően valamelyes lassulást valószínűsít. A derűlátó kilátásokra a bank szerint a legnagyobb kockázatot a világgazdasági bizonytalanság, a folyó fizetési mérleg egyensúlyhiánya, a lakossági fogyasztás alakulása, a vállalati profitok vártnál kisebb növekedése és az ingatlanpiaci infláció jelentheti. Tavaly a brit GDP egy évtizede a legkisebb mértékben, 1,8 százalékkal bővült, de az első negyedévben éves összevetésben már 2,3 százalékos ütemet mért a londoni statisztikai hivatal.

Felszálló ágban a Lufthansa

Az utasforgalom alapján a harmadik legnagyobb európai légitársaság, a német Lufthansa AG a második negyedévben 65 millió euró üzemi eredményt ért el, holott a Reuters elemzői 48 millió euró veszteséget valószínűsítettek. Az első félév egészében az iraki háború, az atípusos tüdőgyulladás-járvány és az ezek nyomán bevezetett jegyárcsökkentések miatt így is jókora mínuszt mutat az üzemi eredmény, míg egy évvel korábban még közel ugyanekkora volt a nyereség. Az első hat hónapban éves összevetésben 7,3 százalékkal csökkent az árbevétel, a nettó veszteség pedig mintegy tizenötszörösére ugrott. A csoport a jelenlegi helyfoglalásokból arra következtet, hogy a második félévben nem lesz érzékelhető javulás, így a teljes évre vonatkozóan üzemi veszteségre számít. A Landesbank Rheinland-Pfalz elemzője szerint azonban a Lufthansa hagyományosan pesszimista, és a második negyedévi üzemi nyereség már fellendülést vetít előre. A Morgan Stanley szakértője ezzel szemben úgy véli, hogy a váratlan második negyedévi jó üzemi eredményben számos speciális tényező együttes hatása játszott közre, különösen a devizaárfolyamok kedvező alakulása és az olasz Air Dolomiti első ízben történt konszolidálása. A részvény árfolyama mindenesetre fölfelé indult el, a frankfurti tőzsde nyitásakor 3,8 százalékot emelkedett, később ugyan kissé süllyedt, de a márciusi idei mélypontnál 70 százalékkal magasabban állt.

Maradt a Fed kamata

A Fed nyíltpiaci bizottsága (FOMC) tegnap az egyöntetű piaci várakozásnak megfelelően nem nyúlt a jelenleg 1 százalékon álló irányadó egynapos kamathoz, így a hitelköltségek negyvenöt éve a legalacsonyabbak maradtak az Egyesült Államokban. A kiadott közlemény szerint a gazdaságra továbbra is kockázatot jelent a fogyasztói árak esetleges jelentős esése, ezért a kamat belátható időn belül alacsony marad. Az FOMC az ezt megelőző utolsó, június végi ülésén 25 bázisponttal csökkentette a kamatot, de a gazdasági növekedés felgyorsulására utaló szaporodó jelek nyomán a hosszú lejáratú államkötvények hozamai azóta szinte folyamatosan emelkednek. Ez a lakossági költekezés hajtóerejét adó jelzálog-újrafinanszírozási kedv gátja lehet, így lassíthatja a növekedést. Ezért az elemzők számítottak rá, hogy a Fed a kiadott közleménnyel megpróbálja lejjebb nyomni a hozamokat anélkül, hogy pesszimizmust sugallna a gazdaság kilátásait illetően.