BUX 134545.20 -0,44 %
OTP 42180 -0,61 %
header

Bakonyi Attila

06.
30.
09:26

A dolgozók és menedzserek 32 ezer Richter-részvényt kapnak

A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. 15 086 darab saját részvényt vásárolt tőzsdén kívüli forgalomban, melyet a bónuszprogramjához kíván felhasználni - áll a BÉT honlapján. Emellett társaság igazgatóságának döntése értelmében a Richter saját részvényeiből 31 957 darab törzsrészvényt ad át a program jogosultjai, azaz a kimagasló teljesítményt nyújtó alkalmazottak, valamint az igazgatóság tagjai részére.

Szerző(k):
Bakonyi Attila
06.
29.
23:59

Nem várható a tankönyvek drágulása

Idén átlagos szinten nem várható árnövekedés a tankönyvek területén - reagált lapunknak Pálfi József, a Nemzeti Tankönyvkiadó (NT) Rt. vezérigazgatója Lezsák Sándor MDF-es országgyűlési képviselő nyilatkozatára, amely szerint 13-20 százalékkal emelkedhet a tankönyvek ára az adótörvények és az infláció változása miatt. Igaz ugyan, hogy a tankönyvek áfája januártól nulláról 5 százalékra nőtt, ám a segédtankönyvek áfája 12 százalékról csökkent az említett 5 százalékra. A tankönyvek, segédtankönyvek aránya pedig 60-40 százalékra tehető a teljes éves forgalomból - közölte Pálfi. Egyetlen dolog, a szerzői jogi díjfizetési kötelezettség miatt nőhetnének az árak, ám ez annyira elhanyagolható tétel, hogy emiatt biztosan nem lesz drágulás az új iskolaidénytől. Ráadásul egyes kortárs szerzők nem is kérnek jogdíjat abban az esetben, ha bekerülnek valamely szöveggyűjteménybe. Az NT privatizációja kapcsán Pálfi nem nyilatkozott, annyit azonban elmondott, hogy ha a magánosítás után a társaság hatékonyabban működik majd, azzal biztosan nem nő a tankönyvek ára.

Szerző(k):
Bakonyi Attila
06.
28.
23:59

Erősödik a forgalom az ITDH isztambuli irodájában

Törökország ma a világ egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága, köszönhetően nagy belső piacának, lakossága alacsony átlagéletkorának, stratégiai földrajzi elhelyezkedésének és az aktív magángazdaságnak. Mindezek mellett azonban az országot az 1990-es évek elejétől gyakran érték erős külső sokkhatások a külkereskedelemtől való függés, a kényszerű nagy külföldi hitelfelvételek miatt, amelyek kezelhetetlen eladósodáshoz és a pénzügyi egyensúly felborulásához vezettek. A három évvel ezelőtti súlyos válságot követően a gazdaság helyreállítása érdekében tett erőfeszítések a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal kötött megállapodások betartásával, a támogatott programok segítségével eredményesnek bizonyultak. Tavaly a GDP növekedése az egy évvel korábbi 7,8 százalék után 5,8 százalékot ért el, az ipari termelés éves növekedése 9,4 százalék, a mezőgazdaságé 6,9 százalék volt. Így nem meglepő, hogy az Európai Unió országjelentése szintén kedvezően értékelte a gazdasági változásokat, de még szigorúbb pénzügypolitikát, stabil makrogazdasági mutatókat, gyorsabb jogalkotást, a törvények, rendeletek következetes bevezetését, végrehajtását, az elmaradt térségek fejlesztését várja el. Idén a gazdasági növekedést 5 százalékra, az inflációt pedig 12 százalékra várják. Tavaly nyáron lépett életbe a működőtőke-behozatalra vonatkozó új törvény Törökországban, amelynek alapján a cégalapítás egyetlen hatóság igénybevételével, mindössze három lépésben – szemben a korábbi 19 lépéssel – egy napon belül lehetséges. Emellett eltörölték a korábban alkalmazott befektetési engedélyt is. A külföldiek cégalapításának feltételei azonosak a hazai természetes és jogi személyek cégalapítására vonatkozókkal, amelyet a Török Kereskedelmi Kódex szabályoz – közölték az ITDH-nál. A török gazdaságban egyaránt megtalálhatók az amerikai üzleti stílusú nagy családi holdingok, vállalatbirodalmak, a németes precizitással működő, csúcstechnológiájú nagyüzemek és a keleties lazasággal dolgozó kisüzemek. A tapasztalatok szerint az üzleti lehetőségekhez való első hozzáállás általában pozitív, azonban ez az érdeklődés hamar alábbhagy, ha a partner nem elég „agresszív” a tárgyalások utáni tevékenységben. A vállalkozók többsége korrekt üzleti partner, még a szóbeli megállapodást is ritkán szegik meg. A török befektetők magyarországi tevékenységét alapvetően meghatározza az a tény, hogy Törökországban az egy főre jutó GDP kétharmada a magyarnak, a gyártási költségek alacsonyak és hozzánk hasonlóan Törökország is nagymértékben támaszkodik a tőkeimportra. A Magyarországra befektetést tervezők többsége számára azonban a két legfontosabb szempont az uniós tagságunkból származó előnyök kihasználása, illetve a magyar tartózkodási engedély. Az utóbbi leginkább a textilipar és a vendéglátó-ipari szolgáltatás területén tevékenykedő kis- és közepes vállalkozásokra jellemző. A további kereskedelemfejlesztési tevékenység keretében a külszolgálati iroda ad tájékoztatást, illetve nyújt tanácsadást a magyar cégeknek a török piac jellemzőiről a külkereskedelem-technikai, vámügyi, jogi, adózási, valamint a különféle állami támogatási rendszerekkel kapcsolatos kérdésekben. Ezen felül gyakorlati segítséget nyújt a vállalkozóknak helyszíni problémáik megoldásához. Az isztambuli iroda tavaly mintegy 650, kereskedelemmel kapcsolatos megkeresést regisztrált, s az érdeklődések eredetét tekintve tovább nőtt a török ügyfélforgalom, ami mintegy 20 százalékkal haladta meg a magyar érdeklődések számát. A Magyarországon jelen lévő török cégek tőkebefektetéseinek nagysága a tavalyi év végéig mintegy 40 millió eurót ért el, míg a magyar befektetéseket féltucatnyira taksálják Törökországban – közölték lapunkkal az ITD Hungarynél. A tőkebefektetési projekteket megvalósító cégek (amelyek többsége a szolgáltatásokban, jellemzően minimális alaptőkével és néhány alkalmazottal jött létre) száma mintegy 200-250-re tehető. A nagyobb befektetések közül kiemelhető a Baykan Otogaz Ltd. autógázüzem-konvektor-gyártó üzeme, az Aunde Teknik A.S. autóbuszülés-gyártó üzeme és a Maes Madeni ve Agac acélszerkezet-gyártó üzeme. Az ITDH tavaly is több törökországi programot tartott, így például látogatást tettek a főkonzul asszonnyal együtt a Bursai Kereskedelmi és Iparkamaránál, ahol a tárgyalásokon jelen voltak a Bursában székelő nagy autógyárak beszerzési vezetői is. Emellett Mersinben, Adanában, Antalyában és Tekirdagban tartott az ITDH országbemutatót tavaly. A legfontosabb két esemény azonban az Izmiri Nemzetközi Vásár, valamint az isztambuli multiszektorális üzletember-találkozó volt. A kiállításon 11 magyar cég vett részt. Az üzletemberek találkozóján a török tárgyalópartnerek felkutatását az ITDH török társintézménye, a DEIK, valamint a külszolgálati iroda közösen végezte, s az eseményen 12 magyar cég és mintegy 30 török vállalat regisztráltatta magát. Ezen eseményen összesen mintegy 55-60 üzleti megbeszélésre került sor. A rendezvényen egyébként az iroda egy információs standot is működtetett.

Szerző(k):
Bakonyi Attila
06.
22.
23:59

Erőmű-építési tervek az E.ON-tól

Nem csupán Németországban és Olaszországban, de Magyarországon is vizsgálja új erőmű felépítésének lehetőségét az E.ON Energie AG – hangzott el a társaság müncheni háttérbeszélgetésén. Hazánkban ugyanis az energiatermelés nem tartott lépést a fogyasztással, s emiatt középtávon kíván jó kezdőpozíciót kialakítani az E.ON. Mindezek mellett a beszélgetésen elhangzott, hogy a társaság január óta dolgozik új vállalati struktúrában, s a három évig tartó átalakulás utolsó lépcsőfoka volt a szintén német Ruhrgas megvétele. Az E.ON Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában jelenleg mintegy ötmillió ügyfelet lát el több mint 30 milliárd kilowattóra árammal. Az E.ON-csoport villamosenergia-értékesítése tavaly 387,6 milliárd kilowattóra, forgalma 46,364 milliárd euró, a nyeresége pedig 4,647 millió euró volt.

Szerző(k):
Bakonyi Attila
06.
22.
23:59

Nem kedvez az időjárás a gyógyfürdőknek

1962-es megnyitása óta a 2003-as év rekordnak számított a Büki Gyógyfürdőben: mintegy 970 ezer vendéget fogadtak. Ezt a teljesítményt szeretnék megismételni az idén is, ám az időjárás, azaz az utóbbi évekhez képest enyhébb nyár vélhetően beleszól majd a vendégforgalomba. A büki gyógyfürdő főként a stabil, évek óta visszajáró vendégekre épít, neve már nem ismeretlen Nyugat-Európában sem, így egyre többen jönnek külföldről. A teljes vendégforgalom mintegy 60 százaléka érkezik Németországból, Ausztriából, van, aki egy éven belül többször is visszatér. Az elszállásolással nincsenek gondok, hiszen a településen mintegy hétezer kereskedelmi szálláshely található, a kempingtől az ötcsillagos szállodáig. A fürdő saját hotellel nem rendelkezik. A háromcsillagos Termál Gyógykemping mintegy 400 fő befogadására képes. A fürdőben 2001 szeptembere és 2003 szeptembere között végeztek el egy nagyberuházást, amelynek során új létesítményeket hoztak létre, illetve régebbi ingatlanok felújítását végezték el. A beruházás összköltsége 2,3 milliárd forint volt, ebből egymilliárdot nyertek el a Széchenyi terv pályázatán. A fürdő befogadóképessége télen háromezer, nyáron nyolcezer fő naponta. A hévízi gyógyfürdő vendégforgalma tavaly meghaladta az 1,25 millió főt, és itt is az időjárástól függvénye az idei forgalom, amely reményeik szerint a tavalyi körül alakul. A tófürdő befogadóképessége nyolcezer ember, általában éves átlagban mintegy háromezer vendéget fogadnak itt naponta. A fedett fürdőben napi 500-600-an keresnek felüdülést. A vendégek többsége az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által támogatott magyar beutalt, de egyre több a német, az osztrák, a holland, az orosz és a japán vendég is. Hévízen is több, nagyobb felújítást végeztek az elmúlt időszakban, így például a fedett női részleget három hónapja újították fel, s tették koedukálttá, míg a férfi medence átadása július elején várható.

Szerző(k):
Bakonyi Attila