Törökország ma a világ egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága, köszönhetően nagy belső piacának, lakossága alacsony átlagéletkorának, stratégiai földrajzi elhelyezkedésének és az aktív magángazdaságnak. Mindezek mellett azonban az országot az 1990-es évek elejétől gyakran érték erős külső sokkhatások a külkereskedelemtől való függés, a kényszerű nagy külföldi hitelfelvételek miatt, amelyek kezelhetetlen eladósodáshoz és a pénzügyi egyensúly felborulásához vezettek. A három évvel ezelőtti súlyos válságot követően a gazdaság helyreállítása érdekében tett erőfeszítések a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal kötött megállapodások betartásával, a támogatott programok segítségével eredményesnek bizonyultak.
Tavaly a GDP növekedése az egy évvel korábbi 7,8 százalék után 5,8 százalékot ért el, az ipari termelés éves növekedése 9,4 százalék, a mezőgazdaságé 6,9 százalék volt. Így nem meglepő, hogy az Európai Unió országjelentése szintén kedvezően értékelte a gazdasági változásokat, de még szigorúbb pénzügypolitikát, stabil makrogazdasági mutatókat, gyorsabb jogalkotást, a törvények, rendeletek következetes bevezetését, végrehajtását, az elmaradt térségek fejlesztését várja el. Idén a gazdasági növekedést 5 százalékra, az inflációt pedig 12 százalékra várják.
Tavaly nyáron lépett életbe a működőtőke-behozatalra vonatkozó új törvény Törökországban, amelynek alapján a cégalapítás egyetlen hatóság igénybevételével, mindössze három lépésben – szemben a korábbi 19 lépéssel – egy napon belül lehetséges. Emellett eltörölték a korábban alkalmazott befektetési engedélyt is. A külföldiek cégalapításának feltételei azonosak a hazai természetes és jogi személyek cégalapítására vonatkozókkal, amelyet a Török Kereskedelmi Kódex szabályoz – közölték az ITDH-nál.
A török gazdaságban egyaránt megtalálhatók az amerikai üzleti stílusú nagy családi holdingok, vállalatbirodalmak, a németes precizitással működő, csúcstechnológiájú nagyüzemek és a keleties lazasággal dolgozó kisüzemek. A tapasztalatok szerint az üzleti lehetőségekhez való első hozzáállás általában pozitív, azonban ez az érdeklődés hamar alábbhagy, ha a partner nem elég „agresszív” a tárgyalások utáni tevékenységben. A vállalkozók többsége korrekt üzleti partner, még a szóbeli megállapodást is ritkán szegik meg.
A török befektetők magyarországi tevékenységét alapvetően meghatározza az a tény, hogy Törökországban az egy főre jutó GDP kétharmada a magyarnak, a gyártási költségek alacsonyak és hozzánk hasonlóan Törökország is nagymértékben támaszkodik a tőkeimportra. A Magyarországra befektetést tervezők többsége számára azonban a két legfontosabb szempont az uniós tagságunkból származó előnyök kihasználása, illetve a magyar tartózkodási engedély. Az utóbbi leginkább a textilipar és a vendéglátó-ipari szolgáltatás területén tevékenykedő kis- és közepes vállalkozásokra jellemző. A további kereskedelemfejlesztési tevékenység keretében a külszolgálati iroda ad tájékoztatást, illetve nyújt tanácsadást a magyar cégeknek a török piac jellemzőiről a külkereskedelem-technikai, vámügyi, jogi, adózási, valamint a különféle állami támogatási rendszerekkel kapcsolatos kérdésekben. Ezen felül gyakorlati segítséget nyújt a vállalkozóknak helyszíni problémáik megoldásához. Az isztambuli iroda tavaly mintegy 650, kereskedelemmel kapcsolatos megkeresést regisztrált, s az érdeklődések eredetét tekintve tovább nőtt a török ügyfélforgalom, ami mintegy 20 százalékkal haladta meg a magyar érdeklődések számát.
A Magyarországon jelen lévő török cégek tőkebefektetéseinek nagysága a tavalyi év végéig mintegy 40 millió eurót ért el, míg a magyar befektetéseket féltucatnyira taksálják Törökországban – közölték lapunkkal az ITD Hungarynél. A tőkebefektetési projekteket megvalósító cégek (amelyek többsége a szolgáltatásokban, jellemzően minimális alaptőkével és néhány alkalmazottal jött létre) száma mintegy 200-250-re tehető. A nagyobb befektetések közül kiemelhető a Baykan Otogaz Ltd. autógázüzem-konvektor-gyártó üzeme, az Aunde Teknik A.S. autóbuszülés-gyártó üzeme és a Maes Madeni ve Agac acélszerkezet-gyártó üzeme.
Az ITDH tavaly is több törökországi programot tartott, így például látogatást tettek a főkonzul asszonnyal együtt a Bursai Kereskedelmi és Iparkamaránál, ahol a tárgyalásokon jelen voltak a Bursában székelő nagy autógyárak beszerzési vezetői is. Emellett Mersinben, Adanában, Antalyában és Tekirdagban tartott az ITDH országbemutatót tavaly. A legfontosabb két esemény azonban az Izmiri Nemzetközi Vásár, valamint az isztambuli multiszektorális üzletember-találkozó volt. A kiállításon 11 magyar cég vett részt. Az üzletemberek találkozóján a török tárgyalópartnerek felkutatását az ITDH török társintézménye, a DEIK, valamint a külszolgálati iroda közösen végezte, s az eseményen 12 magyar cég és mintegy 30 török vállalat regisztráltatta magát. Ezen eseményen összesen mintegy 55-60 üzleti megbeszélésre került sor. A rendezvényen egyébként az iroda egy információs standot is működtetett.
Bakonyi Attila