Az évtized végéig Romániának mintegy 1,3 milliárd eurót kellene beruháznia, hogy meg tudjon felelni a nemzetközi környezetvédelmi előírásoknak, valamint hogy meg tudja valósítani a kormányzat által nemrégiben meghatározott nemzeti stratégiát – írta Zöldtech hírportál. Mindezeken kívül 2015-ig további 1,4 milliárd eurót kellene fejlesztésekre költeni keleti szomszédunknál.
A teljes összeg egy jelentős hányadát, mintegy 700 millió eurót a megújuló energiaforrásokra fordítana a román kormányzat. A pénz mellett azonban más ösztönzőket is bevetnének a politikusok, így például adómentességet kapnának azok a beruházók, amelyek a zöld energiát termelnek, illetve közvetlen támogatásban is részesítik az ilyen beruházásokat. A megújuló erőforrások közül a felmérések szerint a vízenergia hasznosítható a leghatékonyabban, amelyből szakértők szerint elvileg évente körülbelül 40 ezer gigawattórányi áram termelésére van lehetőség. A becslések szerint legalább 780 vízerőművi egység építhető az országban, összesen 2150 megawattnyi beépített teljesítménnyel. Ezekkel évente összesen hatezer gigawattóra villamos energia állítható elő. A megújuló források használata fontos előrelépés lehet az ország életében a kiotói jegyzőkönyv miatt is, amelyben Románia a kibocsátásának 8 százalékos csökkentését vállalta; ezt végeredményben Magyarországhoz hasonlóan már teljesítette is, hiszen az 1990-ben mért évi 264 millió tonnáról 1999-re 164 millió tonnára csökkent az üvegházigáz-kibocsátása.
Romániával kapcsolatban komoly tervei vannak a Magyar Villamos Művek Rt.-nek. Ma már létezik egy kiépített vezeték keleti szomszédunk felé, melyet tavaly októberben reszinkronizáltak a nyugat-európai áramrendszerhez (UCTE). Szintén tavaly év végén helyezték üzembe a Szeged (Sándorfalva) és Békéscsaba közötti 400 kilovoltos távvezetéket, melynek fontos szerepe, hogy a délkelet-európai rendszer ezen keresztül csatlakozik az UCTE rendszerhez, így a magyar hálózat jelentősége tovább növekszik. (A közép-európai régió áramrendszere 1993-ban vált le a volt szovjet térség rendszeréről, s egy ideig önálló hálózatként működött.) A vezetékfejlesztésekkel egyrészt növelni lehet az átviteli hálózat biztonságát, másrészt a délkelet-európai térség nagyobb biztonsággal csatlakozhatott a nyugat-európai UCTE energiarendszerhez.
Bakonyi Attila