A Napi Gazdaság hétfői számának cikke
Szaporodnak azok a híradások, amelyek szerint a magyarok külföldre menekítik megtakarításaikat. Már a szlovákiai bankok is jelentős pénzbeáramlásról számolnak be.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai is elég elgondolkodtatóak ebből a szempontból. A hazai bankokból ugyanis a tranzakciók alapján december elsejéig tavaly összesen mintegy 440 milliárd forint betétet vontak ki a magánszemélyek. Az ezt megelőző évben ugyanekkor 340 milliárd forint feletti volt az elhelyezés. Persze közben zajlik a megtakarításoknál egy struktúraváltás is, hiszen a csökkenő kamatszint miatt sokan fordulnak alternatív megoldások (elsősorban befektetési jegyek) felé.
A kép azonban ezt figyelembe véve sem változik. A Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) statisztikái szerint ugyanis októberben és novemberben is kevesebb pénz érkezett az alapokhoz, mint amennyi befektetést likvidáltak.
Az MNB háztartási megtakarításokról szóló, a folyamatokat 2010 harmadik negyedévének végéig mutató adatai pedig azt mutatják, hogy az említett átrendeződés már akkor is lassulóban volt. A nyugdíjpénztári díjtartalékok nélkül - ezen a téren novembertől jelentős változást hoztak a kormány intézkedései, ezért célszerű kiszűrni ezt a tételt - a háztartások pénzügyi megtakarításaikat (amiben a részvények, a befektetési alapok, állampapírok, kötvények, illetve bankbetétek is szerepelnek) 2009-ben összesen 305 milliárd forinttal növelték.
Tavaly pedig - amikor már beindult a gazdasági növekedés, ami a megtakarításokra mindig is jótékonyan hatott - ez a harmadik negyedév végéig nem érte el a 270 milliárd forintot. Igazán világosan persze a decemberi adatok (és persze a 2010. évi megtakarítási statisztikák) megismerése után láthatunk. Különösen azért, mert ez a hónap kiugró növekedést szokott hozni. Ennek elmaradása vagy a korábbi éveknél csekélyebb üteme nagy valószínűséggel a magyar befektetők pénzének kivonását jelezheti. Jelenleg ugyanis azt biztosan nem állíthatjuk, hogy a pénz az ingatlanpiacra "zúdulna" (2002-ben a hasonló folyamatok az ingatlanpiaci boom mellett zajlottak).
Azt sem szabad persze figyelmen kívül hagyni, hogy a magánszemélyek - amúgy a cégekhez hasonlóan - nettó hiteltörlesztők voltak tavaly. A tranzakciók alapján a háztartások 2010 utolsó hónapjáig összesen 150 milliárd forint tehertől szabadultak meg, szemben az előző évi, ugyanebben az időszakban bekövetkező ötmilliárddal. Ilyen jelenséggel a korábbi években nem igazán találkoztunk, így az értékeléshez sincs sok fogódzónk. A bankok tapasztalatai szerint azonban a jelentősebb összegeket megtakarítók és a hitelesek többsége között nincs igazán átfedés.
