Andacs Botond

Ki pályázhat az EU-forrásokra?

Kiválasztották azt a 400 pályázatot, amely magyarországi, hivatalos támogatással indulhat majd az EU-s forrásokért folyó versengésben.

A transzferár a legfőbb nemzetközi adóprobléma?

A multinacionális cégek anyavállalatainak 86 százaléka, a leányvállalatok 93 százaléka tartja a csatolt vállalkozások közt adódó transzferárak kérdését a legégetőbb nemzetközi adóproblémának - derül ki az Ernst & Young globális kutatásából. A felmérés szerint az 5 milliárd dollár feletti árbevételű multinacionális társaságok 59 százalékánál volt már transzferár-ellenőrzés. Magyarországon a szeptember elseje óta élő szabályozás szerint a kapcsolt vállalkozások közötti szerződésekhez részletes transzferár-dokumentációt kell csatolni. A rendelet minden, a leányvállalataival kereskedő társaságra vonatkozik, hatálya alól csak a mikro- és kisvállalkozások képeznek kivételt. A dokumentálást elmulasztó társaságok kétmillió forint büntetésre is számíthatnak. Elemzők szerint az új szabályozás nem korlátot, hanem adótervezési lehetőséget jelent a társaságoknak. Az intézkedésre azért volt szükség, mert az adóhivatal eddig nehezen tudta bizonyítani, ha a kapcsolt társaságok közt alkalmazott árak eltértek a termék piaci árától. Ezután a társaságnak kell bizonyítania, hogy az általa alkalmazott transzferárak megfelelnek a piaci szintnek. A szabályozás előírja, hogy a társaság a transzferár-dokumentáció elkészítésekor köteles figyelembe venni a szokásos piaci árat meghatározó körülményeket, ha ennek nyilvántartása nem ró aránytalanul nagy költséget az adózóra. A dokumentációnak tartalmaznia kell a szerződő felek adatait, valamint bemutatni a szerződés tartalmát és időhorizontját, a felhasznált erőforrásokat és a lehetséges piacot. Ezenkívül fel kell tüntetni a piaci ár meghatározásakor alkalmazott módszert és a szokásos piaci árat. A szabályozással jogvita esetén javulnak az APEH esélyei, amikor a dokumentációban szereplő transzferárakat ellenőrzi és összehasonlítja a társaság által ténylegesen alkalmazott elszámolóárakkal.

Road show keretében készítik fel a régiókat az EU-ra

Ma Pécsen indult útjára az Annax International által szervezett, a kis- és középvállalkozások (kkv) uniós csatlakozás utáni versenyképességének növelését célul kitűző road show - mondta tegnap Göllner András, a cég ügyvezetője. Az Europa Ante Portas névre keresztelt, mind a hét régió központját meglátogató rendezvénysorozat mögött eddig nem tapasztalt gazdasági, politikai és üzleti szintű összefogás áll. A road show célja, hogy külföldön is ismertté tegye a magyar régiókban rejlő potenciált, javítsa a hazai régiók versenyképességét, valamint segítse őket abban, hogy a külföld felé megtalálják a közös hangot. A legfontosabb cél, hogy már az EU-csatlakozás pillanatától kezdve versenyképes legyen a hazai kkv-szektor - tette hozzá Göllner. A magánkezdeményezésként indult rendezvény céljai egybeesnek a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) célkitűzéseivel - mondta Dobrev Klára, a hivatal elnökhelyettese. Az NFH szeretné elérni, hogy 2004-től a pályázatírás széles rétegek számára életformává váljon. Ehhez nyújtanak segítséget az ilyen jellegű, a hivatal bátorításával szerveződő rendezvények, amelyek megkönnyítik a kormány és a jövőbeni pályázók helyzetét. A rendezvénysorozattal együttműködők között van a gazdasági tárca is, amely idén 11 pályázatot hirdetett meg a kkv-szektor számára. A Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program (SZVP) pályázatait az uniós strukturális alapok pályázataival analóg módon alakították ki. Így az SZVP-n sikerrel szereplő társaságok eséllyel pályázhatnak uniós támogatásra is - vélekedett Zeiler Júlia, a gazdasági tárca vezető tanácsadója. Thomas Glaser, az Európai Bizottság magyarországi delegációjának tanácsadója kifejtette, hogy a csatlakozás után a régiók közvetlenül tárgyalhatnak a brüsszeli bürokratákkal.

Házhoz jött az Európai Unió

A 800 ezer magyar kis- és középvállalat uniós felkészítését segíti elő a gazdasági tárca Az EU házhoz jön című, közel egy éve folyó előadás-sorozata.

A Dél-Dunántúl az uniós csatlakozás nyertese lehet

Mivel az Európai Unió strukturális támogatási politikájának célja a régiók közötti fejlettségi különbség kiegyenlítődésének elősegítése, az uniós csatlakozás után Magyarországon is megnő a régiók gazdasági és politikai szerepe. Ezért is fontos, hogy lehetőleg már 2004 folyamán kialakuljon az új regionális intézményi szerkezet, s 2007-től pedig „teljes gőzzel” működjön – nyilatkozta lapunknak Veress József, a Nemzeti Fejlesztési Terv Hivatalának (NFTH) vezető tanácsadója. Az Európai Unió külső határai mentén lévő régiók – így a dél-dunántúli is – mindenképpen nyertesei lehetnek az uniós csatlakozásnak. Az előnyök egy része a tranzitszerepből következik, ezt erősíthetik a pályázatokkal elnyerhető uniós források. Az EU következetesen igyekszik elősegíteni a hátrányosabb helyzetű térségek gyorsabb fejlődését, ezzel az országon belüli és az uniós térségek közötti fejlettségi különbségek mérséklését, hosszabb távon felszámolását. Ezért a nemzeti fejlesztési terv operatív programjai keretében a hátrányok ledolgozását elősegítő projektek kaphatnak majd támogatást. Így már a teljes jogú tagság után kifutó előcsatlakozási alapok rendszerét követően a strukturális alapok támogatásaira is eséllyel pályázhatnak majd ezek a régiók.

Két hónapja nyitotta meg regionális irodáját az ITDH

Több mint két hónapja, szeptember 19-én nyitotta meg kapuit Pécsen a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) 15. vidéki irodája. A klasszikus befektetési és kereskedelemfejlesztési feladatok mellett ennek az új irodának – amely a városi önkormányzat épületében kapott helyet – lesz a feladata, hogy irányítsa az ITDH délszláv határon átnyúló tevékenységét is. A két hónap tapasztalatairól Géra Honóriával, a kirendeltség vezetőjével beszélgettünk.

Kétszázmilliárd fölött a Budapest Bank vállalati kinnlévősége

Az idén meghaladta a 220 milliárd forintot a Budapest Bank vállalati üzletágának teljes kintlévősége, a számlájukat a banknál vezettető kisvállalkozások száma pedig eléri a 65 ezret - mondta el Horváth Gergely, a társaság vezérigazgató-helyettese a sajtótájékoztatóján. A kinnlévőségeknek egyébként mintegy 90 százaléka jut a kis és középvállalkozói (kkv) szektorra. A pénzintézet továbbra is stratégiai célként kezeli, hogy a kkv-szektorban piacvezető legyen. Már korábban kidolgozta a számlaforgalom alapján igényelhető „Hűséghitelt”, ennek állománya az elmúlt másfél év alatt 4 milliárdra bővült. Jelenleg 4 százalékos piaci részesedéssel rendelkeznek a vállalati finanszírozás területén, míg a kkv-szektorban 9 százalékkal, az éves szinten maximum 700 millió forintos árbevételt elérő kkv-k esetében pedig ez eléri a 15 százalékot. Horváth elmondta, hogy a bank vállalatoknál lévő 220 milliárd forintnyi kintlévőségén belül jelentős hányadot képvisel az eszközlízing. Az egy-egy mikrovállalkozásnál lévő átlagos kihelyezés nagysága 7 millió forint, a 100-700 millió forintos éves árbevétellel rendelkező kkv-knál pedig 30 millió forint.

Nem vesznek el a szemétmilliárdok

A Pest megyei települések huzavonája ellenére nem vész el a Magyarországnak szánt 3 milliárd forint ISPA-támogatás - írja az origo.hu. A környezetvédelmi tárca és a brüsszeli illetékesek hét végi egyeztetését követően az eredeti december 31-i határidőt január végéig tolták ki. Így tovább kereshető a helyszín a 99 Pest és Nógrád megyei település hulladéktárolója számára. A módosítás révén meg lehet várni a szükséges népszavazások eredményét, és elutasító döntés esetén újabb lehetőségek kereshetők hulladéklerakó számára.

Az uniós statisztika tiszteletben tartja a cégadatokat

Több mint 60 cég vett részt Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési (ITDH) Kht. csütörtökön, az EU négy szabadságelvének egyikéről, a szabad árumozgásról tartott szemináriumán - tudtuk meg Lampert Judittól, az előadást szervező ITDH Euro Info Center (EIC) vezetőjétől.