Sok a zavart elméju a sorkötelesek között
ä Andacs Botond, Vígh György Zsolt
Szakemberek szerint a sorköteles korosztály testi és egészségi fejlettségére irányuló vizsgálatok részeredményei döbbenetesnek mutatják a fiatalok egészségügyi állapotának romlását. A 70-es években az érzékszervi és idegrendszeri problémák - a szem fénytörési hibái, epilepszia - vezették a listát. Az ezekben a betegségekben szenvedők száma mára megháromszorozódott, ám a vezető helyet az elme- és viselkedési zavarok vették át. Az ilyen problémákkal küszködők száma mára megnégyszereződött - mondta lapunknak Somhegyi Annamária, az egészségügyi tárca népegészségügyi főosztályának vezető főtanácsosa.
Persze a statisztikák sem mindenhatók, hiszen e nemzetközi mércéjű felmérés a honvédségi sorozásokon történt, és az oda valódi okok vagy valamilyen praktika alkalmazása miatt nem kerülők inkább rontják, mintsem javítják az átlagot. Mindenesetre a főbb összesítések egyértelmű romlást mutatnak, amit tetéz - az előbbieken túl - a légzőszervi, az allergiás tünetek megtízszereződése, valamint a keringési zavarok számának emelkedése.
A jövő - immár hivatásos - katonáinak kiválasztásánál három fő szempontrendszert alkalmaz a honvédség: a tökéletes pszichés magabiztosság, a tökéletes egészségi állapot és fizikai felkészültség alapvető követelmény. Ám az általános elveket tartalmazó rendelkezést korszerűsítve most állítják össze az egyes katonai munkakörök alkalmassági feltételrendszerét - tájékoztatta lapunkat Svéd László orvos vezérőrnagy, a HM Honvéd Vezérkar egészségügyi főcsoportfőnöke. Ebben konkrétan megfogalmazzák, hogy milyen képességek szükségesek az egyes feladatok ellátásához. A katonákat évente felülvizsgálják, egyes esetekben - például a repülőgép-pilótákat - évközben akár többször is. A külföldi missziók résztvevőit a kiküldetés előtt, alatt és után is kivizsgálják.
A - hamarosan megszűnő - sorkatonai sorozásokon még mindig nagy számban találnak alkalmatlanokat. A mélypont 2000-ben volt, amikor a sorköteles korúak 51 százaléka bizonyult ilyennek. Azóta javult a helyzet, ugyanis az 1994-es szinthez közelít az alkalmatlanok aránya, ami jelenleg 30-34 százalék, míg az európai átlag 25-30 százalék. A legjellemzőbb alkalmatlansági okok a mentális, az intelligenciahányadossal és az éretlen személyiséggel összefüggő problémák. Vezető indoknak számítanak még a fiatalkori magas vérnyomás, a testtartási rendellenességek, illetve az érzékszervi fogyatékosságok, betegségek.
Szerző(k):
Vigh Zsolt György
Andacs Botond
,