Andacs Botond

Elbocsátás a Nógrád Volánnál

Összesen 117 dolgozójától válik meg az idén a három év alatt 361 millió forint veszteséget felhalmozó Nógrád Volán Rt. A társaság mintegy 8 százalékkal, napi háromezer kilométerrel csökkentette szállítási útvonalait januártól, a járatok leállítása a 53 települést érint. A lépést az utasok számának visszaesésével magyarázzák: a 2001-es 42,6 milliós utaslétszám évente 1 millió fővel esett. Az ÁPV Rt. tavaly decemberben 357 millió forint tőkeemelést hajtott végre a vállaltnál, ahol 2005-re már reálisnak tartják a nullszaldó elérését.

Éves csúcs közelében az olajár

Az éves csúcs közelébe emelkedtek tegnap az olajárak: az irányadó Brent típus ára hordónként délután 33,25 dollár volt Londonban, mindössze 25 centtel maradva el a múlt pénteki 33,50 dolláros éves csúcstól, az amerikai könnyűolaj áprilisi jegyzése pedig 37,39 dollárra szökött föl a New York-i kereskedelmi tőzsdén (NYMEX)l, később 37,17-re esett. A magas olajárak oka az idén végre beinduló gazdasági növekedés miatt megugró olajigény, valamint a láthatóan döcögő iraki politikai rendezés és az emiatt elmaradó olajexpanzió, amit a többi szállító nem tud helyettesíteni. További probléma, hogy jelentősen csökkent az Egyesült Államok olajtartalékainak nagysága, és az egyik legnagyobb ellátó Venezuelában kialakult instabil politikai helyzet. De az árakat növeli az is, hogy az északi féltekén a szokásosnál hidegebb időjárást hozott a március. Az idén biztosan tartósan magas világpiaci olajárakra lehet számítani – mondta el lapunknak Pletser Tamás, az Erste Bank Befektetési Rt. elemzője. Az OPEC ragaszkodik február 10-ei döntéséhez, hogy április elsejével 1 millió hordóval csökkenti a hivatalos kitermelési plafont és felszámolja a napi 1,5 millió hordónyi túllépést – mondta Purnomo Jusgiantaro, az OPEC elnöke tegnap Dzsakartában. William Ramsay, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) helyettes vezérigazgatója az új-zélandi Aucklandben zajló olajkonferencia alkalmából a Reutersnak adott nyilatkozatában nyugtalanítónak minősítette az OPEC termelés-visszafogási döntését. Szerinte a piacnak kell meghatározni az árakat és a kitermelés mennyiségét. Az IEA szerint az OPEC jelenlegi 34 százalékos világpiaci részesedése 2030-ra 54 százalékosra bővülhet, a világ napi olajkereslete 77 millió hordóról 120 millió hordóra kúszhat föl.

Drágulnak egyes postai szolgáltatások

A Magyar Posta Rt. a szolgáltatások minőségi színvonalának emelése, valamint a termékszerkezet korszerűsítése, illetve egy kedvezőbb szolgáltatás bevezetése érdekében tarifadrágítást kezdeményezett. Mivel a posta költségvetési támogatásban nem részesül, a javaslatot az informatikai tárca megalapozottnak ítélte, és a Pénzügyminisztérium egyetértésével az áremelés átlagos mértékét 10 százalékban maximálta. A drágítás éves mértéke – tekintettel a márciusi 16-i hatálybalépésre – 8,3 százalék lesz. A tarifaemelés inflációra gyakorolt hatása éves szinten 0,16 százalék. Az árváltozást ebben az évben további hatósági árnövekedés nem követi. A tarifaemeléssel egy időben a helyi és távolsági levelek díja egységessé válik. A tarifaegységesítés következtében egyes esetekben az átlagot meghaladó mértékű drágulás várható, amelyet ellensúlyozandó a szolgáltató új súlykategóriát vezet be. Az újonnan létrehozott kategóriába tartozó küldemények tarifaszintje a tavalyi ár alatt marad. Ezzel egyidejűleg új szolgáltatásként jelenik meg a Magyar Posta Rt. levélportfóliójában az úgynevezett elsőbbségi küldemény, amelynek bevezetése kiváltja az expressz szolgáltatást is a levélforgalomban. Ennek köszönhetően az eddigi 340–370 forintba kerülő gyorsított kézbesítést az ügyfelek 90–160 forintért vehetik igénybe, közel hasonló színvonal mellett.

Májustól sem özönlenek be a külföldi munkavállalók

Mintegy 80 ezer, hivatalosan munkát vállaló külföldi él ma Magyarországon, egy részük valamely nemzetközi gazdasági társaságnál vagy intézménynél tölt be kulcspozíciót (speciális képzettséget igénylő munkakört), és a külföldi intézmény szervezésében került az országba. Ezek száma vélhetően nem nő radikálisan az uniós csatlakozás után sem, nincs realitása annak, hogy Magyarországot ellepjék a külföldi munkavállalók – mondta lapunknak Varga Katalin, a Settlers Kft. ügyvezetője. A cég szolgáltatásait főként magyarországi telephellyel rendelkező külföldi társaságok veszik igénybe külhoni alkalmazottaik magyarországi munkavállalásának ügyintézésére. A munkavállalói engedélyek megszerzése gyakran bonyolult folyamat. A nem kulcspozícióknál az eljárás menete a következő: először minden munkahelyet magyar munkavállalók számára hirdetnek meg; azt is, amelyről biztosan lehet tudni, hogy nem találnak rá itthoni munkaerőt. Amennyiben az állást magyar munkavállalókkal 30 napig nem tudják betölteni, akkor lehet kérni a lehetőséget külföldiek számára is. Május elsejét követően a magyarok után első körben az uniós tagországokból érkezőket rangsorolják. Ugyanakkor olyan helyzet is előállhat, hogy ha egy cég saját, nem uniós tagországbeli munkatársát kívánja pozícióba helyezni, nem teheti, amennyiben a meghirdetett állásra az EU-ból már jelentkezett valaki. Ha egy uniós munkavállalót a cég külföldi leányvállalatához rendelnek ki mint kulcsszemélyt, akkor az első 30 napos procedúra elhagyható. A Magyarországra érkező, főként vezető pozíciót betöltő munkatársak különböző igényekkel lépnek fel: sokan olyan luxuskörülmények közé akarnak kerülni, amelyet otthon sem értek volna el. Míg mások, főként a projekt jellegű munkákra érkezők, megelégednek egy lakással. A tapasztalatom szerint hosszabb idő eltöltése után sok külföldi nem szívesen megy el, mivel megszeretik Magyarországot – mondta Varga.

Külföldi munkavállalók Magyarországon(KIMARADT!!!)

Térség Fő EU 2 253 Egyéb európai 38 458 Ázsia 2 777 Egyéb 689 Összesen 44 177 Forrás: Foglalkoztatási Hivatal

Kevés a női vezető Magyarországon

Rosszul fizetettek és kevesebb vezetői pozíciót töltenek be a nők világszerte; nem jobb a helyzet Magyarországon sem, ahol sok szakmában felülreprezentáltak a hölgyek.

A cégek az új gazdaságfejlesztési lehetőségeket tanulják

Olasz üzletembereknek és magyar partnereiknek szervezett a Magyarországon az uniós csatlakozás után igénybe vehető gazdaságfejlesztési és egyéb támogatásokról szemináriumot a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési (ITDH) Kht. és a Kopernikusz Egyesület. A szemináriumon mintegy száz olasz és magyar üzletember vett részt, akik először bevezetőt hallottak a magyarországi és uniós gazdaságfejlesztési támogatások rendszeréről, a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) struktúrájáról, az elérhető pályázatokról, valamint gyakorlati útmutatót kaphattak a pályázatírás buktatóiból. Balogh András, a GKM gazdaságfejlesztési programok főosztályának vezetője az NFT gazdasági versenyképességi operatív program (GVOP) beruházás-ösztönzési prioritásairól, az igénybe vehető konkrét pályázatokról tartott ismertetőt. A technológiai korszerűsítésre kiírt pályázatra – amelynek célja a magas minőségű feldolgozóipari termékek gyártására alkalmas új termelőkapacitások létrehozása, a technológiai korszerűsítés elősegítése, a feldolgozóipar nemzetközi versenyképességének javítása és a működő tőke bevonásának elősegítése – 5,7 milliárd forint áll rendelkezésre, egy pályázó legfeljebb 150 millió forintot nyerhet. Regionális vállalati központok létesítésre 400 millió forint áll rendelkezésre, amelyből az európai regionális hatáskörrel rendelkező vállalati szolgáltató központok magyarországi kialakítását támogatatják. A beszállítói integrátorok számának növelését célzó pályázatra 850 millió forint, míg az ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztésre 700 millió, logisztikai központok fejlesztésére 320 millió, környezetvédelmi célú technológiaváltásra 3,6 milliárd forint áll rendelkezésre. Szabó Krisztina, a gazdasági tárca főosztályvezetője a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak meghirdetett pályázatokat és hitelezési lehetőségeket ismertette. A hárommillió forint keretű mikrohitelt tavaly óta 3,8 milliárd forint értékben 1150 vállalkozás vette igénybe. A Széchenyi kártyát 40 milliárd forint értékben 10,5 ezer, míg a magasabb kategóriájú Európa hitelt 30 milliárd forint értékben 580 vállalkozó igényelte. Remo Savoia, a Kopernikusz Innovációs Egyesület alelnöke a pályázatírás és az igénylés során felmerülő buktatókra hívta fel a figyelmet. A pályázatokat nem a forrás nagysága, hanem a vállalkozás igénye szerint kell megírni, ellenkező esetben a vállalkozás holtvágányra kerülhet, mert az utólagos szigorú ellenőrzés miatt már nem lehet módosítani a felhasználás irányát. A pályázást csak akkor szabad saját munkatárssal elvégeztetni, ha rendelkezésre áll a megfelelő erőforrás, aki csak a pályázással, illetve a projekt továbbvitelével foglalkozik, ellenkező esetben érdemes külső tanácsadót szerződtetni – mondta Savoia

EU-piacra jutást segítő adatbázist mutat be március 9-én az ITDH

Az EU-tagországok és az újonnan csatlakozó országok vállalatai számára elérhető, piacra jutást segítő adatbázis (market access database – MADB) használatáról tart interaktív bemutatóval egybekötött tájékoztatót március 9-én az Európai Bizottság képviselője – a rendezvényt a külügyi tárca és a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési (ITDH) Kht. szervezi. Májustól a 25 ország a magyar vállalkozók számára az eddigi külpiacból belső piaccá válik. Az áruk és szolgáltatások forgalma a 25 tagország között jórészt akadálytalanná válik, a többi országgal folytatott kereskedelem pedig az EU kereskedelempolitikai döntései, harmadik országokkal kötött kereskedelmi megállapodásai és a nemzetközi szervezetek (WTO, GATT, OECD) szabályozásai alapján történik. A külső piacok szűkülését tapasztalva az EU kereskedelempolitikájában egyre nagyobb hangsúlyt kap az exportpromóciós stratégia kialakítása, a kis- és középvállalatok pozíciójának erősítése, a vállalatok és a kormányzat közötti konzultáció és együttműködés élénkítése. Ezt jelzi, hogy az Európai Bizottság kereskedelempolitikájának 1996 óta kulcseleme az úgynevezett piacra jutási stratégia. Ennek célja az EU tagországok külpiacra kerülésének elősegítése, áruk, szolgáltatások harmadik ország piacán történő értékesítésekor felmerülő nehézségek leküzdése. A piacra jutási stratégia alakításának legfontosabb gyakorlati eszköze az Európai Bizottság (EB) Kereskedelmi Igazgatósága (DG Trade) által működtetett online piacra jutási adatbázis. Ez az EU-intézmények, a tagországok közigazgatási szervei, valamint az uniós vállalkozások között biztosít folyamatos információcserét. Az adatbázis fontos információkkal szolgál a termékeit exportálni kívánó uniós vállalatnak, hogy egy adott, nem EU tagország piacán milyen (vám és nem vám jellegű) piacra jutási akadállyal találkozhat. Az adatbázis konkrét segítséget nyújthat a magyar exportőrök számára: az exportálni kívánt termékek vámtarifaszáma alapján könnyen lekérdezhető az adott célországban a termékre alkalmazott érvényes vámtétel, továbbá ahhoz is tanácsot kaphatnak, hogy mely piacokon érdemes próbálkozni a potenciális exportőröknek, az őket segítő tanácsadóknak, szállítmányozóknak. A http://mkaccdb.eu.int honlapon elérhető adatbázis használata ingyenes, s amellett, hogy információt nyújt a vállalatok számára, interaktivitása miatt a vállalatok maguk is tehetnek észrevételeket, jelezhetik, hogy milyen, az adatbázisban meg nem jelölt korlátozásokkal találkoztak az adott piacokon. Így közvetve a magyar vállalatok is közreműködhetnek az EB kereskedelempolitikai irányvonalának alakításában, a kereskedelmi partnereink nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeinek betartatásában. A vállalatok a probléma rendezéséről visszajelzést kapnak.

Tízezrével töltötték le az EU-pályázatokat

Bemutatta a Nemzeti Fejlesztési Hivatal az intézmény honlapján elérhető forrástérképet. Az egységesített rendszerben elérhető uniós és magyar pályázatokat meghirdetésük óta 100 ezer látogató nézte meg, és 63 ezren töltötték le - tudta meg a NAPI Online.