Magyarországon mintegy 14 százalékkal alacsonyabb a nők fizetése mint a férfiaké – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Egy férfi 2002-ben havonta átlagosan bruttó 126 ezer forintot keresett, míg egy nőnek 108 ezer forinttal kellett beérnie. A női munkavállalók aránya eléri a 45 százalékot, a munkanélküliek aránya 46 százalék.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint tavaly világszerte nőtt a női alkalmazottak száma, a 2,8 milliárd munkavállaló 40 százaléka nő, ez 10 százalékpontos emelkedést jelent az egy évtizeddel korábbihoz képest. Ugyanakkor a női munkanélküliek aránya mintegy fél százalékponttal meghaladja a férfiakét, számuk eléri a 78 milliót. Világszerte általános, hogy a nők legkevesebb 10 százalékkal kevesebbet keresnek, mint férfi munkatársaik. A fejlett ipari országokban a menedzseri pozíciók 20–40 százalékát töltik be nők, míg a női parlamenti képviselők aránya nem éri el a 15 százalékot. Kedvező tendencia, hogy a közép-európai országokban a bíróknál az arány meghaladja az 50 százalékot.
Az utóbbi öt évtizedben alig változott a magyar társadalom nemi aránya, alig egyszázalékos eltolódás ment végbe a nők javára, így jelenleg a lakosság 52,5 százalékát alkotják a nők. A hölgyek korosztály szerinti megoszlása mutatja a férfiakénál jóval magasabb várható élettartamot: az első négy korcsoportban több férfi, 40 éven felüli csoportokban viszont több nő található. A hetvenedik életévet csaknem kétszer annyi nő éli meg, mint férfi. Az elmúlt évtizedekben főként a 60 évnél idősebbek körében tolódott el a nemi megoszlás a nők irányában.
A nők és a férfiak iskolai végzettsége viszont kiegyenlítődni látszott az elmúlt évtizedekben, bár még mindig nagyobb arányban (13,8 százalék) szereznek egyetemi vagy főiskolai oklevelet a férfiak, mint a nők (11,6 százalék). Az érettségivel rendelkezők aránya azonban a nőknél magasabb, 40,2 százalék, a férfiak 35,9 százalékával szemben.
A gazdasági aktivitási arány jóval magasabb a férfiak, mint a nők körében. Mintegy 350 ezerrel több férfi dolgozik, mint nő. A férfiak 60,8 százaléka volt aktív munkavállaló 2002-ben és 6,1 százalékuk munkanélküli. A nőknél mindkét ráta alacsonyabb: 54,8 százalékuk volt aktív munkavállaló és 5,4 százalékuk munkanélküli 2002-ben. A férfiak aktivitási aránya minden korosztályban meghaladja a nőkét: a 30–39 éves korosztályban a férfiak 90 százalékos aktivitási rátája mellett a nőké csupán 69 százalék. A munkanélküliségi ráta azonban ebben a korosztályban a legkiegyenlítettebb.
Az oktatási és egészségügyi, illetve a szociális gazdasági ágban felülreprezentáltak a nők: mindkét foglalkozási ágban négyszer annyi nő vállal munkát, mint férfi. Az erősebbik nem a mezőgazdaságban, a bányászatban és az építőiparban képviseli a többséget. Míg az alkalmazotti munkakakörben csupán kis eltérés tapasztalható a férfiak javára, az egyéni és társas vállalkozók körében feleannyi nő szerepel, mint férfi. A foglalkoztatott nők között közel 50 ezerrel kevesebb egyetemi végzettségű és 60 ezerrel több főiskolai végzettségű munkavállaló van, mint férfi.
A férfiak átlagkeresete a legtöbb foglalkozási ágban legalább 10-20 százalékkal magasabb, mint a nőké. Kivételt jelent a számítástechnikai szervező és programozói, az állatorvosi, az ügyészi, a bírói, szakorvosi és a könyvtárosi foglalkozás. A gazdasági (közgazdász, adószakértő, könyvszakértő, könyvvizsgáló) foglalkozási ágakban jellemzően legalább 50 ezer forinttal kevesebbet vihettek haza 2002-ben a nők, mint a férfiak.
Andacs Botond
Böröcz Petra