Ámon Kata

Kiterjesztheti a kormány a végtörlesztést

A devizahitel-törlesztőknek csak tíz százaléka tud élni a végtörlesztés lehetőségével. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője és a Nemzetgazdasági Minisztérium is bejelentette: a kormány olyan koncepciót dolgoz ki, amellyel a hiteltörlesztők többsége lezárhatja jelenlegi szerződését és áttérhet forintalapú hitelre − írta az Index. A tervek között szerepel a végtörlesztés határidejének csúsztatása, kamatszabályozás és egy végtörlesztőket segítő állami közvetítő szerv felállítása is, de pontos elképzelések még nincsenek arról, hogy a lehetőségek közül melyiket és hogyan valósítják meg. Az is felmerült, hogy a kormány a bankokat kötelezné a végtörlesztési igények befogadására, az első javaslatnak eredetileg ez a fajta állami beavatkozás is része lett volna, közvetlenül annak ismertetésekor azonban tizenöt százalékot zuhant az OTP-részvény árfolyama, ezért ezt a lehetőséget akkor elvetették. Egy másik lehetséges megoldás az lenne, ha a bankokat olcsóbb forinthitelek folyósítására vennék rá. A végtörlesztés ilyen mértékű kiterjesztése azonban extrém mértékben csökkentené a bankok tőketartalékait. Giró-Szász András kormányszóvivő szerint decemberig még várnak a változtatásokkal.

Magyarország iránt a legkisebb a bizalom

Az euróövezet gazdasága idén 1,7 százalékkal, jövőre 1,1 százalékkal nőhet − mondták a TakarékBank elemzői. Magyarországra a legjelentősebb hatással a német növekedés 1,4 százalékra való idei lassulása lesz. Bár a németországi kereslet kifulladóban van, Magyarország folyó fizetési mérlegének többletére ez nem lesz hatással − mondta lapunknak Oszlay András, a TakarékBank befektetéselemzési osztályának elemzője. Ennek az egyik oka, hogy a belső kereslet hiánya miatt az import lassulása gyorsabb, mint az exporté. Ráadásul továbbra is beruház Németországban és Magyarországon több német autóipari cég.

Még 2 évig nem lesz 10 százalék alatt a munkanélküliség?

A korábbi előrejelzéseiknél kisebb, 1,7 százalékos gazdasági növekedést várnak a TakarékBank elemzői, jövőre pedig további lassulásra számítanak. A munkanélküliség a következő két évben nem csökken 10 százalék alá.

Közeledik a tél, a bevételi források mégis bizonytalanok

Forrásaik jelentős részét veszítették el a hajléktalanellátással foglalkozó alapítványok, mert többségükkel Budapest szerződést bontott. A kieső támogatást adományokból lehetetlen pótolni, ez az ellátás ugyanis cseppet sem csr- vagy adománybarát terület.

Gazdát cserélt a Balatontourist

Egyelőre egyben kívánja tartani az SCD Csoporttól megvett balatoni turisztikai portfóliót az új tulajdonos Turisztika Hungária Kft. (TH) − írta az MTI. Nagy Gábor, a TH Kft. ügyvezetője − aki a balatoni kempingláncot üzemeltető Balatontourist Zrt. új vezérigazgatója is egyben − azt követően lett a Balatontourist vezetője, hogy a társaságot − korábbi nyilatkozatával ellentétben − értékesítette a csoport. Az SCD augusztus elején adta el turisztikai portfólióját, de akkori közleménye szerint a balatoni létesítmények üzemeltetését továbbra is a Jászai Gellért tulajdonában maradó Balatontourist végzi. Az SCD közlése szerint az eredeti tervekben valóban nem szerepelt a Balatontourist értékesítése, de időközben újabb tulajdonosi döntés született erről. Az eladott turisztikai portfólió részét képező Aviation Group Zrt., korábbi nevén SCD Group Zrt. értékesítése Jászai Gellért egyéb érdekeltségébe tartozó befektetéseket, ingatlanfejlesztő projekteket, több esetben SCD nevet viselő cégeket nem érint.

Nem emel kamatot a jegybank

A Morgan Stanley bankcsoport londoni elemzői szerint a közeljövőben nem kényszerül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatemelésre − írta az MTI-Eco. Sok befektető a 2008-as kamatemelés időszakához hasonlítja a jelenlegi helyzetet, amikor az MNB-nek be kellett avatkoznia a forint védelmében. Ezt azonban a Morgan Stanley elemzői és az MNB munkatársai is cáfolják. A forint ugyan gyengébb, mint három évvel ezelőtt, de a bankok erősebbek, az MNB devizakészlete kétszer akkora, az állampapírpiac pedig működik. Hirtelen kamatemelés csak akkor következne be az elemzők szerint, ha a forintárfolyam volatilitása nagymértékben nőne, és nem akkor, ha egy bizonyos szintet átlépne az euró forintárfolyama. A Morgan Stanley szerint Magyarország számára előnyös lenne egy új IMF-megállapodás vagy egy készenléti megállapodás a piacok bizalmának visszanyerése érdekében. Az IMF \"visszahívása\" azonban jelenleg komoly politikai akadályokba ütközik.

A Sörszövetség szerint aránytalan az ízesített sörök terhelése

Versenytorzító, aránytalan és az egészségügyi szempontoknak sem felel meg az üdítőitalokéhoz képest akár tizenkétszer nagyobb adóteher az ízesített sörökön − véli a Magyar Sörgyártók Szövetsége (Sörszövetség). A termékkategóriát az alkoholtartalmú italok jövedéki adója és az áfa mellett a kormány népegészségügyi termékadóval is (chipsadó) sújtaná. A döntést azzal indokolják, hogy a termék alkoholfogyasztásra szoktatja a fiatalokat, a Sörszövetség szerint azonban a kizárólag 18 év felettieknek árusítható italoknál az ízesített sörök alkoholtartalma kisebb, emellett az üdítőitaloknál kevesebb cukrot is tartalmaznak ezek a termékek. Mivel jövedéki adót eddig is fizetni kellett e cikkek után, a szövetség arra is felhívja a figyelmet, hogy az adónemek folyamatos változtatása bizonytalanná és tervezhetetlenné teszi tagvállalatainak működését.

Megszűnik a korhatár alatti nyugdíj

A kormány január elsejével megszünteti a korhatár alatti nyugdíjakat, az erről szóló javaslatot pénteken terjesztette be Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. Korhatár alatti öregségi nyugdíj az év utolsó napjától már nem állapítható meg, a jövőben járandóságként vagy szociális ellátásként folyósítják azt.

Egyre több gyárat zárnak be az országban

Északnyugat-Dunántúl kivételével minden magyarországi régióban nőtt a gyárbezárások száma az elmúlt időszakban − írja a HVG. Ennek hátterében egyrészt az áll, hogy a gazdaság még nincs túl a válságon, másrészt a magyar ipar földrajzi szerkezete is problémát jelent: míg az ország keleti felén nagymértékű a munkanélküliség, addig a nyugati országrészben gyakran tapasztalható munkaerőhiány. Év elején még kedvezőbb volt a körkép: új gyárakat nyitottak, létszámot bővítettek a cégek, 2011 második felében viszont nőtt a gyárbezárások és elbocsátások száma. Az új üzemek létesítése szinte kizárólag az autóiparra és az ország nyugati részére koncentrálódik, tehát egyre nagyobbak a regionális különbségek. A vizsgált idei adatok szerint 45 nagyobb leépítés és gyárbezárás közül 22 esetben számolta fel a tulajdonos teljes mértékben a gyárat, ezek közül tizenkét üzemfelszámolás történt Kelet-Magyarországon, öt pedig a fővárosban. Hasonlóan negatívan érinti a válság a szolgáltató szektort, ezt bizonyítja az Electro World felszámolása, de hasonló a helyzet a vállalati tanácsadó cégeknél, a médiavállalkozásoknál és a bankoknál − több ilyen cégnél történtek nagyobb mértékű elbocsátások vagy tervezik azokat.