Egyre több a női cégvezető

Bár a nők a nyugati világban az oktatás szinte minden szintjén jobb teljesítményt nyújtanak a férfiaknál, majdnem minden korosztályban kisebb körükben a munkanélküliség, a frissen végzett nők általában magasabb átlagfizetést érnek el, ezzel az amerikai nagyvállalatok vezetőségének csak 13 százalékát alkotják nők − állapította meg a Financial Times (FT) összeállítása az 50 legsikeresebb vezérigazgatónőről. Ez a munkaerő-piaci diszkrimináció mellett három tényezővel magyarázható − mondta a lapnak Sheryl Sandberg, a Facebook operatív működésért felelső vezetője. Az egyik a kulturálisan kódolt önbizalomhiány, a félelem attól, hogy helyet szerezzenek az igazgatótanácsban. A másik az, hogy a nők gyakran olyan élettársat választanak, aki túl kevés háztartással kapcsolatos feladatot vállal, ezáltal a nőre nagyobb teher nehezedik. A harmadik hátráltató tényező leginkább azon fiatal nőkre vonatkozik, akik túl hamar lemondanak az erős versenynek kitett állásokról, megelőzve a munka és a gyermeknevelés közti konfliktust.

Az FT szerint ennek ellenére lassan ugyan, de emelkedik a nők száma a nagyvállalatok vezetőségében. A rangsorban szereplő nők többsége 45 és 55 év közötti és csak ketten 45 év alattiak, az oktatásban elért sikerek több évvel később mutatkoznak meg az arányokban, ezért a jövőben várhatóan folyamatosan emelkedik a nők száma a vezető pozíciókban. Az 50 legsikeresebb üzletasszony kiválasztásánál a zsűri fontosnak tartotta a kockázatvállalási képességet, a radikális változtatásokat (az elemzést az Egon Zhender International fejvadászcég segítette).

A rangsorban hasonló arányban szerepelnek amerikai (17) és ázsiai (16) üzletasszonyok, a lista élén azonban elsősorban amerikai vállalatvezetők állnak. Ausztráliából, a Közel-Keletről és Afrikából csak négy nő került be a rangsorba, Európából pedig tizenhárom, de közülük csak egyetlen nő szerepel az első tízben. A legtöbben (17) kiskereskedelemmel foglalkozó céget vezetnek, ezt követik az ipar (13), a pénzügy (9), a média-technológia-telekommunikáció (7), az energetika (3) és az egészségügy (1). A top 10-ben volt némi átrendeződés a 2010-es listához képest, ám új szereplőnek nem sikerült betörni a legjobbak közé.