Ádám Viktor

Nincs vevő a Zsolnayra és a repülőtérre

A június végi határidőig egyetlen érvényes ajánlat sem érkezett a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. 49 százalékos tulajdonrészére, illetve a pogányi repülőteret működtető, Pécs-Pogány Repülőtér Kft. értékesítésére kiírt pályázatra - tájékoztatták lapunkat a pécsi városházán. A Napi információi szerint miután az új városvezetés is szükségesnek tartja a tőkebevonást mindkét cégbe, várhatóan rövidesen újra meghirdetik a tendert, ám erről döntés még nem született. A Dunántúli Napló értesülései szerint a reptér kapcsán mindössze egy luxemburgi befektetővel tárgyaltak, amely oktatóbázist akart kialakítani, ám végül meggondolta magát. A repülőtér üzemeltetése évente több mint 100 millió forintjába kerül a megyei és pécsi önkormányzatnak, ezért a közelmúltban már az is felmerült, hogy bezárják. Nem minden halad ennyire döcögősen Pécsett, a spanyol Milton befektetőcsoport például a július 8-ai határidő előtt kifizette az 5,4 milliárdos vételár utolsó, 787 millió forintos részletét a várostól tavaly megvásárolt stratégiai ingatlancsomagért - tájékoztatta a polgármesteri kabinetiroda az MTI-t. A tervezett beruházások indulása a cégen múlik, tájékoztatásuk szerint ezek már előkészítés alatt állnak. A Milton képviselői tavaly júniusban jelentették be, hogy több tíz milliárd forint értékű fejlesztést valósítanak meg Pécsett a következő években annak révén, hogy szerződtek a város stratégiai ingatlancsomagjának megvásárlására. A Milton egyedüliként pályázott az egy csomagban kínált hét ingatlanra - köztük a két évtizede üresen álló magasházra, két volt laktanyára, egy rendelőintézetre és telkekre -, és az önkormányzat által minimálisan megszabott árat fizette ki értük. A cég a tavalyi bejelentés szerint több tíz milliárd forint értékű fejlesztést tervez, amelynek keretében kereskedelmi és szolgáltató létesítményeket, szállodát, lakóépületeket és irodaházat létesít.

Budapest a harmadik

A legjobb kelet-európai befektetésösztönzési ügynökség lett az ITD Hungary Zrt. az amerikai Site Selection befektetési magazin rangsorában, amelyet a 2008-ban bejelentett befektetési projektek egy főre eső száma alapján állítottak fel. A szaklap szerint az ezüstérmes a lengyel, a bronzérmes pedig a szlovák szervezet lett. A térség leginkább befektetésvonzó nagyvárosi régiója Varsó és környéke lett, míg Budapest Moszkva után a harmadik helyen végzett. Jól szerepelt az ITD a Világbank által készített, idén májusban publikált felmérésben is. A vizsgált 181 nemzeti befektetésösztönző intézmény közül 74 százalékos teljesítménnyel a 14. lett a magyar társaság, amelyet a kelet-európai térségből csak a lettek és a litvánok előztek meg, miközben a Czechinvest a 20. helyen végzett. A listát Ausztria, Svédország és Németország vezeti, 82-89 százalék közötti értékekkel. Három fő szempont alapján vizsgálták az ügynökségeket: górcső alá vették a honlapjuk minőségét, értékelték a próbaérdeklődésre kapott reakciókat (a tesztelők egy képzeletbeli szoftvercég, illetve egy italgyártó társaság befektetéséhez kerestek helyszínt a felmérés során), valamint az utógondozást. A részterületeket tekintve az ITD a legjobban a honlapok versenyében teljesített: 12. helyre futott be azon a listán, ahol a cseh ügynökség vitte el a pálmát.

Új k+f központot alakít ki az Egis

Az Egis Gyógyszergyár Nyrt. új gyógyszer-technológiai kutató-fejlesztő bázist épít Budapesten, 3,76 milliárd forintból, kétszázmillió forint állami munkahelyteremtő támogatással. A jelenleg is működő, mintegy 300 fővel működő kutatási igazgatóság húsz, részben pályakezdőkkel betöltendő munkahellyel bővül, emellett az új létesítmény további 50, korábban is a cégnél dolgozó kutatónak ad munkát. A kormány végre elindult azon az úton, hogy iparpolitikát csináljon - értékelte a támogatást Gál Péterné, az Egis vezérigazgatója. Az ITD Hungary jelenleg több mint öt, k+f-hez kötődő befektetővel tárgyal - mondta Kilián Csaba befektetési igazgató. Az Egis várhatóan 2010 decemberére megvalósuló beruházása révén a korábbi évi két-három új termékhez képest a felével nőhet a cég saját fejlesztésű generikus készítményeinek száma. Emellett 15 százalékkal (6 hónappal) rövidül a fejlesztési időszak, ez komoly versenyelőnyt jelent a piacon - mondta lapunknak Gál Péterné. A k+f tevékenység erősítése létfontosságú a cég piaci pozíciói szempontjából. Azt egyelőre korai becsülni, hogy az új termékek mennyivel gyarapítják a tőzsdei társaság forgalmát és eredményét, ám a vezérigazgató annyit elmondott: az eddigi bevezetések a termékek piacra kerülésének első évében összesen 500 millió forint körüli többletbevételt hoztak, ami azután évről évre nőtt. A központban elsősorban a központi idegrendszerre ható készítményekre, a kardiovaszkuláris és a gasztroenterológiai szerekre koncentrálnak majd, de mérlegelik, hogy az onkológiai területen is fejlesztésbe fogjanak.

K+F-központot épít az Egis, 3,8 milliárdért (bővített)

Az Egis Gyógyszergyár Nyrt. új gyógyszertechnológiai kutató-fejlesztő bázist épít, kétszázmilliós állami támogatással.

Zöldben indult a hét a parketten

Erősödéssel kezdték a pénteki szünnap miatti rövidebb hetet a vezető tengerentúli részvényindexek, de 1-2 százalékos pluszban zártak nyugat-európai társaik is. New Yorkban az Exxon Mobil és a Chevron - az újra 71 dollár környékére emelkedő olajárat követve - a nyertesek közé iratkozott fel, csakúgy, mint a Boeing, az American Express és a Merck. A Microsoft papírjainak a Deutsche Bank céláremelése, a J.C. Penney részvényeinek pedig a Morgan Stanley vételi ajánlása adott lendületet. A Deutsche ugyanakkor alaposan elbánt a Biogen-papírokkal: a vételről tartásra történt visszasorolás több mint 7 százalékos árfolyamesést eredményezett. A Dow-komponensek között lapzártánkig az Alcoáé lett a legnagyobb, bő 3 százalékos mínusz, szintén egy leminősítés nyomán. Londonban a pénzügyi szektor képviselői álltak az emelkedés élére, alapvetően a Goldman Sachs elemzésének köszönhetően. A jelentés szerint a brit bankszektor soha nem látott változáson megy keresztül, az így létrejövő piaci koncentráció pedig hosszú távon jót tesz a nyereségnek. A bányaipar továbbra is az érdeklődés középpontjában állt. Azt követően, hogy az Anglo American visszautasította a rivális Xstrata 40 milliárd fontos ajánlatát, a várakozások szerint képbe kerülhet a Chinalco, bár az állami tulajdonban lévő kínai cég cáfolta, hogy felvásárlási tárgyalásokat folytatna. A frankfurti börzén emelkedéssel reagáltak a Deutsche Telekom részvényei arra a hírre, amely szerint a Vodafone fontolgatja, hogy megvásárolja a cég nagy-britanniai érdekeltségét, a T-Mobile UK-t. A Porsche és a VW közötti harc újabb epizóddal gazdagodott, amelynek nyomán az előbbi részvényei erősödtek, utóbbi szereplő papírjai pedig süllyedtek. Ezúttal a sportautógyártó elnöke vádolta meg azzal a Volkswagent, hogy ultimátumszerű zsarolással akarta rábírni az átszabott egyesülési tervek elfogadására.

Gyenge lett a péntek

Jobbára gyengüléssel zártak pénteken a vezető New York-i részvényindexek, miután a több mint 15 éves csúcsra felszökő amerikai megtakarítási ráta a fogyasztás bővülésével kapcsolatos aggodalmakat erősítette. Fordulatot az sem hozott, hogy a michigani egyetem által számított fogyasztói bizalmi index némi javulást mutatott. A 71 dollárról 69 közelébe visszaeső olajár magával húzta az olajszektor részvényeit, a bankpapírok esetében pedig a svájci UBS közel 3,5 milliárd dollárnak megfelelő tőkeemelése volt a meghatározó hír. A svájci cég részvényei több mint négy százalékot estek, a szektortársak jobbára kisebb mínusszal megúszták. A kézi számítógépeiről és a Pre márkájú telefonról ismert Palm részvényei 12 százalékot ugrottak, miután a cég közölte, hogy az év végére már pozitív cash flow-ra számít. A nyugat-európai börzeindexek szintén délnek vették az irányt. A UBS mélyrepülése ellenére a pénzügyi szektor zöme jól teljesített, a Credit Suisse és a Deutsche Bank mellett például az Aegon is emelkedett. A Sanofi-Aventis árfolyama ugyanakkor az elmúlt hét hónap legnagyobb, nyolcszázalékos csökkenését produkálta, miután a papír a JPMorgan után a Morgan Stanleytől is rosszabb besorolást kapott. Az Opap, Európa legnagyobb tőzsdén kereskedett fogadóirodája hét százalék fölött veszített árából, miután Görögország új adók kivetését helyezte kilátásba a hasonló tevékenységet folytató cégekre. A jelenleg monopolhelyzetet élvező olasz Lottomatica közel ötszázalékos esése azzal is magyarázható, hogy értesülések szerint az olasz kormány több társaságot is bevonna a jelenleg csak a Lottomatica által működtetett lottójátékba.

Szakdiplomata-állásokat mentene az ITD

A külügyi tárca külképviselet-bezárási tervei a külgazdasági szakdiplomata-hálózatot is érintik, ám az ITD szerint volna arra mód, hogy hatékonyságjavítással egyszerre spóroljanak és bővítsék az állomáshelyek számát.

Benézett 275 forint alá az euró

A feltörekvő piaci devizák a dollár gyengülésével párhuzamosan erősödtek pénteken, miközben a svájci jegybank nem engedte drágulni a frankot. Az euró jegyzése 276,30 forint körül indult délelőtt, a mélypontot a 274,60 jelentette, délután fél öt tájban pedig napi maximumánál, 276,80-nál járt. Mindez azt is jelenti, hogy a forint izmosodását végső soron megállította a 275-ös szint - tájékoztatott az ING Bank devizaüzletágának vezetője. Kolba Miklós hozzátette: a dollár azért gyengülhetett, mert a kedvezően alakuló tengerentúli adatok nyomán erősödő optimizmus az amerikai deviza felől a kockázatosabb eszközök felé terelte a befektetőket. A piaci pletykák szerint a svájci jegybank pénteken sem tétlenkedett, vagyis nem engedte erősödni a frankot: az euróhoz viszonyított 1,5250 alatti régióban már aktívan éreztethette nemtetszését. Ez és a hazai deviza euróhoz viszonyított erősödése eredményeképpen délután a svájci frank egysége 181 forintnál járt, míg a dollár 196,60-nál állt. A forint izmosodásával együtt csökkentek a referenciahozamok az állampapírok másodlagos piacán. Ezzel az éven túli lejáratok mindegyike 10 százalék alá került - igaz, a legtávolabbi kivételével a kerek értéknél csupán néhány bázisponttal vannak lejjebb.

Meglepő fordulat - eleget zuhantak a luxuslakás-árak?!

Több mint egy éve most júniusban emelkedtek először a legdrágább londoni luxuslakás-árak, miután a gyenge font meghozta az európai vevők - köztük az oroszok - vásárlási kedvét.