A várt megnyugvás helyett botrányos lett a fogadtatása Írországban annak a felmérésnek, amely az európai lakossági bankköltségek összehasonlítására tett kísérletet. A dolog előzménye, hogy Írországban régóta növekszik az elégedetlenség a lakosság és a kisvállalkozások körében a kiemelkedően magasnak tartott banki jutalékok miatt, kormányszinten is elhangzottak erőtlen próbálkozások a helyzet megváltoztatására. Pont miközben egyre másra jelentek meg a szakértői értékelések a konkurencia hiányáról és a két legnagyobb, állítólag fúzióra készülő bank túlsúlyáról – az Allied Irish Bank és a Bank of Ireland kezeli például a folyószámlák 80 százalékát –, megérkezett a független cég által készített felmérés, amelynek következtetése: az ír bankköltségek európai mércével átlagosak vagy annál csak alig magasabbak.
Az azonnal támadások kereszttüzébe került felmérést az Ír Bankszövetség megrendelésére készítette a Customers for Life nevű független cég. Mivel a cél egyértelműen annak bebizonyítása volt, hogy az írek örülhetnek alacsony bankköltségeiknek, a bírálók szerint szándékosan úgy választották meg a felmérés módszertanát, hogy az kedvezőbb színben tüntesse fel a helyi viszonyokat. A felmérésben 13 ország banki díjait vizsgálták, közülük azonban öt nem tartozik az eurózónához. Ezekben a kamatszintre nincs befolyása az Európai Központi Banknak, a terhek kissé magasabbak, így érthető, hogy a banki költségek is némiképp borsosabbak, az ezekkel való összehasonlítás tehát sántít.
A másik fő kritika azzal kapcsolatban hangzott el, hogy hiányzik viszont az összeállításból három olyan, az eurózónához tartozó uniós tagállam (Hollandia, Franciaország és Olaszország), ahol – legalábbis a bírálók szerint – a jelentős konkurenciaharc miatt az írországinál sokkal alacsonyabb jutalékok a jellemzők.
A bírálatok ellenére viszont – immár nem ír szemszögből – örvendetes az, hogy egyáltalán készült egy ilyen jellegű friss felmérés. Az európai bizottság például utoljára 2001-ben adott ki hasonló, de jóval részletesebb összeállítást. Az uniós tagországok közül a fenti három nagy ország mellett Luxemburg maradt ki a felmérésből, így ha nem is teljes, de közel átfogó számokat tett közzé az Ír Bankszövetség.
A 13 országból összesen 53 pénzintézet adatait gyűjtötték össze, majd egy ír átlagügyfél banki szokásait feltételezve vizsgálták meg négy banki szolgáltatás költségeit: ezek a folyószámla, a személyi kölcsön, a hitelkártya és a lakáshitel voltak. Minden országból legalább három bank szerepelt a felmérésben, s díjaik átlagát tüntették fel az eredmények között. Egy érdekesség már az általános tapasztalatok között kiderül: a felmérésben szereplő pénzintézetek 40 százaléka nem kínálja mind a négy szolgáltatást.
A folyószámla esetében egy év alatti átlagos használatként 48 ATM-pénzkivét, 24 POS-terminálnál történő fizetés és 12 befizetés, éves számlavezetési és kártyadíj mellett 24 csekkel történő fizetést is figyelembe vettek. Ennek alapján az európai átlag (amely itt 11 uniós ország, valamint az olcsónak egyáltalán nem nevezhető Svájc és Norvégia adatait jelenti) 90,22 euró lett, azaz egy átlagpolgár évente mintegy 22 ezer forintot hagy bankjában jutalékként. (Saját számításaink szerint egyébként Magyarországon ugyanezek a szolgáltatások 19 ezer forint körüli átlagköltséget jelenthetnek.) A legolcsóbb Nagy-Britannia, majd alig drágábban következik a sorban Spanyolország és Dánia. Némi meglepetésre sok kevésbé profitorientált tartományi bankjával Németország a legdrágább. Sajnos bontásban nem közlik az egyes költségtényezőket, pedig érdekes lenne látni például, hogy a csekkel történő fizetésért országonként mennyit vonnak le a bankok.
A személyi kölcsön esetében 7000 eurós, három év futamidejű hitel felvételekor nézték, hogy másfél év hátralevő futamidő esetén a következő egy évben mekkora összeget kell törleszteni. Ezt természetesen nagyban meghatározta, hogy melyik országban milyen kamatszint mellett kínálták a bankok ezt a hitelfajtát, s az írek itt rögtön jócskán átlag alatt is szerepeltek. A legolcsóbb hitelnyújtó bankokat Finnországban, Ausztriában és Spanyolországban találjuk, a legdrágább Nagy-Britannia, Görögország és Portugália.
A hitelkártyáknál azt nézték meg, hogy átlagosan 1000 eurós hitel és a kártya költsége milyen megterhelést jelent az ügyfélnek. Érdekes módon itt Spanyolország a legdrágább, ahol mindez 253 eurót visz el évente, azaz a hitelösszeg negyede a bankköltség. Szintén drága a hitelkártyázás Svájcban és Portugáliában, míg a legolcsóbb e tekintetben Nagy-Britanniát és Belgiumot megelőzve Svédország lett 141 euróval.
A lakásfedezettel felvett jelzáloghitel vizsgálatakor a 20 éves futamidőből 15 év van hátra, a tartozás még 120 ezer euró, s a lakás 80 százalékán van jelzálog. Itt is azt hasonlították össze, hogy a következő egy évben mekkora törlesztőrészletet kell fizetni az egyes országokban. Az átlag 10 558 euró lett, a legkevesebbel Spanyolországban, Finnországban és Írországban lehet megúszni, a legrosszabbul pedig a dánok, a norvégok és a görögök járnak. A különbség jelentős, lényegében ugyanazért 9203 eurót törleszt egy év alatt a spanyol és 13 591-et a dán ügyfél.
A felmérésből összességében az derül ki, hogy a legtöbb ország esetében van, ami jóval átlag alatt és van, ami jóval átlag felett érhető el a bankokban. Kiemelkedik viszont Portugália: szinte minden területen a legdrágábbak közé került, valamint Spanyolország, ahol egy kivétellel olcsók a szolgáltatások. Az írek alig vannak a középmezőny felett, s aki a zöld szigeten nem hiszi el, hogy nem vágják át nagyon az európai összehasonlításban igen magas kamatmarzzsal dolgozó bankok, még néhány hónapot kell várnia arra, hogy pénzintézeteknél jelenleg vizsgálódó versenyhivatal nyilvánosságra hozza a maga állásfoglalását.
Ács Gábor