Ács Gábor

Optimisták a német befektetők

Egymással szögesen ellentétes eredményt hozott két tegnap publikált felmérés a német gazdaságról. A német kereskedelmi és iparkamara (DIHK) jelentése szerint a vállalatvezetők pesszimistábbak lettek az előző, négy hónapja végzett felmérés óta, a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos várakozásuk az 1993-as recesszió óta legalacsonyabb szintre süllyedt. A DIHK egyébként - követve az általános trendet - csökkentette az idei német GDP-növekedésre vonatkozó prognózisát, plusz nulláról mínusz nullára. A hamburgi HWWA intézet ugyancsak tegnap közölte, hogy a második negyedben is a GDP csökkenésére számít, ami az első három hónap visszaesésével együtt már kimeríti a technikai recesszió fogalmát. A HWWA már a harmadik a hat nagy kutatóintézet közül, amely hasonló bejelentést tett.

Nem hajlandó kiszállási jelet adni a tőzsde

Amerikában a helyzet csaknem változatlan: a piac rövid távon túl sokat emelkedett, s nem hajlandó korrigálni. Továbbra sincsenek egyértelmű kiszállási jelek, a következő napokban azonban a profitfigyelmeztetések számára és az ezeket követő piaci reakciókra érdemes lesz külön odafigyelni.

Irak a háború óta először adott el olajat

Irak tegnap aukciós értékesítés keretében tízmillió hordó kőolajat adott el hat olajipari társaságnak; a szállításra június 17. és 30. között kerül sor. Az olajhoz jutó cégek között csak egy amerikai társaság szerepel, a ChevronTexaco, amelyre viszont a teljes mennyiség 20 százaléka, kétmillió hordó jut. Ez a dél-iraki bászrai könnyűolajból felkínált teljes mennyiséget jelenti. Az amerikai piacra összesen négymillió hordó iraki olajat szállítanak, a másik kétmilliót a francia Total SA kapta meg. Ez már az észak-iraki kirkuki mezőkből származik. Az Európába szállítandó 5,5 millió hordón a spanyol Repsol és Compania Espanola de Petroleos, valamint az olasz ENI és a török Tupras osztozik. Az iraki állami olajkereskedelmi cég, a SOMO vezérigazgatója, Mohammed Al-Dzsiburi elmondta, hogy 52 cég nyújtott be ajánlatot a tenderre, és a pályázatok közül három volt érvénytelen. Az eladási árat a felek nem kívánták közölni, de a SOMO vezetője hangsúlyozta, hogy az olajkereskedőkkel szemben tudatosan a finomítókat részesítették előnyben. A tegnapi olajeladás volt az első Irakban a háború kezdete, március 20. óta. A háború előtti utolsó teljes hónapban a Bloomberg becslése szerint a napi kitermelés 2,5 millió, az export 1,7 millió hordóra rúgott. Al-Dzsiburi most abban bízik, hogy a fosztogatás visszaszorítása után az olajkivitel egy hét, vagy tíz nap múlva elérheti a napi egymillió hordót.

Kevés a biztató jel az amerikai gazdaságban

Legfeljebb kismértékű növekedés érzékelhető az Egyesült Államok gazdaságában, gyors fellendülésre sem a Fed jelentése, sem a legfrissebb makroadatok alapján nem lehet számítani.

Új forrásokat keres a Xerox

Régi hiteleit olcsóbbakra cseréli le a Xerox Corp. a most közzétett 3,1 milliárd dolláros újratőkésítési terve keretében. A főként fénymásolóiról ismert irodafelszerelés-gyártó bejelentette, hogy hat banktól összesen egymilliárd dollár értékben jut öt év futamidejű új hitelhez, ebből ráadásul 700 millió dollárnyi automatikusan megújuló, s csak 300 millió értékű a határozott lejáratú. A társaság 434 millió dollár értékben bocsát ki új törzsrészvényeket, 650 millió dollárért részvényre váltható kötvényt s egymilliárd dollár értékben nem biztosított adósságlevelet. Ez utóbbi kibocsátását a Bloomberg szerint a hat hitelező bank szervezi. Az újratőkésítésre még ebben a hónapban sor kerül, s a Xerox bízik abban, hogy a jelentősen csökkenő kamatköltségek ellensúlyozzák az új részvények kibocsátásából fakadó hígulás hatását. A piac azonban az első reakciók szerint nem osztotta ezt a nézetet: a szerdai zárás utáni elektronikus kereskedésben 2 százalékot süllyedt a Xerox papírjainak árfolyama. A cég azt is közölte, hogy a régi hitelekhez kapcsolódóan 70 millió dolláros egyszeri költsége keletkezik a jelenlegi negyedévben, ezt figyelmen kívül hagyva azonban megerősítették az áprilisban közölt, 9 és 12 cent közötti egy részvényre jutó eredményről szóló várakozásukat. A ma még bóvli hitelminősítésű Xerox történetének egyik legjelentősebb válságán van túl: radikális költségcsökkentések, köztük 17 ezer fős elbocsátás nyomán 1999 után tavaly vált újra nyereségessé. A közelmúltban lezárult a korábbi vezetés könyvelési praktikáival kapcsolatos vizsgálat is, s a cég reményei szerint a jelenlegi újratőkésítéssel visszatérhet a stabilan növekvő nyereséghez.

Európai New Deal készül

Európai New Dealre tett javaslatot tegnap Giulio Tremonti olasz gazdasági és pénzügyminiszter. Az olasz parlament költségvetési bizottsága előtt vázolt terv központi eleme - csakúgy, mint az amerikai gazdaságot az 1930-as évek közepén a nagy gazdasági válságból kisegítő programé - az infrastrukturális beruházások növelése.

Európai New Deal készül

Európai New Dealre tett javaslatot tegnap Giulio Tremonti olasz gazdasági és pénzügyminiszter. Az olasz parlament költségvetési bizottsága előtt vázolt terv központi eleme - csakúgy, mint az amerikai gazdaságot az 1930-as évek közepén a nagy gazdasági válságból kisegítő programé - az infrastrukturális beruházások növelése. Egyebek között több új alagutat építenének az Alpokban, amelyekkel szorosabb kapcsolat érhető el a dél-európai országok és az EU-hoz csatlakozó közép-európai államok között. A program révén csökkenthető a munkanélküliség, növelhető a belső kereslet, a megugró beruházások végső soron visszasegíthetik az utóbbi években lényegében stagnáló európai gazdaságot a növekedés útjára. Az állami beruházási programot magáncégekkel végeztetnék, a finanszírozást pedig az Európai Befektetési Bank (EIB) kötvénykibocsátásaiból oldanák meg. Tremonti szerint a kötvénykibocsátás az EU aktuális GDP-jének egy százalékára rúgna, s ez összhangban van a tagországok központi kiadásait limitáló szabályozással is. Ennek érdekében viszont azt is el szeretnék érni, hogy a közmunkára fordított összeget ne kelljen figyelembe venni az államháztartási hiány számításakor. Tremonti szerint az érintett országok pénzügyminiszterei támogatják javaslatát. A terv bejelentésének időpontja lényegében egybeesik az EU élén történő váltással, júliustól ugyanis éppen Olaszország tölti be a soros elnöki tisztet. Tremonti szerint a jelenlegi GDP-adatok alapján évi 60-70 milliárd eurós kötvénykibocsátás tervét a pénzügyminiszterek az első olasz elnökség alatt megrendezésre kerülő Ecofin-ülésen hagyhatják jóvá. A tervvel kapcsolatos sok nyitott kérdés közül talán a legfontosabb, hogy a kibocsátott kötvényekre érvényes lesz-e állami garancia. Az EU brüsszeli bizottságának szóvivője a tervre reagálva közölte, a bizottság üdvözöl minden javaslatot, amely az infrastrukturális és kutatás-fejlesztési beruházások növelésére irányul, de várják a további részleteket. Emlékeztetett, hogy az EU-nak már van nagy infrastrukturális beruházásokra létrehozott programja. A terv bejelentésével egybeesett az első negyedéves olasz GDP-adat bejelentése, amelyből kitűnt, hogy a GDP az előzetes adattal megegyezően 0,1 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. Utoljára 2001 negyedik negyedében csökkent a bruttó hazai termék Olaszországban.

Egymilliárd eurós Metro-beruházás Oroszországban

Hans-Joachim Körber, a német Metro AG vezérigazgatója a korábbi sajtóértesüléseket megerősítve tegnap bejelentette, hogy cége a következő öt évben mintegy egymilliárd eurót fordít oroszországi beruházásokra. A világ ötödik legnagyobb kiskereskedelmi vállalata negyedik cash & carry áruházát nyitotta Moszkvában, ez azonban Körber szerint csak a terjeszkedés kezdete. A jelenleg Oroszországban csak vállalatoknak árusító Metro jövőre tervezi megnyitni első, közvetlenül a lakosságnak értékesítő hipermarketjét, amelyet 2005 végéig még négy hasonló üzlet követhet majd. Közben a cash & carry üzletek száma is nyolcra nő majd, hat moszkvai és két szentpétervári egységgel. A Metro áruházaiban árusított termékek 80 százaléka származik orosz beszállítóktól, de más országok tapasztalatai alapján ez 90 százalékra nőhet. A Metro egyébként az idén nyitja első cash & carry üzletét Ukrajnában és Indiában is.

Az első iraki olajaukció

Dél-Irak legjelentősebb olajipari körzetében továbbra sem tudják növelni a kitermelést a fosztogatás és az anarchikus állapotok miatt. A Rumaila mezőkön a napi kitermelés jelenleg csak 150 ezer hordóra rúg, miközben a Szaddám-éra idején a napi csúcs elérte a 2,1 millió hordót. Irak másik jelentős olajlelőhelyén napi 600 ezer hordó a kitermelés, így összesen 750 ezer hordó az ország teljes kibocsátása. Az 500 ezres helyi fogyasztáson felül egyelőre csak napi 250 ezer hordó jut exportra. A tárolókban azonban már ebből is összegyűlt akkora mennyiség, hogy tegnap meghirdették a háború utáni első olajaukciót, ahol 10 millió hordó kőolajra várnak ajánlatot. Az iraki illetékesek elmondása szerint az aukciót követően szerződéses keretek között kívánják majd értékesíteni a fekete aranyat, igaz, ehhez az kellene, hogy az ország kitermelése másfél millió hordó felett stabilizálódjon. Közben Moszkva bejelentette: amerikai részről ígéretet kaptak, hogy az orosz vállalatok a többiekkel egyenlő esélyekkel pályázhatnak az iraki olajszerződésekre. Oroszország attól tart, hogy az Egyesült Államok saját cégeinek kedvezhet, és Moszkva háborúellenessége miatt érvényteleníthetik azokat a szerződéseket is, amelyeket az orosz cégek még Szaddám ideje alatt kötöttek Irakkal. Bagdadi tisztségviselők szerint a háború óta nem volt sem új szerződéskötés, sem szerződésbontás.