Egyebek között több új alagutat építenének az Alpokban, amelyekkel szorosabb kapcsolat érhető el a dél-európai országok és az EU-hoz csatlakozó közép-európai államok között. A program révén csökkenthető a munkanélküliség, növelhető a belső kereslet, a megugró beruházások végső soron visszasegíthetik az utóbbi években lényegében stagnáló európai gazdaságot a növekedés útjára.
Az állami beruházási programot magáncégekkel végeztetnék, a finanszírozást pedig az Európai Befektetési Bank (EIB) kötvénykibocsátásaiból oldanák meg. Tremonti szerint a kötvénykibocsátás az EU aktuális GDP-jének egy százalékára rúgna, s ez összhangban van a tagországok központi kiadásait limitáló szabályozással is. Ennek érdekében viszont azt is el szeretnék érni, hogy a közmunkára fordított összeget ne kelljen figyelembe venni az államháztartási hiány számításakor. Tremonti szerint az érintett országok pénzügyminiszterei támogatják javaslatát. A terv bejelentésének időpontja lényegében egybeesik az EU élén történő váltással, júliustól ugyanis éppen Olaszország tölti be a soros elnöki tisztet. Tremonti szerint a jelenlegi GDP-adatok alapján évi 60-70 milliárd eurós kötvénykibocsátás tervét a pénzügyminiszterek az első olasz elnökség alatt megrendezésre kerülő Ecofin-ülésen hagyhatják jóvá. A tervvel kapcsolatos sok nyitott kérdés közül talán a legfontosabb, hogy a kibocsátott kötvényekre érvényes lesz-e állami garancia.
Az EU brüsszeli bizottságának szóvivője a tervre reagálva közölte, a bizottság üdvözöl minden javaslatot, amely az infrastrukturális és kutatás-fejlesztési beruházások növelésére irányul, de várják a további részleteket. Emlékeztetett, hogy az EU-nak már van nagy infrastrukturális beruházásokra létrehozott programja. A terv bejelentésével egybeesett az első negyedéves olasz GDP-adat bejelentése, amelyből kitűnt, hogy a GDP az előzetes adattal megegyezően 0,1 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. Utoljára 2001 negyedik negyedében csökkent a bruttó hazai termék Olaszországban.
