A vártnál valamivel kisebb volt az árak növekedése az eurózónában júliusban, az unió statisztikai hivatala szerint ugyanis a 12 havi inflációs ráta a júniusi 2 százalék után 1,9 százalék lett, míg a szakértők 2 százalékos pénzromlást valószínűsítettek. Az Európai Bizottságot is meglepte viszont, hogy milyen rossz volt a gazdasági hangulat a múlt hónapban. Az eurózónában ugyanis júliusban 98,1-ről 98-ra csökkent az ezt mérő mutató, miközben az előző három hónapban szinten tudott maradni, ráadásul júliusban kedvezőnek tűnő makroadatok is napvilágot láttak a tagországokban. Az alindexek közül nagyon gyenge lett a -13 pontról -15-re csökkenő ipari bizalmi mutató, de különösen az üzleti hangulatot mutató index, amelynek értéke -0,89 volt a júniusi -0,70 után.
Nem okozott viszont meglepetést az Európai Központi Bank (ECB) tegnapi döntése, amellyel változatlanul hagyta az irányadó kéthetes kamatot. Az ECB vezetői többször jelezték, hogy a kamatláb történelmi mélypontra, 2 százalékra történő leszállításával mindent megtettek a gazdaság felpörgetéséért, ezért egyetlen szakértő sem akadt, aki vágást várt volna tegnapra. Sőt, a későbbi kamatcsökkentésekkel kapcsolatos várakozások is elkezdtek időben kitolódni, s a piac most arra számít, hogy szeptember helyett csak az év végén lazít újra az ECB. Ebben a várakozásban az is szerepet játszik, hogy novemberben lép hivatalba az új ECB-elnök, Jean-Claude Trichet, s a hagyományok szerint a távozó előd - Wim Duisenberg - nem hoz ekkora horderejű döntést. Trichet kinevezését tegnap hagyta jóvá az ECB döntéshozó tanácsa, s még az Európai Parlament és a tagországok vezetőinek támogatására lesz szüksége a francia szakembernek, hogy elfoglalhassa hivatalát.
A párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tegnapi jelentése szerint az eurózóna gazdasága ugyan már elkezdett magához térni, ám még messze van a fellendüléstől: a szervezet 2,4-ről 2 százalékra rontotta jövő évi GDP-növekedési prognózisát, ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Államok és az eurózóna között egyre nő az 1995 óta szélesedő szakadék. Az OECD szerint ezen csak fájdalmas - a munkaerőpiacukat és a nyugdíjellátást alapvetően átalakító - szerkezeti reformokkal tudnak változtatni az európai országok.
Ács Gábor