Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nepál hivatalosan is megnyitotta a 2026-os Mount Everest mászószezont, a magashegyi hírek azonban továbbra sem csak a sportteljesítményekről, felkészülésről szólnak, hanem az évek óta tartó pénzügyi visszaélésekről.
Egyelőre nem is tűnik úgy, hogy hamar maga mögött tudhatja a botrányt Nepál: a hatóságok továbbra is küzdenek a több millió dollárt felemésztő biztosítási csalássorozattal, amely a különféle magashegyi mentőakciókhoz kapcsolódott.
Pontosabban: a mentések egy részéről kiderült, valójában meg sem történt, vagy semmi szükség nem volt rájuk, összehangolt biztosítási csalássorozatról volt szó. Ami dollármilliókkal kopasztotta meg a nemzetközi biztosítótársaságokat és rontotta az ország reputációját.
A szezon első mászóengedélyét március 30-án adta ki a szakminisztérium, az érintett csapat már el is indult Katmanduból. Nepál közel 500 hegymászóra számít, akik idén megkísérlik megmászni az Everestet, míg az alaptáborba több ezren érkezhetnek a Himalája-trekkingek végállomásaként.
A rendőrség statisztikái szerint 2022 és 2025 között több mint 300 kamu helikopteres mentést regisztráltak Nepálban. Ezek után pedig közel 20 millió dollár kártérítési igényt nyújtottak be a biztosítócégekhez. Egymás után derült ki, hogy szükségtelenül evakuáltak hegymászókat az Everestről és más himalájai csúcsokról.
Vannak vádlottak is, ők mind nepáli állampolgárok, többségükben vezető pozíciókat töltenek be katmandui hegyi mentőszolgálatoknál.
Hogy működött a csalás?
A mentőszolgálatok elsősorban a kisebb rutinnal rendelkező mászókra utaztak, erős nyomást helyeztek rájuk annak érdekében, hogy helikopteres mentést kérjenek az egyébként a helyszínen (például az alaptáborban) is orvosolható betegségek, rosszullétek esetén is.
Sok esetben egyáltalán nem volt szükség mentőakcióra, a hegymászókat mégis meggyőzték, hogy az életük veszélyben forog és az egyetlen lehetőség az azonnali helikopteres mentés.
A csalók odáig merészkedtek, hogy meghamisítottak orvosi dokumentációkat, gyakran összejátszottak a katmandui magánkórházakkal, így nagy összegű kártérítéseket tudtak kicsikarni a szükségtelen, vagy csak papíron létező mentőakciókért.
A jelek szerint a kreativitás terén tényleg nem volt hiány: készült olyan számla is, amely négy önálló mentőakcióról szólt, holott a bajba jutott négy mászót egyszerre, egy géppel hozták le a hegyről. Így lett egy 4000 dolláros útból négyszer ekkora kárigény.
Egyébként megesett, hogy a túrázók is benne voltak a simliben. Többen egyszerűen lusták voltak bevállalni a fárasztó visszautat az alaptáborból a trekking kiindulópontjáig, majd hagyták magukat meggyőzni, hogy tettessék magukat betegnek és kérjenek mentőakciót.
Magashegyi betegség egy kis sütőporral
A Himalája trekking során a résztvevők egyébként gyakran szenvednek magashegyi betegségtől, jellemzően 3000 méter felett. A tünetek (például fejfájás) általában pihenéssel vagy lejjebb ereszkedéssel kezelhetők. A csalásban résztvevő túravezetők viszont ráijesztettek a rutintalan mászókra, azt állítva, akár meg is halhatnak, ha nem kapnak azonnali helikopteres mentést.
Sőt rá is tettek egy lapáttal, nemegyszer sütőport kevertek a túrázók ételébe, hogy még rosszabbul érezzék magukat.
Mivel a biztosítótársaságok se fizetnek ki mindent bemondásra, a csalók repülőút-nyilvántartásokat és kórházi dokumentációkat is meghamisítottak. A nyomozati anyagokból olyan érdekességek is kiderültek, hogy a "vészhelyzetben" lehozott mászók egymás után bontották a söröket a kórházi büfékben, míg papíron épp komoly orvosi beavatkozásokon estek át.
Mindenki benne volt a buliban
A rendőrség szerint az, hogy a kifinomult csalást éveken át tudták űzni, egy bonyolult jutalékrendszernek volt köszönhető. A kórházak a biztosítócégektől bevasalt kártérítések 20-25 százalékát a túraszervezőknek, újabb 20-25 százalékát pedig a helikopteres mentőszolgálatoknak adták le. Néha még a trekkingezőket is megkenték, csak hagyják magukat kimenteni.
A Kathmandu Post először 2018-ban leplezett le hasonló trükközéseket. Az eseteket egy kormány által felállított tényfeltáró bizottság be is mutatta, de a jelek szerint csak rövid időre sikerült elkerülni a visszaéléseket.
