Az Aldi osztrák néven jön Magyarországra (részletes)
Lapunk értesülése szerint Hofer néven 2008-ban startol magyarországi áruházakkal a német Aldi-Süd hálózat.
Az Aldi osztrák néven jön Magyarországra (részletes)
Lapunk értesülése szerint Hofer néven 2008-ban startol magyarországi áruházakkal a német Aldi-Süd hálózat.
Hoferként jön az Aldi
Lapunk értesülése szerint Hofer néven nyitja meg magyarországi áruházait a német Aldi-Süd hálózat. Európa egyik legnagyobb diszkontlánca itteni terjeszkedését osztrák érdekeltségein, a Helmut Hofer GmbH-n és a Brunner Handels GmbH-n keresztül menedzseli, s úgy tűnik, végül a cégtáblára is az Ausztriában használt elnevezés kerül fel. (A Hofer egyébként nyilván nagyobb ismertségnek örvend a magyarok körében, hiszen Ausztriába jóval többen járnak vásárolni, mint Németországba.) Értesülésünk szerint az Aldi első körben mintegy húsz áruház átadását tervezi, míg legnagyobb vetélytársa, a Lidl nagyjából tucatnyi diszkont egyidejű megnyitásával debütált Magyarországon. Megvan már például az építési engedélye a Mosonmagyaróvárra tervezett Hofernek. A csoport a Királyhidai úton, a Tescóval szemben vásárolt telket, melyen egy 1700 négyzetméteres áruházat kíván felépíteni, amelyhez egy 106 férőhelyes parkoló is csatlakozik majd – mondta lapunknak Zalán Zsolt. A mosonmagyaróvári önkormányzat építési irodájának vezetője szerint bár az engedélyt már kiadták, az építkezés még nem kezdődött el, melyet a beruházó azzal indokol, hogy azt össze kívánják hangolni az ország egyéb részein tervezett munkálatokkal. Ez alátámasztani látszik azt a korábbi feltételezést, mely szerint az Aldi az eredetileg tervezett 2007 helyett végül csak 2008-ban nyitja majd meg üzleteit (NAPI Gazdaság, 2006. március 3., 4. oldal). A Lidlhöz hasonló üzletpolitikát folytató Aldi megjelenése komolyan felbolydíthatja a magyarországi kiskereskedelmi szektort. A csoport egyszerűen kialakított áruházaiban kevesebb mint ezerféle terméket kínál, ám azokat igen kedvező áron, s a szokásosnál alacsonyabb árréssel. A választék jelentős része a lánc által gyártatott saját márkás termékekből áll.
A Lidl levette polcairól a fahéjas gabonafalatkát
Uniós riasztásra kivonták a forgalomból a Lidl forgalmazta Little Man Zimtinos Cinnamon-Breakfast fahéjas gabonafalatkáját, mely 500 grammos kiszerelésben került a német üzletlánc polcaira, szavatossági ideje pedig 2007 október 21-ig szól. A német szakhatóság a gyártó ellenőrzésekor a megengedett határértéknél tizenkétszer magasabb kumarinszintet mutatott ki,. (Az anyag nagy mennyiségben májkárosító és véralvadásgátló hatású lehet.) A Lidl szerint megalapozatlan az uniós gyorsriasztás, mert az annak alapjául szolgáló határérték csupán iránymutató, ráadásul nem vonatkozik az Európai Unión belüli kereskedelemre. Kovács Gergely, a Lidl beszerzési igazgatója a hírt közlő Magyar Hírlapnak azt mondta: zárolták a teljes készletet, akkreditált laborokban bevizsgáltatják az összes Little Man gabonafalatkát, és az eredményeket bemutatják a hatóságoknak. Az igazgató szerint vitatott, hogy a fahéj, melynek része a kumarin, aromaanyag, vagy fűszer, utóbbira ugyanis nincs megszabott határérték, előbbire azonban van. Szeitzné Szabó Mária, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal főigazgatója hangsúlyozta: a kifogásolt gabonafalatkában kilogrammonként 25 milligramm kumarin van, márpedig létezik olyan előírás, miszerint csak 2 milligramm megengedhető egy kilóban. Ráadásul a szakember szerint nem áll meg a Lidl azon kifogása sem, hogy ez csak "nyers" termékekre vonatkozik, mert a határértéket magára az élelmiszerre irányozták elő. Süth Miklós, az agrártárca főosztályvezetője azt mondta: ha a német hatóság fenntartja kifogását, akkor a lefoglalt árumennyiséget megsemmisítik. A magyar hatóságok egyébként biztosra mentek: zárolták a Little Man gabonafalatka azon gyártási tételeit is, melyekkel szemben egyelőre nem merült fel kifogás.(MH 12. old.)
Betiltott gabonapehely a Lidlnél
Megtiltották a Little Man Zimtinos Cinnamon-Breakfast gabonapehely forgalmazását az élelmiszerbiztonsági hatóságok, és elrendelték a termék visszahívását - írja a Magyar Hírlap.
Kisrepülő: kizárták a terrortámadás lehetőségét
Kizárta Michael Bloomberg New York-i polgármester, hogy terrortámadás történt volna Manhattanben, ahol egy kisgép helyi idő szerint szerda délután belecsapódott egy épületbe - írta az MTI csütörtök reggel.
Kisrepülő csapódott egy New York-i felhőkarcolóba (bővített)
Kisrepülőgép csapódott egy Manhattani felhőkarcolóba. A CIA bejelentése szerint nem terrorakcióról, hanem tragikus balesetről van szó. A rendőrség tájékoztatása szerint eddig két halottja van az esetnek, míg a tüzoltók csak egy áldozatról tudnak. Az amerikai hatóságok bejelentették, hogy több város fölé elővigyázatosságból vadászgépeket küldtek őrjáratozni. A Dow a hírre beszakadt, de még zárásra korrigált.
Kiskereskedők a leggazdagabb németek
Az Aldi diszkont-szupermarketlánc tulajdonosai, Karl és Theo Albrecht vezetik Németország leggazdagabb polgárainak listáját. A Manager Magazin havilap szerint fejenként 16-16 milliárd euró a vagyonuk. Az immár nyolcvanas éveikben járó fivérek 2001, a lista közzétételének kezdete óta őrzik vezető helyüket, magánéletükről szinte semmit sem tud a közvélemény, és nem jelennek meg a nyilvánosság előtt. (1971-ben, amikor elrabolták Theót, a család 3 millió dolláros váltságdíjat fizetett érte.) Az igencsak jómódú németek sorrendjében a Lidl-lánc tulajdonosa, Dieter Schwarz áll a második helyen 10,25 milliárd eurós vagyonnal, a harmadik a BMW- és Altana-részvényes Susanne Klatten, 7,75 milliárd euróval.
Az Aldi tulajdonosai a leggazdagabb németek
Az Aldi diszkont-szupermarketlánc tulajdonosai, Karl és Theo Albrecht vezetik Németország leggazdagabb polgárainak listáját.
Székesfehérvárra hozza fejlesztő központját a Preymesser
Székesfehérvárra hozza számítástechnikai fejlesztő központját az ipari logisztikai területen tevékenykedő s több magyar cégben is résztulajdonos német Preymesser-csoport, a Preymesser Hungária pedig mintegy 2 milliárd forint összértékű beruházással Fehérváron építi fel nemzetközi raktárbázisát – tudta meg a NAPI Gazdaság.
Minőségben hisz a hazai fogyasztó
Nem eredet alapján választ a magyar vásárló: jobban szereti az ismert márkát, fontos neki az ár–érték arány, viszont szereti a magyar élelmiszert. A vevők zöme nagyon jó minőségűnek tartja a hazait.