BUX 130916.32 0,92 %
OTP 40500 1,76 %

Keresés

10.
15.
08:55

Válságadó: a legnagyobb lánc megússza?

Lényegében hat társaság fizeti majd be a kereskedelmi láncokra kivetett adót. A legtöbbet a Tescóról gombol le a kormány, több mint tízmilliárd forintot, emellett a Spar és az Aldi több mint hatmilliárd, az Auchan, a Lidl és a Penny Market pedig három-, kettő-, illetve egymilliárd forintot meghaladó extra adóra számíthat - derül ki a lapunk által végzett számításból.

Szerző(k):
F. Emese Szabó
10.
14.
23:00

Hat lánc fizeti meg a kereskedők különadóját

Lényegében hat társaság fizeti majd be a kereskedelmi láncokra kivetett adót. A legtöbbet a Tescóról gombol le a kormány, több mint tízmilliárd forintot, emellett a Spar és az Aldi több mint hatmilliárd, az Auchan, a Lidl és a Penny Market pedig három-, kettő-, illetve egymilliárd forintot meghaladó extra adóra számíthat - derül ki a lapunk által végzett számításból. A kereskedelmi láncoktól összesen 30 milliárd forintot akar beszedni a kormány, ezt egy progresszív rendszer alapján osztaná szét a szereplők között, az adóalap a tavalyi árbevétel. Százmilliárd forint felett már ennek két százalékát kell majd befizetni a költségvetésbe - a tavalyi beszámolókat áttanulmányozva az derült ki, hogy összesen hat társaság mutatott ki ekkora árbevételt. Nem tartozik ebbe a körbe a magát legnagyobb üzletláncnak tartó CBA. A hálózat ugyanis nem egyetlen vállalat által irányított üzletek sokaságából áll - mint például a Spar -, hanem több önálló vállalkozásból. Vagyis maga a CBA Kft. mindössze a Tesco Zrt. árbevételének huszadát teszi ki, holott a boltok forgalma alapján nagyjából ugyanakkora árbevételtömegről van szó. Hasonló felépítésű a Reál hálózata is. (Ennek fényében nem számít túl kemény ígéretnek, hogy a CBA bolthálózatban nem emelik az árakat, amiről Fodor Attila, a CBA kommunikációs vezetője beszélt.)

Szerző(k):
F. Emese Szabó
07.
25.
23:00

Agrárpiaci zavarok, versenyhivatali vizsgálatok

A termelők gyenge alkupozíciójából és a termelés alacsony jövedelmezőségéből adódóan évről évre feltámadnak termékpiaci feszültségek, amelyek politikai csatározások színterévé válnak. Terítékre került már a meggy, a dinnye és az alma, valamint a tej alacsony felvásárlási ára is. Most a meggypiac 2008. évi gazdasági versenyhivatali (GVH) vizsgálatát vesszük szemügyre.

Szerző(k):
Németh Géza
05.
06.
23:00

Másfél millió forint forgalom egy négyzetméteren

A nemzetközi élelmiszer-kereskedelmi láncok egy négyzetméterre jutó forgalmában továbbra is az Auchan vezet a Lidl és a Cora előtt. A trióból viszont csak a Lidl tudta tavaly 10 százalék felett növelni az egy kereskedelmi négyzetméterre jutó bevételét - a Cora például majd 30 ezer forintot veszített az adott felületen. Az eddig a kilences lista végén álló Aldi megrázta magát, tavaly - a Nielsen adatai szerint - több 140 százalékkal növelte forgalmát, ami automatikusan feljebb nyomta a listán, ám az egy négyzetméterre jutó forgalma "csak" 120 százalék körül nőtt. Ettől függetlenül még így is a német keménydiszkont ugrott a legnagyobbat, s nagyon úgy tűnik - legalábbis a piackutató forgalmi adataiból -, hogy organikus növekedést az Aldi mellett csak a Lidl ért még el. A piac legnagyobb árbevételű lánca, a Tesco némi visszaeséssel tartja az egymillió forint feletti négyzetméterenkénti eladást - ez négy éve még 1,2 millió forint volt. A Tescón kívül a Profinál és a Coránál tapasztaltunk visszaesést a mutatóban, de ez egy négyzetméterre vetítve olyan csekély, hogy bőven benne van a hibahatárban. Már csak azért is, mert ma már a láncok nemcsak a hatékonyságukra utaló pénzügyi adatokat rejtik paraván mögé, hanem a működtetett kereskedelmi felület nagyságát sem szívesen árulják el. Nemcsak a Napi, sok esetben az elemzők is saját becsléseikre kénytelenek hagyatkozni, ugyanis a cégek az áruház teljes felületéről beszélnek, amiben a raktár is benne foglaltatik. A magyar láncok egy négyzetméterre jutó forgalmát a Napi meg sem próbálta feltérképezni, ugyanis még maguk a franchise-tulajdonosok sem tudják egész pontosan, hány négyzetméter a hálózat kereskedelmi felülete - van, hogy a boltos sem biztos üzlete méreteiben. Az elemzők szerint egyáltalán nem meglepő, hogy az Auchan vezet. A francia cég hosszú ideje nem lépett előre a hálózatfejlesztésben, így a forrásaiból nagyobb részt tudott marketingre fordítani, ami a kereskedelmi felület hatékonyabb kihasználását segíthette elő. Az Aldi és a Lidl a jelek szerint megtalálta a középutat a hálózat és a felületek hatékonyságának együttes növelésére. A Spar is kellemes meglepetés, hiszen sokan azt várták, hogy a Plus hálózat átvételével a cég mutatói romlanak. Ezzel szemben stabilizálódott az egy négyzetméterre jutó forgalma, s minden jel arra mutat, hogy a következő gazdasági évben már felküzdi magát az egy négyzetméterből több mint egymillió forintot kihozó cégek közé - hasonlóan az Aldihoz.

Szerző(k):
Hőnyi Gyula
04.
21.
23:00

Hatékonyabbá vált az Auchan, mint a Tesco

A 15 legerősebb napifogyasztásicikk-kereskedelmi lánc bruttó forgalma 3592 milliárd forint, ami a KSH által mért élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes termék 2009-es forgalmának 109 százaléka, illetve a kiskereskedelem (autó és üzemanyag-forgalom nélkül számolt) eladásainak 56 százaléka. A Nielsen által összeállított 15-ös kereskedelmilánc-lista azonban pontos képet aligha ad a napi fogyasztási cikkek (fmcg) piacának részarányairól, ugyanis a lajstromba vett cégek többsége ezek mellett iparcikkeket is forgalmaz. Egyes elemzői vélemények szerint a rangsor sem tekinthető kőbe vésettnek, ugyanis a top 5 magyar lánc gerincét nagykereskedelmi vállalkozások adják (házon belül), amelyekről nem tudni pontosan, hogy a forgalmukat összeadják-e a kisbolti forgalommal - ezzel például "duplázódhat" a kommunikált bevétel.

Szerző(k):
Hőnyi Gyula
02.
02.
23:00

Drágán lehet hirdetni a kereskedőknél

A beszállítói lobbi által korábban emlegetett több mint 80-féle, a kereskedők számára történt visszatérítésből (polcpénzből) 10-12 maradt a kereskedelmi láncok üzletszabályzataiban. Vélhetően ennyi sem marad, mert lapunk információi szerint a beszállítók által a kereskedőknek fizetendő logisztikai hozzájárulás, illetve elektronikus számlakövetés (EDI) díjai kikerülhetnek a listáról, holott korábban a gyártók ezekre rábólintottak. Az üzletszabályzatok szolgáltatási díjaiból kiderül, hogy van olyan kereskedelmi lánc, amelynek a szórólapjában egy egész oldal 12 millió forintjába kerülhet a gyártónak, míg egy országos szórólapban való fényképes megjelenés egymillióba "fáj". Van, ahol országos márkapromóciós csomagot is lehet vásárolni, ebben tévés hirdetés négy csatornán, óriásplakátkampány, egyoldalas magazinos és szórólapos megjelenés, bolti plakátolás és még kreatív tervek készítése is szerepel - mindez 18 millió forintért.

Szerző(k):
Hőnyi Gyula