Keresés

Amit nyerünk a réven, könnyen elveszthetjük a vámon

Írásunkban a 2011-es költségvetés hosszú távú GDP növekedésére gyakorolt hatását tekintjük át, majd próbáljuk számszerűsíteni. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzéseiben többször felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság potenciális növekedése az elmúlt évtizedben gyorsuló ütemben maradt el a régió többi országának teljesítményétől. Ennek elsődleges okát a munkaerő-piaci aktivitás és a vállalati beruházások alacsony szintjében jelöltük meg. A munkát terhelő magas adóék és a bőkezű szociális ellátórendszer következtében a magyarországi munkaerő-piaci aktivitás az utóbbi években a régióban messze a legalacsonyabb lett, miközben a makrogazdasági stabilitás hiánya a magyarországi eszközök kockázati felárait és így a tőkebefektetések elvárt hozamát emelte, tartósan alacsony beruházási rátát eredményezve. Korábbi eredményeink szerint a munkaerőpiacon jelen lévő problémák a régiós tapasztalatoknál lényegesen jelentősebb torzulásokat okoznak, mint a tőkepiacon meglévők. Bár az előző másfél évben a munkapiaci ösztönzőknél történtek kedvező irányú változások (a munkát terhelő adóék csökkentése, egyéb aktivitási ösztönzők erősítése), az ösztönzők vonatkozásában még mindig hátrányban állunk régiós versenytársainkhoz képest. Az előző évek stabilizációs csomagjai után a magyarországi befektetések régióhoz viszonyított kockázati felára némileg csökkent, azonban még mindig igen magas, ami továbbra is a gyors tőkefelhalmozást hátráltató tényező.

A büdzsé strukturális pozíciója romolhat

A 2010 őszén bejelentett kormányzati intézkedések alapvetően rajzolták át a költségvetési pályát. A második gazdasági akcióterv és a költségvetési törvényjavaslat nagymértékű átmeneti bevételnövelő intézkedések révén biztosítja 2010-2011-ben az éves költségvetési célok elérését, így az ESA-szemléletű költségvetési hiány eddigi legalacsonyabb szintjét érheti el. Az átmeneti bevételnövelés mellett azonban olyan tartós intézkedések is születtek, amelyek önmagukban a költségvetési hiány növekedését eredményeznék az adóbevételek csökkenése, valamint a kiadások emelkedése révén. Ez a fiskális impulzus jelenik meg a strukturális hiány emelkedésében is, azaz a hivatalos hiánymutatóval szemben a költségvetés tényleges alapfolyamatait mutató indikátor rosszabb helyzetet mutat. A jelentős átmeneti bevételeket összességében három módon használja fel a költségvetés: egyrészt a költségvetési hiány csökkentésére, másrészt az adócsökkentő intézkedések kompenzálására, harmadrészt pedig a korábban feltételezettnél magasabb kiadások fedezésére. A kormányzatnak a magán-nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos tervei az MNB elemzéseihez használt információs bázis lezárásáig nem voltak ismertek. November végére egyre több részlet vált ismertté a várható változásokkal kapcsolatban. Ennek hatásait a jegybank az inflációs jelentés alappályájába már nem tudta beépíteni, ezért itt a 2011-es költségvetési törvényjavaslatban szereplő implicit feltételezéseket vette figyelembe. Azt feltételezték, hogy 2011-ben és 2012-ben 530-530 milliárd forint tőkebevételre tesz szert az állam a magán-nyugdíjpénztári átlépésekből.

Az MNB hűtené az inflációs várakozásokat

A következő negyedévekben a nyers élelmiszerek áremelkedésének begyűrűzése, az ágazati különadók fogyasztókra való részleges áthárítása és a lakossági fogyasztás egyidejű emelkedése az infláció további gyorsulását okozza. Bár a gazdasági kibocsátás a következő években is elmaradhat potenciális szintjétől - az úgynevezett kibocsátási rés negatív marad -, de a gyorsuló növekedés mellett e hatás egyre kevésbé tompíthatja a rövid távon jelentkező költségsokkok második körös inflációs hatását. Így kamatemelés nélkül az infláció várhatóan még 2012-ben is a háromszázalékos cél fölött alakul.

Egyetlen tag tartotta volna az alapkamatot

Az MNB monetáris tanácsának (MT) tagjai a november 29-i ülésen kétféle verzióra voksoltak, a többség a 25 bázispontos emelés mellett döntött - derült ki a tegnap közzétett rövidített jegyzőkönyvből. A szigor mellett szavazott Bihari Péter, Csáki Csaba, Karvalits Ferenc, Király Júlia, Neményi Judit és Simor András, míg egyedül Bánfi Tamás tartotta volna az 5,25 százalékot. Az MT nagy többsége egyetértett abban, hogy az inflációs kilátások markánsan romlottak az utóbbi hónapokban, az inflációs várakozások beragadtak a négy-öt százalék körüli tartományba. A magasabb infláció irányába mutat az ágazati különadók áthárítása és a gazdasági növekedés magára találása. Többek szerint Magyarországgal kapcsolatban a kockázati megítélés további romlása tartós árfolyamgyengüléshez és magasabb inflációhoz vezethet. Emellett a monetáris szigorítással az MT az inflációs cél elérése iránti elkötelezettségét is jelezte, ugyanakkor a következő hónapokban további emelések lehetnek szükségesek. Volt olyan tanácstag, aki korábban olyan fenntartható gazdaságpolitikát valószínűsített, amelynek révén jelentős tőkebeáramlásra és a kockázati prémium csökkenésére volt kilátás, mindez kamatemelés nélkül is biztosította volna az inflációs cél elérését. E kedvező folyamatokra azonban az MT-tag már nem lát esélyt. A testület december 20-án tartja következő kamatos ülését.

A monetáris tanács pesszimizmusa további szigorítást hozhat

Mind az egyre magasabb inflációs kockázatok, mind a kockázati felárak romlása hozzájárultak ahhoz, hogy a jegybank monetáris tanácsa szigorított a novemberi kamadöntő ülésén. Amennyiben a költségvetés fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok fennmaradnak, és az inflációs kilátások sem javulnak, további kamatemelésre lehet sükség.

A svájci frankban van a legnagyobb kockázat

Amennyiben a szükséges reformok követik a kormány legutóbbi intézkedéseit, hosszú távon a gazdaság új alapokra helyezése a piacra is jótékony hatással lehet. Arról azonban már megoszlanak az elemzői vélemények, érdemes-e a jelenlegi szinteken részvényt vásárolni, kivéve a jó vételnek tartott Molt.

Idővel csökkenhet a magyar piac alulteljesítése

A Moody's leminősítése már régebb óta napirenden volt, így a külföldi alapkezelők nem értékelték meglepetésként a lépést - mondták el a Napi Gazdaságnak. Az elmúlt időszakban meghirdetett kormányzati intézkedések (különadók és "nyugdíjreform") rövid távon hozzájárulhatnak a hazai piac alulteljesítéséhez, ám amennyiben szükséges reformok követik, hosszú távon a gazdaság új alapokra helyezése a piacra is jótékony hatással lehet. Arról azonban már megoszlanak a vélemények, érdemes-e a jelenlegi szinteken részvényt vásárolni, kivéve a jó vételnek tartott Molt.

Ha jön az infláció, vegyél inflációkövető kötvényt

Új, a tbsz-számlákhoz igazított ötéves futamidejű inflációkövető kötvényt lehet vásárolni december 8-tól az Államkincstár fiókjaiban. Ez a befektetési forma változatlanul igen kedvezőnek látszik, különösen mivel az inflációs kockázatok éppen nőnek.

Karvalits: tovább nőhet az alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) álláspontja szerint a különadók áthárítása csak részleges lesz, a magyar gazdaságot ért, élelmiszerárak okozta sokk azonban sokkal jelentősebb, mint amire az elemzők számítanak - mondta Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke az MR1-Kossuth Rádióban. A jegybank úgy ítéli meg, hogy a következő hónapokban az infláció újra emelkedni fog, az októberi 4,2 százalékról év végén 4,5 százalék közelébe, és a jövő év első felében is 4-4,5 százalék környékén lesz. Ez azt jelenti, hogy további kamatemelések jöhetnek, de hogy ez milyen mértékű és sebességű lesz, azt a következő időszakban beérkező tényadatok határozzák majd meg. Az alelnök cáfolta, hogy az emelés a kormánynak küldött kemény üzenet lenne, az az inflációs kockázatokra adott monetáris politikai reakció, a cél pedig a pénzromlás ütemének belátható időn belül a 3 százalékos cél közelébe csökkentése.