A jegybank által alkalmazott technikai feltevések érvényessége esetén - az októberi szinten (5,25 százalék) rögzített jegybanki alapkamatot és átlagosan 274 forintos euróárfolyamot feltételezve - tovább gyorsulhat a gazdasági növekedés. Az erős exportbővülés mellett az élénkülő belföldi fogyasztásnak és néhány már bejelentett, nagy volumenű feldolgozóipari beruházásnak köszönhetően a növekedés szerkezete a korábbiaknál kiegyensúlyozottabb lehet.
Ismét emelkedő infláció, javuló konjunkturális környezet
A gyenge keresleti környezetben 2010. szeptemberig az infláció fokozatosan lassult. Bár a nyári forintgyengülés inflációs hatása továbbra sem érzékelhető, azonban a nyers élelmiszerek erősödő és egyre szélesebb körben megfigyelhető drágulása már számottevő inflációs tényezőként jelentkezett. A múltbeli tapasztalatok szerint a növekvő nyersanyagárakat a termelők rövid időn belül a feldolgozott termékek áraiban is érvényesítik, azonban ennek hatása az őszi hónapokban egyelőre még visszafogottnak tekinthető. Ez alapján azonban feltételezhetjük, hogy a nyers élelmiszerár-sokknak a feldolgozott élelmiszerek árába történő beépülése nagyobb részben még előttünk álló folyamat, ami a következő hónapokban már a maginflációt is ismételten emelkedő pályára állíthatja. Ráadásul a tényinfláció újbóli gyorsulása a lakosság inflációs várakozásait is kedvezőtlenül érinti, így megtörve az elmúlt két év csökkenő tendenciáját, a várakozások a háromszázalékos inflációs célt meghaladó szinten stagnáltak.
Az idei harmadik negyedévben tovább folytatódott a magyar gazdaság lassú kilábalása. A növekedést változatlanul a német exportkonjunktúrára alapozó feldolgozóipari értékesítések vezetik, ám az elmúlt negyedévben már néhány belföldre termelő ágazat teljesítményében is fordulatra utaló jelek mutatkoztak. A kiskereskedelem értékesítési adatai alapján a lakosság fogyasztási célú kiadásait az idei év második felében enyhe emelkedés jellemezheti, amit döntően a háztartások foglalkoztatási helyzetének és jövedelmi kilátásainak javulása indokol. A szigorú hitelfeltételek miatt az alacsony kapacitáskihasználtsággal működő vállalati szektor beruházási hajlandósága továbbra is rendkívül visszafogott. A konjunktúra élénkülésének kedvező hatásai már a munkapiacon is érzékelhetőek. Az év közepétől a foglalkoztatás lassú emelkedése figyelhető meg. Az aktivitás párhuzamos emelkedése miatt azonban ez egyelőre a munkanélküliség csökkenésében még nem jelentkezett.
Gyorsuló gazdasági növekedés, romló befektetői klíma
A következő hónapokban az élelmiszerárak emelkedése mellett a kormányzati intézkedések összességében árszintemelő hatásai is fokozatosan megjelennek, így az átlagos fogyasztói infláció 4,5 százalék közelében alakulhat. Mivel 2011 közepétől a költségsokkok közvetlen inflációs hatása fokozatosan kifut, az infláció ismét mérséklődhet. Ennek oka, hogy a gazdaság teljesítménye még a következő években is elmarad a potenciális szinttől, így a gazdaságban jelen lévő szabad kapacitások továbbra is a visszafogott bér- és áralakulás irányába hatnak. Az élénkülő belföldi kereslet mellett azonban ez a hatás várhatóan egyre tompábban jelentkezik, így az infláció még 2012-ben is a háromszázalékos cél fölött alakulhat.
Ami a növekedést illeti: tovább folytatódhat a gazdasági kilábalás. Ennek legfontosabb eleme a várhatóan továbbra is élénk exportnövekedés mellett az erősödő lakossági fogyasztás és néhány, az elmúlt hónapokban bejelentett nagy autóipari beruházás lehet. Az export volumene a következő években is közel két számjegyű bővülést mutathat, amihez a fő húzóerőt az ázsiai kereslet német exportkonjunktúrán keresztül érvényesülő hatása jelenti. E kapcsolatot fokozatosan tovább erősíti az eddig bejelentett nagy autóipari beruházások beindulása. Mivel a jövő évtől a belföldi kereslet is bővül, a várható növekedési pálya kiegyensúlyozottabbá válik. A háztartások fogyasztását a javuló munkapiaci feltételek és a kormányzat lakossági jövedelmeket élénkítő adóreformja együttesen növeli, miközben egyelőre még kiszámíthatatlan, hogyan hat a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása a lakosság viselkedésére. Az erősen eladósodott háztartásoknál a gazdasági-pénzügyi válság előtt felvett - döntően devizában denominált - hitelek továbbra is erős alkalmazkodási kényszert jelentenek.
A befektetői klímát rontó ágazati különadók számos vállalatot beruházási tervei módosítására késztethetnek. Ez, a szigorodó vállalati hitelkondíciók mellett, nagyban ellensúlyozhatja a bejelentett egyedi beruházások kedvező növekedési hatását. A növekedés 2012-ben még így is elérheti a 4 százalékot, amiben már fontos szerepet játszik az addigra várhatóan felépülő Mercedes-gyár növekvő aktivitása is.
Az élénk külső kereslet és tovább erősödő kivitel ellensúlyozhatja a belföldi kereslet fokozatos emelkedését, így a külkeregyenleg jelentős többlete várhatóan a következő években is fennmarad. A vállalatok javuló profitabilitása ugyanakkor a jövedelemegyenleg emelkedő hiányát vetíti előre. Így összességében a külső finanszírozási képesség fokozatosan csökken, ám a jövőben is erőteljes uniós transzfer révén a magyar gazdaság a következő években is nettó megtakarítói pozícióban maradhat.
A vállalati hitelfeltételeket továbbra is szigorú kondíciók jellemezhetik, a hitelkínálat erősödésére utaló jelek nem tapasztalhatóak. A hitelkereslet a reálgazdaság magára találását követően elsősorban az exportorientált ágazatokban növekedhet. A lakossági kereslet a következő év közepétől csak nagyon lassan élénkülhet, amire a bankszektor - a romló portfólióminőség és az ágazatot érintő jelentős különadók miatt - várhatóan csak késve reagál a kínálat bővítésével, így a bankrendszer aktivitása a következő években csak nagyon csekély mértékben támogathatja a növekedést.
A magas munkanélküliséggel jellemezhető munkapiacon továbbra is visszafogott bérnövekedésre számíthatunk. Míg a minimálbérhez közeli bérkategóriákban az OÉT bérajánlásai lesznek irányadóak, addig az átlagbéreknél magasabb fizetési kategóriákban alacsonyabb bérnövekedés valószínűsíthető. Ennek oka, hogy ezen bérkategóriákban a kormányzat szja-intézkedései jelentős adókiengedést tartalmaznak, így a nettó bérek érdemi növekedése visszafogott bérmegállapodások mellett is elérhető. Összességében a következő években a bérskála némileg szűkülhet.
A költségvetésben további intézkedések szükségesek a fenntarthatósághoz
Az inflációs jelentés információs bázisának november 22-i zárásáig ismertté vált, a parlament elé benyújtott kormányzati tervek bevételi oldalon jelentős változásokat mutatnak az elmúlt évtizedben megvalósított költségvetésekhez képest. Az eddig elfogadott törvények nyomán a következő években a munka adóterhelése nagyban csökken, miközben a kieső bevételeket részben néhány ágazat átmeneti megadóztatása, részben a magán-nyugdíjpénztári befizetések egészének és az ott felhalmozott vagyon egy részének költségvetésbe történő átcsatornázása biztosítja. A kormányzat költségvetési intézkedései hatására az idén és a jövő évben elérhetővé válnak a kitűzött hiánycélok. Problémát jelent viszont, hogy az ESA-célok teljesítése ellenére a költségvetés strukturális pozíciója az intézkedések hatására romlik, így további intézkedések szükségesek a költségvetési egyenleg hosszabb távú fenntartásához.
A magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakításáról az elmúlt napokban megismert kormányzati tervek az alappályában feltételezettnél is erősebb ösztönzőket eredményezhetnek az állami nyugdíjpénztári rendszerbe történő visszalépésre. Ez alapján a végső visszalépési arány közel 100 százalékos is lehet. Ez esetben a 2011. évi, ESA-módszertan szerint számított egyenleg - a magán-nyugdíjpénztári vagyon elszámolása miatt - több mint 6 százalékos többletet is mutathat, azonban a 2012-es hiányszámok már ismét kedvezőtlenebbek lehetnek az eurózóna-csatlakozáshoz megjelölt három százaléknál.
Az szja-rendszer átalakítása hosszabb távon javítja a potenciális növekedést, elsősorban a munkaintenzitást növelő hatásai miatt, miközben a foglalkoztatást csak kissé emeli. Ugyanakkor az szja-reform finanszírozására használt intézkedések akár tartósan is ronthatják a befektetői bizalmat, ami a munkapiaci oldalról jelentkező növekedési többlet érdemi részét felemésztheti. Mindezek nyomán egyelőrenem számítunk a potenciális növekedés számottevő javulására.
