Külföldön a jegybankok által a gazdaságokba pumpált hatalmas mennyiségű pénzösszegek miatt tart sok szakember az infláció felpörgésétől, nálunk pedig a kormányzat az inflációs cél emeléséről beszél. Ráadásul némelyik folyamat a gazdaságunkban - például az új különadók egy részének valószínű áthárítása a fogyasztókra vagy a forint relatív gyengesége - szintén inflációgerjesztő hatású lehet. Ilyen körülmények között mindenképpen racionális megoldás, ha hosszú távú megtakarításaink egy részét inflációkövető állampapírba fektetjük, ekkor ugyanis megtakarításunk védve van a pénzromlás ellen. Ezek a papírok ráadásul többet fizetnek, mint az infláció, és tbsz-számlákra helyezve azokat az adót is meg lehet velük spórolni.
A Prémium fantázianévre hallgató hazai állampapírok névértéke ezer forint, a legtöbb egyéb állampapírnál alacsonyabb. Működésük egyszerű: évente egyszer fizetnek kamatot, amelynél egy meghatározott hónap év/év inflációs rátájához hozzáadnak egy kamatprémiumot. Az új kötvénynél - jelzése 2015/I - az októberi inflációs rátát növelik meg három százalékpont felárral, ezért az első év kamata 4,2+3, azaz 7,2 százalék lesz éves szinten. Lehet, hogy van a piacon ennél jobb akciós kamat, de nem sokkal, és az nem nyújt védelmet öt évig az infláció ellen. A papír december 8-tól lesz kapható, és 2015. december 8-án fog lejárni.
Ha valaki rövidebb futamidőre vágyik, kapható jelenleg egy másik, a nyáron bevezetett hasonló kötvény is, a 2013/J, amelynek lejárata 2013. augusztus 26-ára esik, és valamivel alacsonyabb, kereken évi hétszázalékos kamatot fizet az első éve után, a júliusi inflációs ráta alapján. Ez ugyan jóval rövidebb idő, mint ami a tbsz-számlák kamatadó-mentességének kihasználásához kell, de a befektető egyébként sem menekül meg attól, hogy befektetéseinek kezelésével törődjön. Még egy ötéves kötvény esetében is intézkednie kell a befolyó kamatok újrabefektetéséről, hiszen a tbsz-számláról az adókedvezménytől vagy -mentességtől való elesés nélkül nem vonhat ki pénzt a határidő lejárta előtt.
A Kincstárnál levő tbsz-számlák is alkalmasak azonban arra, hogy befektetéseinket átstrukturáljuk vagy összetett értékpapírcsomagot hozzunk létre többféle papírból. Fix kamatozású rövid futamidejű kincstárjegyek és többéves, akár 15 éves államkötvények is kaphatók ott, sőt létezik olyan változó kamatozású papír, a 2015/B, amelynek kamatát a három hónapos diszkontkincstárjegyekhez igazítják. Jelenlegi kamatozása ugyan szerény, 5,24 százalék az ÁKK adatai szerint, de ha az állampapírhozamok nagyon megugranak, akkor kedvező vétel lehet belőle. Ha pedig az infláció relatíve szerény marad, akkor az inflációs kötvényt is lekörözheti, tehát jó kiegészítője lehet egy többelemű kötvényportfóliónak.
A Kincstárnál kapható papírok aktuális eladási és visszavételi árfolyamát naponta nyomon lehet követni az Államadósság Kezelő Központ internetes oldalain. Minden értékpapírra jegyeznek vételi árfolyamot is, az inflációkövető lakossági kötvényekre például a névérték alatt két százalékponttal. Az eladásuk egyébként névértéken történik, plusz a felhalmozott kamatok.
A Kincstár rendszerének hatalmas előnye, hogy a számlavezetés és a tranzakciók nagy többsége, például a készpénzfelvétel vagy az átutalás is teljesen ingyenes, vagy legalábbis olcsó (a transzferálás 500 forint). Ezenkívül már webes felületen és telefonon is elintézhetjük a legtöbb teendőt, ami megkönnyíti például a befolyó kamatok újrabefektetését. De lehet automatikus újrabefektetési megbízást is adni.
Azért a Kincstár rendszerében túl gyakran cserélgetni a papírokat, főleg ha hosszú futamidejűek, biztosan nem éri majd meg, az alkalmazott árrések miatt. Az említett, kincstárjegyhez kötött kamatú kötvénynél csak egy százalékpont a marzs, az inflációkövetőknél kettő, de egy tízéves fix kamatozású papírnál például majdnem hét százalékkal alacsonyabb a vételi ár az eladásinál. (Tehát ha megveszünk egy ilyen kötvényt és másnap ugyanott eladjuk, ennyit veszítünk.)
Ami az árképzést illeti, a fix kamatozású papírokat a kisbefektetők felé "kiskeráron", 0,3-0,7 százalékponttal alacsonyabb hozammal értékesítik, mint ahogyan az a nagy tételes kereskedelemben a bankok között kialakul. (Ez utóbbit mutatják a referenciahozamok.) Emiatt nem mindig versenyképesek a jobb banki ajánlatokkal vagy banki kötvényekkel, ez lehet a legfontosabb oka annak, hogy a többi lakossági állampapír állománya folyamatosan csökken, csak az inflációkövetőké gyarapszik.
