A 2010 őszén bejelentett kormányzati intézkedések alapvetően rajzolták át a költségvetési pályát. A második gazdasági akcióterv és a költségvetési törvényjavaslat nagymértékű átmeneti bevételnövelő intézkedések révén biztosítja 2010-2011-ben az éves költségvetési célok elérését, így az ESA-szemléletű költségvetési hiány eddigi legalacsonyabb szintjét érheti el. Az átmeneti bevételnövelés mellett azonban olyan tartós intézkedések is születtek, amelyek önmagukban a költségvetési hiány növekedését eredményeznék az adóbevételek csökkenése, valamint a kiadások emelkedése révén. Ez a fiskális impulzus jelenik meg a strukturális hiány emelkedésében is, azaz a hivatalos hiánymutatóval szemben a költségvetés tényleges alapfolyamatait mutató indikátor rosszabb helyzetet mutat. A jelentős átmeneti bevételeket összességében három módon használja fel a költségvetés: egyrészt a költségvetési hiány csökkentésére, másrészt az adócsökkentő intézkedések kompenzálására, harmadrészt pedig a korábban feltételezettnél magasabb kiadások fedezésére.
A kormányzatnak a magán-nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos tervei az MNB elemzéseihez használt információs bázis lezárásáig nem voltak ismertek. November végére egyre több részlet vált ismertté a várható változásokkal kapcsolatban. Ennek hatásait a jegybank az inflációs jelentés alappályájába már nem tudta beépíteni, ezért itt a 2011-es költségvetési törvényjavaslatban szereplő implicit feltételezéseket vette figyelembe. Azt feltételezték, hogy 2011-ben és 2012-ben 530-530 milliárd forint tőkebevételre tesz szert az állam a magán-nyugdíjpénztári átlépésekből.
Idén a költségvetési alapfolyamatok némileg kedvezőtlenebbül alakulnak az MNB korábbi várakozásánál. A beérkező adatok önmagukban a korábban számítottnál magasabb deficit felé mutatnak. Elsősorban a társasági adóbevételek maradtak el a prognózistól, valamint a költségvetési szerveknél továbbra sem kezdődött meg a nominális kiadások leszorítása, így az ezekre vonatkozó előrejelzést a jegybank a magasabb hiány irányába módosította. Az ágazati különadók és a magán-nyugdíjpénztári járulékok átmeneti költségvetési elszámolása ezzel szemben a GDP mintegy egy százalékával javítja a költségvetés egyenlegét, így az ESA-hiány - jelentős bizonytalanság mellett - a GDP 3,8 százaléka körül alakulhat.
Jövőre a GDP 2,7 százalékára csökkenhet az ESA-szemléletű költségvetési hiány, amelyet leginkább két, ellentétes költségvetési hatású intézkedés befolyásol. Életbe lép az szja-rendszeren keresztül történő nagymértékű és tartós adókiengedés, amelynél azonban erősebb a magán-nyugdíjpénztári rendszerrel kapcsolatos intézkedések átmeneti egyenlegjavító hatása. Utóbbinak egyik része a magán-nyugdíjpénztári járulékok átcsatornázása, másik része az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépéshez kapcsolódó egyszeri tőkebevétel.
Az ESA-hiány 2012-ben a GDP három százaléka körül alakulhat. A hiány emelkedésének oka, hogy a magánnyugdíjpénztárban maradók járuléka már nem kerül a költségvetésbe, valamint a jegybank arra számít, hogy a pénzintézeti különadó mértéke a felére csökken. Az szja-rendszerben kiengedést jelent az adóalap törvénybe foglalt további csökkentése, amit ellensúlyoz az adójóváírás részleteiben nem ismert, de az előrejelzésben feltételezett további szigorítása. A hiánynövelő hatásokat a gazdaság ciklikus helyzetének javulása és a kiadások korlátozott emelkedésére vonatkozó feltételezés nagyrészt ellensúlyozza.
Az átmeneti intézkedések (ágazati és pénzintézeti különadók hosszú távon várható szintje feletti része, a magánnyugdíjpénztárban maradó tagok járulékainak ideiglenes költségvetési elszámolása, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagok állami nyugdíjrendszerbe történő visszalépéséből származó költségvetési tőkebevétel) nélkül számított strukturális hiány jelentősen emelkedik az MNB augusztusi előrejelzéséhez képest - elsősorban az szja-csökkentés nyomán. Az átmeneti intézkedések következtében az ESA-szemléletű költségvetési hiány 2011-2012-ben a GDP 4 százaléka körüli strukturális szintje alá kerülhet, hosszabb távon azonban további intézkedések nélkül e magasabb hiányszint felé konvergálhat. Így annak érdekében, hogy 2012 után is megfeleljen a költségvetés a maastrichti kritériumnak, újabb lépésekre lehet szükség, ezt valószínűsíti a társasági adó 2013-ra tervezett csökkentése is.
