Rohanjunk bevásárolni? Meglepetésre készülhet a kormány
Jövőre kell utoljára szektoradót fizetniük a magyar cégeknek − áll a jövő évi költségvetés tervezetében. A hír így önmagában nem jelent meglepetést, vannak azonban elemzők, akik továbbra sem hisznek a különadó kivezetésében.
Még mindig kifelé tartanak a magyar vagyonok
Elsősorban stabilitás, a jelenleginél sokkal nyugodtabb környezet lenne szükséges ahhoz, hogy a legnagyobb vagyonnal rendelkező magyarok pénzüket minél nagyobb arányban ebben az országban kezeltessék − mondta el lapunknak két meghatározó privátbank szakembere.
Rosszul járhatnak a magyar IT-sok
Az IT-szektort ugyan nem érte el a globális gazdasági válság, a magyar különadók azonban - annak ellenére, hogy közvetlenül nem érintették - alaposan helyben hagyták az ágazatot. Tovagyűrűző hatása pedig az lehet, hogy lemaradhatunk az IT-fejlesztések legújabb hullámáról.
A pénztári vagyon mára a költségvetés pillérévé vált
A magán-nyugdíjpénztári (mnyp) vagyonból − a reálhozam és tagdíj-kiegészítés kivételével − a kormányzati szektor 2677,7 milliárd forintot, illetve 32,0 milliárd forint ezzel kapcsolatos egyéb bevételt számolhatott el az első félévben. Mindez 8464 milliárdra növelte a bevételi oldalt és 1941 milliárdra a többletet − derül ki a KSH tegnap publikált adataiból. Az eredményszemléletű módszertan szerint enélkül a hiány 769,3 milliárd forint, azaz a GDP 5,5 százaléka lett volna. Az mnyp-vagyon nélküli összeg 25,4 milliárd forinttal magasabb lett volna, mint egy éve volt, amely azonban így is a hozzáadott termék arányában 0,1 százalékpontos csökkenéssel egyenértékű.
Járai: ezen az úton kell mennünk, legalább három évig
Strukturális reformok nélkül a költségvetési kiadásokat nem lehet már tovább csökkenteni - vélekedett Járai Zsigmond, aki szerint a biztonság kedvéért további adónövelésekre is szükség volna.
Legtöbbször kartellezés miatt bírságolt tavaly a Gazdasági Versenyhivatal
A kartellek elleni fellépés és a sérülékeny fogyasztók − a betegek és a pénzügyi problémákkal küzdők − védelme állt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) múlt évi tevékenységének középpontjában − mondta Juhász Miklós, a hivatal elnöke az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén. A GVH tavaly 10,5 milliárd forint bírságot szabott ki, ebből 9,6 milliárd volt a kartellbírság, ennek döntő részét a malom- és a vasúti kartell tagjai fizették. Az elnök külön felhívta a figyelmet a GVH fogyasztói csoportok tevékenységével, illetve az egyoldalú banki szerződésmódosításokkal kapcsolatos vizsgálataira. 2005 óta fogyasztói csoportok esetében 17 ügyben 23 társaságot bírságoltak meg 163 millió forintra, és a GVH szükségesnek tartja a fogyasztói csoportok jogszabályi szabályozását. A vitában Józsa István bizottsági alelnök kifogásolta, hogy a jelentés nem tér ki a kormány olyan intézkedéseire, mint a hatósági árak bevezetése, a különadók, valamint a visszamenőleges jogalkotás. Volner János (Jobbik) alelnök azt javasolta, hogy a GVH tegye közzé a jogszabálytervezetekre adott véleményét. A bizottság az MSZP-s képviselők tartózkodásával általános vitára alkalmasnak minősítette a GVH múlt évi tevékenységéről szóló beszámolót. A fogyasztóvédelmi bizottság is támogatta a jelentést.
Új fenyegetés éri Magyarországot?
A Merrill Lynch elemzése szerint egyre vonzóbb a török részvénypiac és a kisebb növekedést felmutató országok tőzsdéiről is inkább oda áramolhat a tőke. Magyar szakértők szerint viszont egész más fenyegeti a hazai értékpapírpiacot.
A különadók nem segítik a fejlődést
Örvendetes, hogy a magyar kormányzat felfedezte magának a középosztályt − nyilatkozta Reinhold Schulte, a Signal Iduna német biztosítási konszern elnök-vezérigazgatója. Az európai biztosítási ipar egyik legtekintélyesebb személyisége szerint az elmúlt évek megmutatták, hogy a gazdasági sikerhez több magánkezdeményezés és kevesebb állam kell − a válságban Németország erejét a kis- és középvállalatok adták. A magáncégek − így a biztosítók − hordozzák magukban a fejlődés lehetőségét, ők azok, akik munkahelyeket teremtenek. Erős középosztály csak akkor lehet, ha ezeket a magáncégeket hagyják fejlődni, nem raknak többletterheket a nyakukba − hangsúlyozta a Schulte azon a fogadáson, amelyen a Signal Biztosító ünnepélyes keretek között búcsúztatta Filvig István korábbi elnök-vezérigazgatót, aki 19 éve, a társaság megalakulása óta irányította a társaságot. Filvig István több mint egy évtizeden keresztül volt tagja a Magyar Biztosítók Szövetsége elnökségének, s több alkalommal a szövetség elnöki posztját is betöltötte. A nyugállományba vonult Filvig Istvánt Kálózdi Tamás váltotta a Signal élén.
Széles Gábor is átállt a bírálókhoz
Bírálja a kormány eddigi gazdaságpolitikáját Széles Gábor üzletember, szerinte 2000 milliárd forintot rosszul használt fel a politika, ezt a pénzt gazdaságfejlesztésére kellett volna költeni.
Új eszközökkel növelné piaci részesedését a Tv2
ozicionálják újra a Tv2 márkát, s már ennek szellemében készült el a csatorna őszi műsorstruktúrája, miközben megújul a televízió képernyős arculata is − mondta a hétfői sajtótájékoztatón Simon Zsolt. A televízió vezérigazgatója szerint erős nézettségi és reklámpiaci verseny jellemzi az idei évet. A gazdasági nehézségek és a különadók miatt várhatóan 12 százalékkal szűkül a televíziós reklámpiac, sőt még jövőre is mérséklődés várható. A Tv2 célja, hogy visszaszerezze azt a reklámpiaci részt, ami nézettsége alapján \"járna\" neki. A televízió elmúlt évi vesztesége meghaladta a kétmilliárd forintot, így végső soron az a cél, hogy megfordítsák ezt a trendet. Ezt részben a Tv2 piaci részesedésének növelésétől, új − a médiatörvény által életre hívott −, spotokon kívüli bevételi források megnyitásától, a fizetős webtartalmaktól várja. Ezek mellett költségmegtakarításra is készül a csatorna, részben a műsorok gyártásának kiszervezésével, amit egy tendereztetés előzne meg. Létszámcsökkentés is várható a jelenleg 380 főt foglalkoztató Tv2-nél, erről folynak egyeztetések a szakszervezettel, ezért a vezérigazgató nem kívánta elárulni a Napi Gazdaságnak, hogy milyen mértékű karcsúsítás várható. Simon Zsolt azt azonban hangsúlyozta, hogy a karcsúsítást elsősorban nem is a költségracionalizálás miatt tartja szükségesnek, hanem azért, hogy rugalmasabb legyen a szervezet, ami aztán magával hozhatja az alacsonyabb költségeket is. Simon Zsolt szerint az előbbiek eredményeként 2012-től indulhat el egy pozitív tendencia a Tv2-nél, amikortól új értékesítési stratégiát is bevezetnek, amitől a piaci részesedés növelését várják.
