Simor: még egy évtizedig nem lesz moderált az államadósság
Az MNB technikai kivetítése szerint 2026-ra csökkenthez az adósság a maastrichti 60 százalék alá. A Széll Kálmán 2.0 kiigazító hatása 2015-től lesz érzékelhető.
A kormány kitart a távközlési adó mellett
A Magyar Telekom, a Telenor Magyarország és a Vodafone Magyarország arra kéri a magyar kormányt, hogy vonja vissza a távközlési adóról szóló törvénytervezetet és iparági egyeztetések segítségével dolgozzon ki az ország versenyképességét nem veszélyeztető, konzisztens és fenntartható javaslatot azon ígéret szellemében, hogy 2013-tól kivezetik az ágazati különadókat − adta hírül tegnap közös közleményben a három szolgáltató. A cégek szerint az elmúlt hónapokban a kormányzat többször is ígéretet tett az ágazati különadók kivezetésére, ennek ellenére most, rövid határidővel gyakorlatilag megduplázza a távközlési szektor adóterheit, és csak a távközlési társaságokat sújtja. Az országgyűlés elé pénteken délután benyújtott távközlési adójavaslat a teher megfizetésére a szolgáltatókat kötelezi júliustól, noha az iparági egyeztetéseken az előfizetőket érintő fogyasztási adó tervezetét ismertette a kormányzat, és a Széll Kálmán terv 2.0-ban is ilyen adó szerepelt.
Az NGM szerint javul a távközlési szektor adópozíciója 2013-tól
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint némiképp javul a távközlési szektor adópozíciója 2013-tól.
Ilyen még nem volt - itt az Mtelekom, a Telenor és a Vodafone közös közleménye
A Magyar Telekom, a Telenor Magyarország és a Vodafone Magyarország megdöbbenéssel értesült arról, hogy a Kormány a korábban ismertetett tervekhez képest alapjaiban változtatta meg az általa az Országgyűlésnek beterjesztett távközlési adóról szóló törvényjavaslatot - írja a három cég közös közleményben.
Megkésve védenék érdekeiket a magyar kiskereskedők
A Coop és a CBA által esetlegesen tervezett új kereskedelmi érdekvédelmi szervezet megalakítása nem új ötlet. Információink szerint a kormányzat korábban már próbálkozott a szervezeteknél, így az Áfeosznál és a Kisosznál is, végül azonban nem vezettek eredményre a törekvések. A cél az lett volna, hogy egy kifejezetten magyar kis- és közepes, esetleg mikrovállalkozásokat tömörítő kereskedelmi szervezetet hozzanak létre, erős lobbierővel.
Hernádi: valóban kiszáll a Mol a Nabuccóból
A különadók kivezetése és a Robin Hood adó megduplázódása Hernádi Zsolt szerint egyszerűsödés és a költségvetés jelenlegi helyzetében érthető, ráadásul még a részvényesek számára is jobb.
Duplán adózhatnak az energiacégek
A kormány az eredeti terveknek megfelelően idén kivezeti az energiaszektorra tavaly kivetett ágazati különadót, amelyből a költségvetés tavaly 99 milliárd forint bevételhez jutott. Az energiaellátók 2009-ben bevezetett jövedelemadója (az úgynevezett Robin Hood-adó) viszont fennmarad, ráadásul a kulcsa 8-ról 16 százalékra emelkedik, illetve a terhet a korábbitól \"kismértékben eltérő alapra\" vetnék ki − \"egyes további közműszolgáltatásokra\" is kiterjesztenék. Az adónemet eredetileg 2009-re és 2010-re vetették ki és tavaly megszűnt volna, a kormány azonban a folytatás mellett döntött, de 2013-tól kivezette volna ezt a terhet.
Adóemelésekkel foltoznák be a költségvetési lyukakat
Továbbra is tartja az idei 2,5 és a 2013-as 2,2 százalékos GDP-arányos hiánycélt az Orbán-kormány, ezért még az idén 155 milliárd forintos kiigazításra kerül sor, amit jövőre további 567−655 milliárd forintos követhet.
További durva megszorítások jönnek - itt a Széll Kálmán Terv 2.0
A kormány továbbra is tartja az idei 2,5 és a 2013-as 2,2 százalékos GDP-arányos hiánycélt ennek érdekében még az idén 155 milliárd forintos kiigazításra kerül sor, amit jövőre további 567-655 milliárd forintos kiigazítás követ. Jön a tranzakciós adó, a telefonadó, az új biztosítási adó, nő az energiacégek adóterhelése. A kormány kiadások csökkentését ígéri a gyógyszerkasszában és a közszférában. A program leszögezi, Magyarország nem rendelkezik céldátummal az euró bevezetésére.
Már kilencven százalékon a költségvetés hiánya
Márciusban további 230,9 milliárd forinttal nőtt az államháztartás hiánya, így a negyedév végén a deficit már 517,5 milliárd forintra rúg, ami az éves terv 89,9 százaléka - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A költségvetés minden évben fejnehéz, de arányaiban ilyen magas még soha nem volt a hiány az éves tervhez mérve.
