Magyarország azért került válságba, mert adósságállománya olyan szintet ért el, ami a piacok szemében sebezhetővé tette az országot. Azt is figyelembe kell venni, hogy egy ilyen magas állományt nem lehet egyik évről a másikra lecsökkenteni - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Költségvetési Tanács tagja az Állami Számvevőszék \"Államadósság és Gazdasági Növekedés\" című konferenciáján.
A jegybank elnöke az államháztartás középtávú pozíciójáról készített MNB-elemzést mutatta be, és kifejtette, hogy a gazdasági fejlettségi szinthez képest magas a magyar adósság. \"Az elmúlt 10 évben a kamatok trendszerűen csökkentek, elsősorban a külföldi monetáris lazításból adódóan\" - mondta Simor András.
A jegybank elnöke az adósságkivetítés bemutatásakor ismertette a technikai feltételeket és paramétereket, majd aláhúzta, hogy a technikai kivetítés nem tekinthető előrejelzésnek. \"Ez azt jelenti, hogy nem a legvalószínűbb, hanem a változatlan gazdaság- és szakpolitikák feltételezése mellett várhatóan megvalósuló hiány- és adósságpályát mutatjuk be. Mivel 15 évről beszéltünk, így a makrogazdasági és gazdaságpolitikai bizonytalanságok kumulálódnak\" - tette hozzá.
Az MNB kivetítése szerint a jelenlegi, historikus minimumáról növekedhet az adósság implicit kamata, a válság előttinél tehát tartósan magasabb finanszírozási költségekre kell felkészülni.
\"Kivetítésünk eredményei szerint a 2011 végén 80 százalék feletti GDP-arányos államadósság 2026-ra 60 százalék alá mérséklődhet\" - ismertette a kitekintést eredményét Simor András, aki szerint az Alaptörvényben megfogalmazott 50 százalékos adósságráta 15 éven belül történő eléréséhez további lépések szükségesek. \"Ehhez vagy tartósan magasabb növekedésre, vagy a befektetők bizalmát erősítő, alacsonyabb finanszírozási költséget biztosító lépésekre, vagy további fiskális egyenlegjavításra van szükség\" - mondta.
\"A Széll Kálmán Terv 2.0 intézkedései tartósan - 2015-től évente 1,4 százalékkal - javítják az államháztartás elsődleges egyenlegét, így kulcsfontosságúak az adósságráta csökkentése szempontjából\" - fejtette ki a jegybank elnöke. A modell szerint a különadók kiesése, a fél-szuperbruttó megszüntetése és az EU források csökkenése, illetve új kiadások - így a pedagógus életpálya-modell - az államháztartási egyenleg átmeneti visszaesését okozzák. Középtávon ugyanakkor a nyugdíjrendszer reformjai nagymértékben javítják az egyenleget.
Simor András elmondta, hogy modelljük szerint a növekedés fél százalékos változása 3,4 százalékponttal, a finanszírozási költség 1 százalékpontos eltérése 3,9 százalékponttal térítheti el a 2026-as adósság GDP-arányos szintjét az alappályától.
