Keresés

Tartós növekedésre ítélt a közép-kelet-európai régió

„Minden piacon azzal a termékkörrel jelenünk meg, amivel helyben sikereket érhetünk el” – ad rövid összegzést az akvizíciós tervek mozgatóiról Bill Cary, a Budapest Bankot is tulajdonló GE Money Európáért, Közép-Keletért és Afrikáért felelős elnök-vezérigazgatója. A szakember szerint meglepő, de például Oroszországban a tradicionális lakossági hiteltermékek – személyi hitel, hitelkártya – mellett komoly lehetőségként élik meg a kis- és középvállalkozói szegmens kiszolgálását is, ami például a másik dinamikusan fejlődő országban, Ukrajnában egyelőre nem lehet célterület. Oroszország mint piac nagyban eltér a többi kelet-közép-európai bankpiactól – vélekedik André Bergen, a K&H Bank tulajdonosának, a KBC-csoportnak a vezérigazgatója, aki szerint a gazdasági kapcsolatok élénkülése miatt záros határidőn belül minden európai pénzintézet számára fontos lesz, hogy ügyfeleit kövesse az orosz bankpiacra. „Az Oroszországban pozíciót kiépítő bankok természetszerűen csak egy kis részt tudnak kiszakítani egy nagy piacból, ugyanakkor az országban rejlő növekedési potenciál jóval nagyobb, mint bármely más célországban” – állítja a belga szakember. A kétszintű hazai bankrendszer megalakulásának huszadik évfordulóján a Magyar Bankszövetség által rendezett konferencián előadó két bankár egyöntetű véleménye, hogy cseppet sem számít, hogy a szűkebben vett régiónkban, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon az új területekhez képest lényegesen kisebb a profitabilitás, a növekedési lehetőségek ugyanis még mindig sokkal nagyobbak, mint Nyugat-Európában. A KBC-csoport csoportszinten 18 százalék feletti tőkearányos nyereséget (ROE) vár el – ennél a magyar leánybank jobban teljesít majd az idén –, míg a részvényesek részéről az elvárás 12 százalékos egy részvényre jutó éves átlagos növekedés. Bill Cary elmondta: a GE 10–15 százalékos éves átlagos növekedésre számít leánybankjainál, ami ebben a régióban szerinte tartható. Nem lehetünk telhetetlenek: ha egy bank évről évre messze túlteljesíti a GDP-növekedés szintjét, az ütem előbb-utóbb lassulni fog – indokolja André Bergen, miért rövidlátó az a tulajdonosi elvárás, amely mindig az előző növekedési szintet tekinti bázisnak. A nyereségesség amúgy is csak egy mutató: a KBC például nyugodt lehetne, ha csak saját háza körül sepregetne, hiszen a bankcsoport profitjának 50 százaléka még mindig Belgiumból származik. Erős a verseny ezeken a piacokon, de – miként azt a két bank eltérő profilja is jelzi – mindig lehet új területeket találni. A K&H például nagy reményeket fűz a bankbiztosítói modellhez. André Bergen szerint csak látszat, hogy nem túl határozott a próbálkozás: a piac egészére igaz, hogy a lakosság kevesebb pénzügyi terméket vesz igénybe, mint a nyugati országokban. Ha viszont a keresztértékesítési adatokat nézzük, látható, hogy a K&H jó lóra tett: míg Belgiumban a banki ügyfelek 42–44 százaléka vásárol valamilyen biztosítási terméket is a KBC-csoporttól, addig Kelet-Közép-Európában és így Magyarországon az ügyfelek 70–90 százalékát meg lehet győzni erről. Bill Cary szerint a GE Moneynak bevált a lakossági és a kis- és középvállalkozások mind teljesebb kiszolgálását kitűző stratégiája. Álláspontja szerint Magyarországon hosszú távon fenntartható, hogy a két részterület 50-50 százalékban járuljon hozzá a bankcsoport jövedelméhez. A cél az – hangsúlyozta az amerikai szakember –, hogy a Magyarországon jól bevált teljes körű lakossági és kkv-banki kínálatot a régió minden GE-érdekeltsége kínálni tudja, a fejlesztésben, betanításban komoly feladatok hárulnak a Budapest Bank szakembereire is.

Tavaszi nyereményeső a Malév-Citibank hitelkártyával

Aki 2007. május 1. és június 30. között igényel Malév-Citibank hitelkártyát, New Yorkba, Torontóba vagy Bangkokba 2 fő részére oda-vissza útra szóló repülőjegyet vagy hitelkártyáján 200 000 forintos jóváírást nyerhet. Feltétel, hogy a Budapest XIII., Váci út 35. szám alatti Citibank-fiókban kiállított, pénzzel teli földgömbben elhelyezett összeg nagyságát kell megtippelni. Az összeghez legközelebb tippelő első 5 hitelkártya-igénylő választhat a nyeremények közül. A kiállított földgömbről közvetített kép, az akció pontos részletei és a feltételek megtekinthetők a www.citibank.hu weboldalon.

Hitelkártyával dőzsöl a magyar

Hiába drága kölcsön a hitelkártya használata Magyarországon, rohamosan nő az ilyen plasztikok száma.

Erősödő vállalkozói kártyahitel

Folyamatosan erősödik a Budapest Bank (GE Money Bank) által kínált üzleti kártya szerepe a hazai kis- és közepes vállalkozások piacán, erőteljes konkurenciát támasztva a Széchenyi kártyának, amelynek kamattámogatása nemrég egy százalékkal csökkent.

Pénzmorzsák

Hitelkártya és betétmix az Erstétől Május 15-étől az Erste Bank új betéti terméket ajánl a hitelkártya-birtokosoknak. A ráadás betét lekötési időszaka 2007. május 15-étől visszavonásig tart, a minimum 500 ezer forintot 3 hónapra kell a betétben elhelyezni, és – mint megannyi új konstrukcióban – feltétel az is, hogy a pénz ne régebbi betétből érkezzen. A konstrukció kamata az első 3 hónapos periódusra évi 7 százalék, amihez évi 3 százalék ráadás kamat járul, ha az ügyfél a betét első periódusának végén rendelkezik hitelkártyával és a lekötés alatt bármilyen módon legalább négy alkalommal használja is a plasztikot, összesen minimum 50 ezer forint értékben. Az új hitelkártyák igénylésekor az akció során nincs szükség közüzemi számla benyújtására, továbbá a bank elengedi az újonnan igényelt hitelkártyák első éves kártyadíját a főkártya és a társkártya esetében egyaránt.

Átlépték az álomhatárt a lakástakarékok

A Fundamenta-Lakáskassza betétállománya 2007 első negyedévében a társaság tájékoztatása szerint túllépte a 100 milliárd forintot. A piac másik szereplőjénél, az OTP Lakástakaréknál (Ltp.) a megtakarítási állomány ugyanekkor már megközelítette a 110 milliárd forintot. A százmilliárdos álomhatárt ennél a cégnél már 2006 decemberében sikerült elérni, ami azt jelenti, hogy az OTP Ltp. egyetlen negyedév alatt 9,1 százalékkal tudott növekedni. Az ügyfelekkel szembeni kötelezettség terén az éves növekedési adatokban is felül tudta múlni az OTP Fundamentát. A Fundamenta-Lakáskassza egyébként az első negyedévben 70 milliárd forint értékű előtakarékos-sági szerződést kötött, ami mintegy 17,2 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest, egyúttal jó alapot ad a minden eddigi eredményt felülmúló 350 milliárd forintnyi éves szerződéses összegre. Az idén a tervek szerint közel 150 ezer új szerződés születik, nem kevéssé annak köszönhetően, hogy a társaság folyamatosan fejleszti és bővíti a kínálatát. Az első negyedévben három új kombinált terméket vezettek be, a második negyedévben pedig újabb pénzügyi konstrukciókkal akarnak megjelenni. Az elmúlt évben indított hitelkártya-értékesítés is kifejezetten sikeresnek mondható: az értékesített kártyák száma a tavalyi első negyedéves 3907-ről idén 5569-re nőtt, azaz 42,5 százalékos a gyarapodás. Tavaly több mint 25 ezer hitelkártyát adott el a Fundamenta.

A GVH nekiment a bankoknak - bankkártyaügy a háttérben

Lapunk információi szerint szeptember 25-én tárgyalja a Fővárosi Bíróság az OTP Bank kontra Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ügyet. A bank a GVH azon döntését támadja, amely a hitelintézetet 100 millió forint megfizetésére kötelezte a hatóság szerint megtévesztő hitelkártya-hirdetések kapcsán. Időközben már 8-ra nőtt azon pénzintézetek száma, melyeknél "az akár 45 napig kamatmentesen költhet" szlogenhez hasonló ügyben vizsgálódik a GVH, s a lista kiegészült még további közel 20 kereskedelmi (co-branded) banki partnerrel. Részletek a mai NAPI Gazdaságban.

Hitelkártyákat támad a GVH

Lapunk információja szerint szeptember 25-én tárgyalja a Fővárosi Bíróság az OTP Bank kontra Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ügyet. A bank a GVH azon döntését támadja, amely a hitelintézetet 100 millió forint megfizetésére kötelezte a hatóság szerint megtévesztő hitelkártya-hirdetések miatt. Időközben már nyolcra nőtt azon pénzintézetek száma, amelyek esetében az „akár 45 napig kamatmentesen költhet” szlogenhez hasonló ügyben vizsgálódik a GVH, és a lista további közel húsz kereskedelmi (co-branded) banki partnerrel egészült ki. Mint azt Mihálovics András, a hivatal sajtófőnöke a NAPI Gazdaságnak elmondta: már az OTP-bírság után jelezték, hogy piactisztító jellegű vizsgálódásba kezdenek a hitelkártya-kibocsátóknál. Mihálovics szerint azt tapasztalták, hogy a hitelintézetek nem tettek érdemi lépéseket, ez magyarázza, hogy ma már jelentősen megnőtt azon bankok köre, amelyekkel szemben jelenleg versenyfelügyeleti eljárás van folyamatban. Egyes vélemények szerint a GVH-nak ahelyett, hogy a banki hirdetések általános gyakorlatának üzen hadat, a szektor egészét felölelő vizsgálatot kellett volna indítania. Az egyik eljárás alá vont pénzintézet jogi képviselője úgy véli, maga a GVH sérti meg a versenysemlegesség elvét, illetve kelti rossz hírét bizonyos bankoknak azzal, hogy egyes pénzintézeteket nevesít a vizsgálatok kapcsán, míg másokat nem. Magyarországon ugyanis valamennyi hitelkártya-kibocsátó hasonló – a nemzetközi gyakorlatban bevett, s itthon közel egy évtizede nem kifogásolt – hirdetési gyakorlatot folytat. Mihálovics András szerint az OTP elleni vizsgálat egy bejelentés alapján indult, a további vizsgálatokat hivatalból indítja a GVH. Lapunk információja szerint a láthatóan piacszintű problémával kapcsolatban a GVH nem kereste meg a Bankszövetséget. A szervezetnél egyébként lapunknak úgy nyilatkoztak: miután a tagbankok nem kérték, ők nem léptek az ügyben. A pénzügyi felügyeletnél érdeklődésünkre elmondták, hogy tudnak a vizsgálatról, de mivel versenyügyi kérdésről van szó, nem avatkoznak bele az ügybe. Ez a reagálás annál is furcsább, mivel – valószínűleg épp az ilyen eseteknél hasznosíthatóan – januárban kötött a két szervezet együttműködési megállapodást.

Automatából olcsóbb a rand

Az utazó, aki a Dél-afrikai Köztársaságba téved, hamar megtanulja, mit is tesz az a szólás, hogy „nincs egy random sem” – jó részüknél biztos nincs egyetlen egység sem a helyi valutából. Tudják ezt persze a reptér érkezési oldalán is: a nagy teremben egymás mellett kínálják pénzváltási szolgáltatásaikat a bankok és egyéb szervezetek irodái. Mellettük még a mobilszolgáltatók képviseltetik magukat – érdekes, náluk sim-kártyát vagy adatkártyát lehet bérelni, nem is oly jelentős összegért, hogy azután a telefon és az internet a roamingdíjakhoz szokott európainak nevetségesen olcsó legyen. Buktatók persze a legszebb ajánlatok esetében is adódhatnak. Mint ahogy pénzváltáskor is. Például az, hogy meglehetősen drága, ha eurónkat itt próbáljuk randra cserélni: a váltáskor többféle jogcímen összesen 3,15 százaléknyi jutalékot szednek le a vételi árfolyam-eltérítésen túl. Van ugye a váltásért felszámolt díj (commission), ám ezen felül adminisztrációs díjat is fizetünk, ráadásul mindkét díj áfaköteles. Meg kell hagyni, ha azt nézzük, az adminisztrációs díj még indokolt is lehet. Más pénzváltónál ugyanis még nem tapasztaltuk, hogy az útlevél fénymásolatát csatolni kellett volna a tranzakcióhoz, ez azonban itt kötelező. Az országba látogató így nemcsak kényelmesebben, de gazdaságosabban tudja beszerezni a szükséges készpénzmennyiséget egy atm-ből. Arra azért nem árt felkészülni, hogy itt a pénzkiadók egy kicsit is furcsán működnek. Ennek egyik oka, hogy az országban jelentős a bűnözés – a napokban Sepp Blatter, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség elnöke többek között épp a gyenge közbiztonság miatt helyezte kilátásba, hogy elveszik az országtól a 2010-es világbajnokság rendezési jogát. Nos, a dél-afrikai atm-ek az ügyfél adatainak lekérése után visszaadják a plasztikot – ha már rabló áll a hátunk mögött, legalább a kártyát ne vigye magával... A bankok komoly propagandát folytatnak az atm-használat biztonságosabbá tétele érdekében. Azon túl, hogy az automaták általában jól őrzött, forgalmas helyeken vannak – benzinkutaknál, üzletközpontokban –, lényegében minden atm mellett felhívás olvasható arról, mire is vigyázzon a készpénzt felvenni kívánó személy. A tanácsok jó része arra vonatkozik, hogy legyünk bizalmatlanok azokkal, akik tranzakció közben feltűnnek a hátunk mögött, esetleg segítséget ajánlanak. Némely felhívás azért kissé már túlzónak tűnik: az egyik, az ottani tőzsde szomszédságában lévő bankfióknál például az atm fülkéje mellett külön fülkében olvashatóak a bank megszívlelendő tanácsai. A kártyás elfogadás a nagyobb üzletekben általános, olyan helyen is sikerrel tudtuk használni a plasztikot – egy rezervátum ajándékboltjában –, ahol egyébiránt mobiltelefonos lefedettség például nem volt. A pos-fizetésnél legfeljebb az jelent némi furcsaságot, hogy van olyan hely, ahol a tranzakció megkezdése előtt arról érdeklődnek, hogy kártyánk mögött áll-e betéti számla, avagy hitelkártya-e az, amit használni akarunk. Ami az általános pénzügyeket illeti: a városokban számos bank kínál szolgáltatásokat, bizonyára meg is van a maguk ügyfélköre. Tekintve azonban, hogy az ország lakosságának jelentős része munkanélküli, igen komoly azoknak a száma, akik kívül esnek a klasszikus banki szolgáltatások ügyfélkörén. Hogy ők sem maradnak pénzügyi termék nélkül, arra bizonyság, hogy az európai utazó számára ijesztő, ablaktalan bádogvárosaik szélén az ellátásukat biztosító vegyesbolt mellett rendre feltűnik egy-egy hiteliroda. Tekintve, hogy a pénzkölcsön fedezeteként a családok jelentős része túl sok vagyontárgyat nem tud felajánlani, ezek az irodák igen komoly kamatok mellett segítenek a hozzájuk betérőknek – igaz, rendkívül gyorsan, szinte azonnal hajlandóak átadni a kölcsönösszeget. A magas kamatokon persze nem lepődhetünk meg – a kockázatos ügyfeleknek nálunk is ajánlanak „kijárós” pénzügyi szolgáltatók fedezet nélküli gyorskölcsönt esetenként több száz százalékos THM mellett.