A hitelkártya elsősorban nem hiteltermék
A hazai kártyapiac helyzetéről, a hitelkártyát használók típusairól és egy Magyarországon egyedülálló jótékonysági termékről is beszélt lapunknak Nagy Gyula, az MKB Bank retail-vezérigazgatóhelyettese.
A hitelkártya elsősorban nem hiteltermék
A hazai kártyapiac helyzetéről, a hitelkártyát használók típusairól és egy Magyarországon egyedülálló jótékonysági termékről is beszélt lapunknak Nagy Gyula, az MKB Bank retail-vezérigazgatóhelyettese.
Okosan használva segítenek a hitelkeretek
Jelentősen megváltozott a hitelekhez, így a hitelkártyákhoz való hozzáállása a magyar lakosságnak. A válság ideje alatt a hitel lassan szitokszó lett, és mindenki igyekszik szabadulni kölcsönétől, a megtakarításokra helyezve a hangsúlyt. Pedig a bankok által adott hitelkártyák helyes használatával sokat segíthetünk átmenetileg a család költségvetésén. A hitelkártyák lényege ugyanis, hogy gyakorlatilag a bank több mint egy hónapra ad kölcsön pénzt úgy, hogy nem kell arra kamatot fizetni. Így aki helyesen használja, az gyakorlatilag ingyen pénzt költhet a saját fizetése helyett. Az, hogy nagyon sokakat mégis rossz érzés fog el, annak tudható be, hogy amikor valaki megkap egy ilyen hitelkártyát, akkor vásárlási láz tör ki rajta, és úgy kezdi el költeni azt a pénzt, mintha sohasem kellene visszafizetni.
Lassan ébred a magyar plasztikok piaca
Egyre élesebb verseny indul az ügyfelekért a magyar hitelkártyapiacon. Mindenki igyekszik kedvezményeket nyújtó kártyákkal előrukkolni, hogy az éledező piacon versenyben maradjon.
Külföldön is hódítanak a kedvezményes szolgáltatások
Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban már régóta bevett gyakorlat, hogy a bankok saját márkás hitelkártyákat bocsátanak ki más cégekkel együttműködve, így az ügyfelek válogathatnak a kedvezmények között. A tengerentúlon nemritkán több tucat kártyát kínál egy pénzintézet, ez a gyakorlat Európában még nem mindenhol terjedt el.
Huszonöt éves az első magyar bankkártya
Ötven évvel ezelőtt, 1949-ben született meg a bankkártya ötlete. A legendák arról szólnak, hogy egy McNamara nevű bankár ebéd után a fizetéskor vette észre, hogy nincs nála pénz. Ennek kapcsán pattant ki a fejéből, hogy lehetne olyan bankkártyát is elkészíteni, amely nem az akkor már létező üzlethez kötődő bankkártyák mellett egy bankhoz köthető, így nem csak egy üzletben lehet használni, hanem mindenhol, mivel a bank kifizeti a vásárlás értékét, és azt utána behajtja ügyfelén. Egy évvel később a Hamilton Credit Corporation − itt dolgozott McNamara − ki is adta az első bankhoz kötött bankkártyát, a Diners Club-ot. Eleinte 2000 darabot adtak el a sztoriból adódóan ebédelők kártyájára keresztelt új termékből, az év végére azonban már 20 ezer darab volt belőle. Ezután 1958-ban jelent meg az American Express és a Bank Americard (VISA) hitelkártya a piacon.
Fényesre tisztították a banki brandeket
Nem sok piackutató fogadott volna arra, hogy az elmúlt év a banki brandek erősödését hozza, hiszen a meghatározó sztorik inkább rongálhatták az előző öt év válságából lassan kikecmergő szektor imázsát. A hitelintézetek épp hogy bevezették a szigorúbban szabályozott és alacsonyabb kamatokkal meghatározott környezetnek megfelelő eszközöket, elkezdték visszaszerezni a fogyasztói bizalmat, amikor újabb botrányok törtek ki − emlékeztetett a legfontosabb brandeket elemző BrandZ jelentés. A világ legnagyobb reklám- és marketingcsoportjához, a WPP-hez tartozó Millward Brown által idén nyolcadszor összeállított jelentés a globális százas lista mellett külön is sorra vesz 13 ágazatot, köztük a pénzügyi szektort. Az idei elemzés szerint első látásra igen meglepő, hogy a tavaly kirobbant botrányok − a londoni bankközi kamatláb körüli manipulációkat takaró LIBOR-ügy vagy a bankárok vérlázítóan magas javadalmazása − alig számítottak a fogyasztók szemében. A top százas lista negyedét bankok, biztosítók, hitelkártya-társaságok brandjei foglalták el, a pénzügyi szektor brandjei pedig mindent összevéve 20 százalékkal erősödtek, miközben a százak összértéke csak 7 százalékkal nőtt.
Hitellel fizetik a jótékonyságot
Az emberek többsége bonyolultnak tartja az adományozás folyamatát, és sokan tartanak attól, hogy pénzük nem jó helyre kerül − ezen szeretne változtatni az MKB Bank egy, a magyar piacon különleges újdonságnak számító hitelkártya bevezetésével.
Hitellel fizetik a jótékonyságot
Az emberek többsége bonyolultnak tartja az adományozás folyamatát, és sokan tartanak attól, hogy pénzük nem jó helyre kerül − ezen szeretne változtatni az MKB Bank egy, a magyar piacon különleges újdonságnak számító hitelkártya bevezetésével.
Egyre jobb a fizetési morál a hitelkártyapiacon
Nem szívesen nyilatkoznak a bankok arról, hogy miként alakult az elmúlt időszakban a hitelkártyapiac Magyarországon. Néhány szakértőt azért sikerült megszólaltatnia a Napi Gazdaságnak, ami azt mutatja, hogy egy kicsit javul a fizetési morál − így néhányan már fejlesztésen törik a fejüket.
Gyorsan nő a Citibank multipartner kártyájának száma
A Citi Magyarország mindössze 22 hónap alatt 50 ezer Citi Life multipartner hitelkártyát értékesített a magyar piacon. A Citi Life hitelkártya-birtokos ügyfelek összesen közel 647 millió forint értékben részesültek Citi Forintokban, amit saját döntésük szerint készpénz-visszatérítésre vagy egyéb kedvezményre válthattak a Citi folyamatosan növekvő, jelenleg 22 tagú partnerhálózatában.