Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
− Hol tart a magyar kártyapiac nemzetközi összehasonlításban?
− Az első vonulatot természetesen nálunk is a debitkártyák jelentették, de hosszú ideig ezek elfogadása is sokáig nehezen ment − sőt nagyon sokan most is ragaszkodnak a készpénzhez. Ennek legfőbb oka, hogy még mindig jelentős a feketegazdaság, az ott keletkező pénzek pedig nem kerülnek be a banki körforgásba és még ma is vannak, akik inkább felveszik a fizetésüket a számlájukról és úgy költik el. Szerencsére érezhető a változás, hogy egyre szélesebb körben válik természetessé a kártyahasználat. Ez egyformán jó a kártyatársaságoknak, a bankoknak, az ügyfeleknek és a kormánynak is.
− Minek köszönhető ez a változás?
− Rengeteget tettek ezért a kártyatársaságok és a bankok is. Egyrészt a pos-terminálok terjedése hozott eredményeket, másrészt az atm-eké. Ez utóbbiakból lehetne akár még több is, számuk azonban stagnálni fog még egy darabig a hazai piacon: a jelenlegi helyzetben nem gazdaságos új automaták telepítése. Ugyanakkor ezen a területen is várható fejlődés, elsősorban a szolgáltatások köre bővülhet. A kártyapiac fellendülésének harmadik oka a vásárlói szokások megváltozása. Szerencsére a többség ma már biztonságosnak érzi a kártyahasználatot. Elenyésző a csalások, visszaélések száma, még ha értelemszerűen ennek van hírértéke a sajtóban. Persze ismerünk egyedi eseteket, amikor mondjuk egy jómódú ügyfél, akinek jól menő cége van és benne van a korban, egyszerűen nem hajlandó kártyát használni, mert a készpénzt szokta meg. Ez generációs kérdés is: a városi fiatalok körében ma már teljesen természetes a kártyahasználat.
− Mi a helyzet a hitelkártyákkal?
− A betéti kártyák után a hitelkártyák piaca is fejlődésnek indult Magyarországon és néhány évvel ezelőttig folyamatosan nőtt is. A válság azonban visszavetette ezt a fejlődést. Ennek legfőbb oka, hogy az ügyfelek elsősorban hitellehetőségnek tekintették és a bankok is inkább hiteltermékként értékesítették ezeket. Érthető módon az utóbbi években kisebb az igény a fogyasztási hitelek iránt. Ma sokkal inkább tranzakciós eszközként pozicionáljuk a hitelkártyákat és az egyéb értékteremtő szolgáltatásait emeljük ki.
− Ez mennyiben függ össze a tranzakciós adó bevezetésével?
− Természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni a tranzakciós adót sem, de ez nem változtatta meg nagymértékben a hitelkártya-használók számát. A bankoknak mindenekelőtt a hitelezés jelent bevételt, elsősorban az az üzlet. Nem véletlen, hogy a lakossági bankok leginkább ebből az irányból közelítik meg a hitelkártyákat. Az ő ügyfeleik leginkább egy biztonsági készpénztartalékot keresnek. Ilyen értelemben a folyószámlahitel egyik alternatívájáról van szó. Nálunk inkább a tranzakció a fontosabb. A mi ügyfeleinket elsősorban a kedvezmények, a kártyahasználattal járó előnyök, a pluszszolgáltatások érdeklik. Számunkra a hitelkártyák elsősorban a brandépítés szempontjából fontosak, hogy ennyivel is többet kínálhatunk az ügyfeleinknek.
− Mennyire tér el a magyarországi hitelkártya-használat a nyugat-európaitól vagy az egyesült államokbelitől?
− Az Egyesült Államokban nem azért igényli valaki az első hitelkártyáját, amint megteheti, hogy vegyen belőle hitelre valamit, hanem hogy elkezdje építgetni a saját credit historyját. Az USA-ban olyan scoring-rendszer működik, amelyben a legfontosabb, hogy milyen hitelelőélete van az illetőnek, ez alapján kap hitelt bármelyik banktól. Ehhez nem kell messzire menni, Csehországban szintén hasonló a helyzet. Mi még nem állunk ilyen jól, a Központi Hitelinformációs Rendszer még nem tudja ugyanezt: a negatív lista ugyan már megvan, de a pozitív még csak fejlődik. Jelenleg annyit tehet egy bank, hogy megkérdezi az ügyféltől, hozzájárul-e a pozitív KHR vizsgálatához. Ha nem, akkor az egy negatív jel. Olyan részletes hiteltörténet, mint amilyen az Egyesült Államokban működik, nincs. Ezért is lehet az, hogy ott nem feltétlenül attól a banktól választ hitelkártyát valaki, amelyik mondjuk a folyószámláját vezeti. Ugyanis ott sokkal egyszerűbben és megbízhatóbban ellenőrizheti le az ügyfél hitelezhetőségét egy másik pénzintézet, mint nálunk.
− Mik lehetnek azok a pluszszolgáltatások, amelyek miatt érdemes egy hitelkártyaterméket választani?
− Az MKB Banknak már jó ideje volt egy igen versenyképes terméke, a Miles and More, de az idén két újdonsággal is piacra léptünk. Az Easy kártya egy hiánypótló hitelkártya cashback funkcióval és kedvezményekkel, a Jótét hitelkártya pedig egészen egyedülálló a hazai piacon. Ez utóbbival az volt a legfőbb célunk, hogy jót tegyünk, ugyanakkor megszólítsuk az affluens ügyfeleket is. Sokaknak ugyanis sokkal fontosabb és vonzóbb a jótékonyság, mint egy újabb kedvezmény. Ezen a kártyán a költések utáni egy százalékot nem az ügyfélnek térítjük vissza, hanem egy civil szervezetnek utaljuk át.
− Miért pont egy hitelkártyával jótékonykodnának az ügyfelek?
− Mert számos kérdésre ad választ egyszerre. Egyrészt sok olyan ügyfelünk van, aki szívesen költene jótékony célokra, de nem tudja, melyek a megbízható szervezetek. Nem titok, hogy nem feltétlenül a hirdetésekben legtöbbet szereplő egyesületek, alapítványok használják fel legjobb célokra a forrásokat. Az MKB Bank évek óta komoly összegeket fordít csr-programokra, ezen idő alatt számos civil partneri kapcsolatot alakítottunk ki, ráadásul több vezető munkatársunk vállal tisztséget ilyen szervezetekben. Így felelősséget tudunk vállalni, hogy ügyfeleink felajánlásai valóban jó helyre kerülnek. Legalább ilyen fontos, hogy mostanáig nem nagyon volt ennyire egyszerű eszköz a jótékonykodásra. Van ugyan lehetőség az adó egy százalékának felajánlására, esetleg telefonhívásokra, de ezek csak alkalmi forrásokat jelentenek. Magyarországon még hiányzik a folyamatos adományozás szokása, ami az Egyesült Államokban, a Benelux vagy a skandináv államokban szinte automatikus. A világ egyik legnagyobb jótékony szervezetének, a United Waynek például a fő bevételi forrását például olyan gyári munkások jelentik, akik havonta öt-tíz dollárt utalnak át a keresetükből. Ezért tartottuk fontosnak, hogy mi is megtegyük az első lépést Magyarországon és összekapcsoljuk kétszázezer ügyfelünket az adományokra váró civil szervezetekkel.
Kapott_NEM_jelenik_meg_FE-n
