Keresés

Lőszerraktártól békésebb vizekre

ValentIng Kft. hosszas előkészítő munka és számtalan egyeztetés után végre megkapta a Törökbálinton, a volt lőszerraktár területén található 100 hektáros földterület szabályozási tervét. Az önkormányzat számára közcélú felajánlásként átadott, valamint a Krisztus Légiója Szerzetesrend számára adományozott és az utak építésére szánt földterületek levonása után mintegy 50 hektár marad a cég közvetlen tulajdonában. A Krisztus Légiója Szerzetesrend világi mozgalma a Regnum Christi, amelynek jelenleg 65 000 tagja van. A ValentIng Kft. 6+10 hektár földterületet adományozza a rendnek – 6 hektáron terül majd el a létesítmény, a további 10 hektárt pedig a rend értékesíti, az ebből befolyt összeg az építkezés költségeinek jelentős hányadát fedezi. A rend szerte a világon több mint 150 iskolát és 40 felsőoktatási intézményt működtet, így itt is épül óvoda, általános iskola, gimnázium, sőt a távlati tervekben felsőoktatási intézmény létesítése is szerepel. Törökbálint ugrásszerű fejlődése és a kiköltöző nagyszámú fiatal család miatt fokozott igény mutatkozik óvoda, iskola létesítésére, így az adományozás az önkormányzat legteljesebb egyetértésével történt. A kft. által közvetlen értékesítésre szánt mintegy 50 hektáros terület közlekedés szempontjából kitűnő helyen fekszik, hiszen az M0 körgyűrű és a Pannon új központja mellett fekszik, valamint a törökbálinti DEPÓ és Diósd felől is jól megközelíthető, továbbá nagyon szép fekvésű. A jó megközelíthetőséget tovább fokozza, hogy az utak kiépítése során közvetlen csatlakozást építenek ki mind az M0 körgyűrűhöz, mind az M1-M7 autópályára. Ezen túlmenően a természeti környezet – a természetvédelmi terület és az erdő közelsége, illetve a fennsíki fekvés – is kiválóan alkalmassá teszi többek között szálloda, konferencia-központ, rekreációs sportlétesítmények, aquapark, vagy akár környezetbarát ipari létesítmények, high-tech vállalatok, logisztikai létesítmények, iroda- és cégközpontok, nagykereskedések és áruházak számára. A szabályozási terv mindezt lehetővé teszi, így a fejlődésnek semmi sem szabhat gátat.

Kivonulás az ingatlanpiacról - Azért van, aki marad

Globalizálódni látszik az ingatlanpiac, ennek köszönhetően sokan kivonulnak a magyar piacról. Ezzel szemben az Engel Group fantáziát lát a piacban: 5 milliárd forint értékű beruházást indított a fővárosban és folytatja a győri Városrét projekt munkálatait is, amelynek összértéke több mint százmilliárd forint - közölte a társaság.

Belvedere: szerény szezonkezdet, gazdag nagyárverés

Szezonkezdő hangulat uralkodott a Belvedere Galéria szeptember 16-i kamaraárverésén: a kalapács alá került 190 tétel alig több mint harmada, 66 mű talált új gazdára, a viszonylag alacsony indítások mellett a leütések sem szárnyaltak túl magasra. A legdrágább kép is csak 200 ezer forintért kelt el – az Aba-Novák jelzésű Cirkusz induló ára 160 ezer volt –, ezt követte Zórád Ernő Tehénfejése, amelynek 95 ezres induló árát 170 ezerre tornászták fel. Edvi-Illés Aladár Nyárutójáért végül 140 ezret adtak 80 ezres kezdés után, egy ugyanennyire taksált Szőnyi-portrét (Zsuzsa pöttyös blúzban) kikiáltási árán ütötték le. A szokásos sűrű menetrendhez híven szeptember 30-án már az idény első nagyárverését tartja a galéria, 207 tétellel, ebből 26 kép kezd millió felett. Kvalitásával és 14 milliós árával egyaránt kiemelkedik Farkas István 1931-es tempera festménye, amelyet többféle címen is nyilvántart a szakirodalom (Zene, Muzsika, Térzene). A védett mű a harmincas évek elejétől többször szerepelt már francia vagy magyar tárlatokon, illetve külföldi és hazai kiadványokban; utoljára a BÁV 1978-as aukcióján lehetett rá pályázni. Kikiáltási árát tekintve 9,5 milliós kezdéssel a második Mattis-Teutsch János korai, 1910 körüli, Fa című kompozíciója. Az árlétra harmadik fokán ketten is osztoznak, egyenként 4,8 millióval: Czóbel Béla húszas évekbeli Bretagne-i sziklás tengerpartja, illetve Mattis-Teutsch 1944-es keltezésű, Együtt című, olajjal és temperával kartonra készült páros férfi hátaktja. A magasabb árfekvésű képek között van még Aba-Novák tempera Cirkusza (3,8 millióért), utána hét kép is indul 2,8 millióról, sorukban egy újabb Mattis-Teutsch (A művész álma című 1947-es olaj-tempera), majd egy ifj. Markó Károly (A gólya), egy Benczúr Gyula (Vajk-tanulmány), egy Rippl-Rónai (pasztell a velencei Szent Márk térről), egy datálás nélküli Telepy Károly-tájkép, egy tipikus Mednyánszky (Sűrű erdő) és végül Gulácsy Lajos 1904-es, fára festett firenzei utcája. A félmilliós sávban is bőven akadnak nagy nevek, divatos stílusok és témák. A valamirevaló árveréseken az utóbbi időben elmaradhatatlan Munkácsy-vázlatok közül itt most a Krisztus Pilátus előtt egymással szemben álló főalakjainak ceruzarajzára (160 ezer), illetve a Honfoglalás két tusskiccére lehet pályázni (140 ezer, illetve 180 ezer forintos indítással).

Autósplázában árulja lakásait az Engel

A magyar ingatlanpiacon ma még újdonságnak számító helyszínen alakítja ki értékesítési irodáját az Engel Group. A társaság több mint ötmilliárd forintos beruházással épülő új lakóparkja, a 247 lakásos Csillagkert értékesítési központja a Csiki-Bege autósplázában kap helyet. Az autószalont és irodákat is magában foglaló épületegyüttes az építkezési terület szomszédságában van, ezért választotta az Engel ezt a helyszínt. Erdős Ildikó, a társaság marketingmenedzsere szerint a minőségi fejlesztéseknél csak kismértékben számít az értékesítési iroda elhelyezkedése, a vevők megtalálják, bárhol legyen is. A jó helyre telepített központ persze olyanok érdeklődését is felkeltheti, akik csak a beruházás láttán kapnak kedvet a vásárláshoz.

Januártól jön az EMVA

Átalakul a vidékfejlesztési támogatások rendszere a 2007–2013 közötti időszakban, ehhez a keretet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), illetve az úgynevezett EMVA-rendelet határozza meg – hívja fel a figyelmet Tóth Péter, az Agrár Európa Tanácsadó Kft. ügyvezetője. Az 1257/1999. EK-tanácsi rendeletet 2007. január 1-jével felváltó jogszabály a 2007–2013 közötti hét évre határozza meg az EU vidékfejlesztési politikájának céljait, a vidékfejlesztési prioritásokat és intézkedéseket. Megállapítja a partnerségre, a programozásra, az értékelésre, a pénzgazdálkodásra, a monitoringra és az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat is. Újdonság, hogy közösségi vidékfejlesztési stratégiai iránymutatások alapján nemzeti vidékfejlesztési stratégiai tervet kell készíteni – ami a szintén kidolgozandó nemzeti vidékfejlesztési programon keresztül valósul meg –, finanszírozása pedig az újonnan létrehozandó EMVA-ból történik. A szakember emlékeztet arra, hogy az Európai Tanács 2005. szeptember 30-i dátummal tette közzé a 2007–2013-as időszak vidékfejlesztési támogatási kereteit szabályozó 1698/2005/EK-rendeletét az EMVA-ból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról. Ebben újabb lépést tett a jogszabályok kezelésének egyszerűsítése irányába, mivel a lehetséges összes általa támogatható vidékfejlesztési intézkedést egy rendeletbe tömörítette. A szabályozás a magyar vidékfejlesztésben részt vevők számára az egyik legfontosabb alapdokumentum – hívja fel a figyelmet Tóth Péter. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) már korábban felhívást tett közzé, amelyben az Európai Unió tervezési irányelveivel összhangban a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó agrár-vidékfejlesztési stratégia kialakításába bevonja az agrár-vidékfejlesztés gazdasági, társadalmi és civil résztvevőit annak érdekében, hogy a lehető legszélesebb konszenzus alapján alakíthassák ki az agrár-vidékfejlesztés stratégiai céljait és az ennek megvalósítását szolgáló támogatási rendszert. A szaktárcának különben – mint az EMVA-ra vonatkozó programozásért felelős intézménynek – az EU-források felhasználására irányuló programozási alapelvek szerint az érintetteket be kell vonni „a program előkészítésébe, monitoringjába és értékelésébe”. Az igényeket a tárca egy kérdőív segítségével méri fel. A kérdőív kitöltéséhez segítségként mellékel három dokumentumot, az EMVA-rendeletet, a Közösségi Vidékfejlesztési Stratégiai Iránymutatásokat, valamint a 2005. decemberi „állapotú” Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiát. Tóth Péter az EMVA-rendeletnek a kérdőív kapcsán releváns legfontosabb részeit ki is emeli, mert, mint mondja, „szeretnénk hozzájárulni az érintetteknek a program vitájába való bekapcsolódásához, már csak azért is, mert az FVM a felhívásban nem adott meg a véleménynyilvánításra határidőt”. Először is – magyarázza a szakember – az EMVA feladata, hogy hozzá kell járulnia a fenntartható vidékfejlesztés elősegítéséhez, kiegészítve a közös agrárpolitika piac- és jövedelemtámogatási politikáit, a kohéziós politikát és a közös halászati politikát. folytatás a II. oldalon ä ä folytatás az I. oldalról A vidékfejlesztési támogatás célkitűzései (amelyek köré aztán a támogatható intézkedések csoportosulnak): a mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása a szerkezetátalakítás, a fejlesztés és az innováció támogatása révén, a környezet és a vidék minőségének javítása a termőföld-hasznosítás támogatása révén, továbbá az életminőség javítása a vidéki területeken és a gazdasági tevékenység diverzifikálásának ösztönzése. Az EMVA intézkedésrendszeréből kell választania a vidékfejlesztési programnak támogatandó tevékenységet. Természetesen a források meghatározottak, és általában mindig szűkösek, ezért előreláthatólag nem szerepelhet minden intézkedés a Magyarországon támogatottak között. A kérdőív segít a vidékfejlesztési program tervezőinek behatárolni, hogy melyek azok az intézkedések és támogatási területek, amelyekre arányaiban jelentősebb igény mutatkozik. Az EMVA intézkedésrendszerének első tengelyébe a következők tartoznak: a mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása, illetve az ismeretszerzés támogatását és az emberi erőforrás javítását célzó intézkedés. Ez lehet szakképzési és tájékoztatási tevékenység, a fiatal mezőgazdasági termelők elindítása, illetve a mezőgazdasági termelők és munkavállalók korai nyugdíjba vonulása. Ide tartozik továbbá a tanácsadási szolgáltatások igénybevétele mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók által, valamint az üzemvezetési, helyettesítési és gazdálkodási tanácsadási szolgáltatások létrehozása. Az első tengely második intézkedéscsoportja a fizikai erőforrások szerkezetátalakítására és fejlesztésére, valamint az innováció elősegítésére vonatkozó intézkedéseket tartalmazza. Ebbe a csoportba sorolható a mezőgazdasági üzemek korszerűsítése, az erdők gazdasági értékének növelése, valamint a mezőgazdasági és erdészeti termékek értékének növelése. Nem utolsósorban idetartoznak az új termékek, eljárások és technológiák fejlesztésére irányuló együttműködések, a mezőgazdaság és erdészet fejlesztésével összefüggő infrastruktúra javítása és fejlesztése, s a természeti katasztrófák által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása. A harmadik nagy csomag a mezőgazdasági termelés és termékek minőségének javítását célzó intézkedéseket foglalja magában, azaz a mezőgazdasági termelők közösségi jogszabályoknak való megfelelését, az élelmiszer-minőségi rendszerekben részt vevő mezőgazdasági termelők támogatását, illetve a termelői célcsoportok tájékoztatási és promóciós tevékenységének támogatását. A negyedik intézkedéscsoport az átmeneti intézkedésekre vonatkozik: a szerkezetátalakítás alatt álló, félig önellátó gazdaságok, továbbá a termelői csoportok létrehozásának támogatására. A második tengely egyrészt a környezet és a vidék fejlesztését s a mezőgazdasági földterületek fenntartható használatát célzó intézkedéseket tartalmazza, másrészt az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések csoportját. Az elsőbe tartoznak a hegyvidéki mezőgazdasági termelőknek nyújtott kifizetések mellett a hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott, illetve a 2000/60/EK-irányelvhez kapcsolódó kifizetések. Ide sorolhatók továbbá az agrár-környezetvédelmi, illetve az állatjóléti kifizetések is. A másodikba a mezőgazdasági földterület első erdősítését, az agrár-erdészeti rendszerek első létrehozását mezőgazdasági földterületeke0n, a nem mezőgazdasági földterület első erdősítését, az erdő-környezetvédelmi kifizetéseket, valamint az erdészeti potenciál helyreállítását és megelőző intézkedések bevezetését sorolták. A Natura 2000 kifizetései és a nem termelő beruházásokhoz nyújtott támogatások mindkét intézkedéscsoportba beletartoznak. A harmadik tengely a vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálására irányuló, valamint a vidéki területek életminőségének javítására irányuló intézkedésekből áll. Az első csoportba a nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás, a mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása (a vállalkozási kedv ösztönzése és a gazdasági szerkezet fejlesztése céljából) és a turisztikai tevékenység ösztönzése tartozik. A másodikba a gazdaság és a vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások, a falvak megújítása és fejlesztése, s a vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése. A negyedik tengelyt a Leader intézkedések alkotják.

Hogyan csökkentse adóterheit?

Mit tehet a vállalkozás annak érdekében, hogy tompítsa a szeptemberi adóváltozások tehernövelő hatását? Módjában áll például a szolidaritási adó csökkentése a helyesen megválasztott céltartalékképzésen, az értékcsökkenés elszámolásán keresztül, de van megoldás a minimumadó megkerülésére is. A NAPI Gazdaság cikke.

Hogyan csökkentse adóterhét? Íme a megoldások!

Mit tehet a vállalkozás annak érdekében, hogy minél inkább tompítsa a szeptemberi adóváltozások tehernövelő hatását? Szakértők számos javaslatot tesznek cikkünkben például a szolidaritási adó csökkentésére a helyesen megválasztott céltartalékképzésen, az értékcsökkenés elszámolásán keresztül, de van megoldás a minimumadó megkerülésére is.

Felgyulladt a Tátra

Lángra lobbant az erdő a szlovákiai Magas-Tátra egy érzékeny, nehezen megközelíthető pontján péntek délelőtt - adta hírül a köztévé honlapja.

Adóváltozások: visszaüt a szigor? (bővített)

A Gyurcsány-csomag adótörvényeinek jellemzői közül a szakértők a kiszámíthatatlanságot, és az adóelkerülésre való ösztönzést emelték ki.