Átalakul a vidékfejlesztési támogatások rendszere a 2007–2013 közötti időszakban, ehhez a keretet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA), illetve az úgynevezett EMVA-rendelet határozza meg – hívja fel a figyelmet Tóth Péter, az Agrár Európa Tanácsadó Kft. ügyvezetője. Az 1257/1999. EK-tanácsi rendeletet 2007. január 1-jével felváltó jogszabály a 2007–2013 közötti hét évre határozza meg az EU vidékfejlesztési politikájának céljait, a vidékfejlesztési prioritásokat és intézkedéseket. Megállapítja a partnerségre, a programozásra, az értékelésre, a pénzgazdálkodásra, a monitoringra és az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat is. Újdonság, hogy közösségi vidékfejlesztési stratégiai iránymutatások alapján nemzeti vidékfejlesztési stratégiai tervet kell készíteni – ami a szintén kidolgozandó nemzeti vidékfejlesztési programon keresztül valósul meg –, finanszírozása pedig az újonnan létrehozandó EMVA-ból történik.
A szakember emlékeztet arra, hogy az Európai Tanács 2005. szeptember 30-i dátummal tette közzé a 2007–2013-as időszak vidékfejlesztési támogatási kereteit szabályozó 1698/2005/EK-rendeletét az EMVA-ból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról. Ebben újabb lépést tett a jogszabályok kezelésének egyszerűsítése irányába, mivel a lehetséges összes általa támogatható vidékfejlesztési intézkedést egy rendeletbe tömörítette. A szabályozás a magyar vidékfejlesztésben részt vevők számára az egyik legfontosabb alapdokumentum – hívja fel a figyelmet Tóth Péter.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) már korábban felhívást tett közzé, amelyben az Európai Unió tervezési irányelveivel összhangban a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó agrár-vidékfejlesztési stratégia kialakításába bevonja az agrár-vidékfejlesztés gazdasági, társadalmi és civil résztvevőit annak érdekében, hogy a lehető legszélesebb konszenzus alapján alakíthassák ki az agrár-vidékfejlesztés stratégiai céljait és az ennek megvalósítását szolgáló támogatási rendszert. A szaktárcának különben – mint az EMVA-ra vonatkozó programozásért felelős intézménynek – az EU-források felhasználására irányuló programozási alapelvek szerint az érintetteket be kell vonni „a program előkészítésébe, monitoringjába és értékelésébe”. Az igényeket a tárca egy kérdőív segítségével méri fel. A kérdőív kitöltéséhez segítségként mellékel három dokumentumot, az EMVA-rendeletet, a Közösségi Vidékfejlesztési Stratégiai Iránymutatásokat, valamint a 2005. decemberi „állapotú” Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiát.
Tóth Péter az EMVA-rendeletnek a kérdőív kapcsán releváns legfontosabb részeit ki is emeli, mert, mint mondja, „szeretnénk hozzájárulni az érintetteknek a program vitájába való bekapcsolódásához, már csak azért is, mert az FVM a felhívásban nem adott meg a véleménynyilvánításra határidőt”. Először is – magyarázza a szakember – az EMVA feladata, hogy hozzá kell járulnia a fenntartható vidékfejlesztés elősegítéséhez, kiegészítve a közös agrárpolitika piac- és jövedelemtámogatási politikáit, a kohéziós politikát és a közös halászati politikát.
folytatás a II. oldalon ä
ä folytatás az I. oldalról
A vidékfejlesztési támogatás célkitűzései (amelyek köré aztán a támogatható intézkedések csoportosulnak): a mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása a szerkezetátalakítás, a fejlesztés és az innováció támogatása révén, a környezet és a vidék minőségének javítása a termőföld-hasznosítás támogatása révén, továbbá az életminőség javítása a vidéki területeken és a gazdasági tevékenység diverzifikálásának ösztönzése. Az EMVA intézkedésrendszeréből kell választania a vidékfejlesztési programnak támogatandó tevékenységet. Természetesen a források meghatározottak, és általában mindig szűkösek, ezért előreláthatólag nem szerepelhet minden intézkedés a Magyarországon támogatottak között. A kérdőív segít a vidékfejlesztési program tervezőinek behatárolni, hogy melyek azok az intézkedések és támogatási területek, amelyekre arányaiban jelentősebb igény mutatkozik.
Az EMVA intézkedésrendszerének első tengelyébe a következők tartoznak: a mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása, illetve az ismeretszerzés támogatását és az emberi erőforrás javítását célzó intézkedés. Ez lehet szakképzési és tájékoztatási tevékenység, a fiatal mezőgazdasági termelők elindítása, illetve a mezőgazdasági termelők és munkavállalók korai nyugdíjba vonulása. Ide tartozik továbbá a tanácsadási szolgáltatások igénybevétele mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók által, valamint az üzemvezetési, helyettesítési és gazdálkodási tanácsadási szolgáltatások létrehozása. Az első tengely második intézkedéscsoportja a fizikai erőforrások szerkezetátalakítására és fejlesztésére, valamint az innováció elősegítésére vonatkozó intézkedéseket tartalmazza. Ebbe a csoportba sorolható a mezőgazdasági üzemek korszerűsítése, az erdők gazdasági értékének növelése, valamint a mezőgazdasági és erdészeti termékek értékének növelése. Nem utolsósorban idetartoznak az új termékek, eljárások és technológiák fejlesztésére irányuló együttműködések, a mezőgazdaság és erdészet fejlesztésével összefüggő infrastruktúra javítása és fejlesztése, s a természeti katasztrófák által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása. A harmadik nagy csomag a mezőgazdasági termelés és termékek minőségének javítását célzó intézkedéseket foglalja magában, azaz a mezőgazdasági termelők közösségi jogszabályoknak való megfelelését, az élelmiszer-minőségi rendszerekben részt vevő mezőgazdasági termelők támogatását, illetve a termelői célcsoportok tájékoztatási és promóciós tevékenységének támogatását. A negyedik intézkedéscsoport az átmeneti intézkedésekre vonatkozik: a szerkezetátalakítás alatt álló, félig önellátó gazdaságok, továbbá a termelői csoportok létrehozásának támogatására.
A második tengely egyrészt a környezet és a vidék fejlesztését s a mezőgazdasági földterületek fenntartható használatát célzó intézkedéseket tartalmazza, másrészt az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések csoportját. Az elsőbe tartoznak a hegyvidéki mezőgazdasági termelőknek nyújtott kifizetések mellett a hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott, illetve a 2000/60/EK-irányelvhez kapcsolódó kifizetések. Ide sorolhatók továbbá az agrár-környezetvédelmi, illetve az állatjóléti kifizetések is. A másodikba a mezőgazdasági földterület első erdősítését, az agrár-erdészeti rendszerek első létrehozását mezőgazdasági földterületeke0n, a nem mezőgazdasági földterület első erdősítését, az erdő-környezetvédelmi kifizetéseket, valamint az erdészeti potenciál helyreállítását és megelőző intézkedések bevezetését sorolták. A Natura 2000 kifizetései és a nem termelő beruházásokhoz nyújtott támogatások mindkét intézkedéscsoportba beletartoznak.
A harmadik tengely a vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálására irányuló, valamint a vidéki területek életminőségének javítására irányuló intézkedésekből áll. Az első csoportba a nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás, a mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása (a vállalkozási kedv ösztönzése és a gazdasági szerkezet fejlesztése céljából) és a turisztikai tevékenység ösztönzése tartozik. A másodikba a gazdaság és a vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások, a falvak megújítása és fejlesztése, s a vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése. A negyedik tengelyt a Leader intézkedések alkotják.
Economx